udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. március 9.

Jan. 15-16-án tartották Kolozsváron a Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások címmel a civil szervezetek országos találkozóját. Itt hangzott el Dukrét Géza beszámolója: Honismereti kutatások a Partiumban. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság 1993. máj. 19-én alakult meg, vázolta fel a múltat Dukrét Géza. A bizottságnak jelenleg 68 tagja és hat társult szervezete van. Célkitűzéseik között szerepel a műemlékek feltárása, összeírása, katalógus összeállítása, műemlékek restaurálása, a Partium folyóirat és a Partiumi Füzetek sorozatának kiadása, táblaavatások, előadások, honismereti táborok szervezése. Évente kétszer megrendezik a partiumi honismereti konferenciát. Meghirdetett pályázataikra sok értékes dolgozat, tanulmány érkezik. Ezek nagy része hiánypótló helytörténeti munka. A Partium honismereti kiadványnak indulásától, 1994-től tizenhárom száma jelent meg. A bizottság saját kiadványa az 1997-ben megjelent Nagyvárad városismertető /Péter I. Zoltán és Dukrét Géza munkája/. A Partiumi Füzetek helytörténetek, műemlékek ismertetői. A bizottság tagjai a Varadinum-ünnepségek szervezői között vannak. Több emléktáblát avattak, ezek között volt 1993-ban Szent István tiszteletére Szentjobbon, 1995-ben Szent László tiszteletére Nagyváradon, a vártemplomban, 1997-ben Aradon Lóczy Lajos földrajztudós emlékére. /Dukrét Géza: Honismereti kutatások a Partiumban. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), márc. 9. - IX. évf. 2. sz./

1999. szeptember 25.

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

1999. december 4.

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1995. október 15.

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

2000. január 12.

Micske, Szentjobb, csak itt, Biharban garmadával sorolhatnók azokat a hajdan községi rangú településeket, amelyeket 1968-ban a közigazgatás átszervezése ürügyén faluvá minősítettek vissza, s elkezdték következetes visszafejlesztésüket. A "falusorvasztás" a régi, történelmi községközpontok felszámolásával kezdődött. A helyi központosítás jó alkalom volt arra, hogy több helység összevonása esetén a teljességében vagy többségében magyarok lakta, fejlett települések községi státusát megszüntessék, s azt a többségében vagy teljesen románok lakta településeknek ítéljék oda. A központtá előléptetett falu, Berettyócsohaj, a hozzá tartozó két más, románság lakta településsel együtt a mai napig nem éri el Szentjobb lélekszámát. /Szilágyi Aladár: Például Micske, Szentjobb... = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

2000. május 20.

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. szeptember 11.

Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

2001. február 12.

A Géniusz (Kolozsvár) ifjúsági ismeretterjesztő szemle legújabb számában is helyet kapott a honismeret, helytörténet, vallástudomány és az irodalom is, jelezte Józsa István főszerkesztő. Ebben a számban - többek között - Dukrét Géza írt a Szent Jobbról és Szentjobb község történetéről, Bíró Gábor az Udvarhely környéki építészeti emlékekről, Kőhalmi Zoltán a romániai magyarságának kilátásairól, Józsa István Kempelen Farkasról írt, dr. Bartha Zoltán a tavaly nov. 15-19-én Szabadkán és Újvidéken lezajlott Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok III. találkozójáról számolt be. /Ördög I. Béla: Formájában és tartalmában színes Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2001. február 20.

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) munkatársai a napokban ünnepélyes keretek között nyújtották át a határon túli magyarok képviselőinek a szaktárca ajándékát. Az erdélyi magyarság nevében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök vette át azt a mintegy 200 színes plakátot, amely Szent István országlásának fontosabb mozzanatait örökítette meg. Az NKÖM a poszterból több ezer darabot vásárolt meg a határon túli magyar közösségek számára. A nagyváradi megyés püspökségnek is sokat segített az NKÖM: a többezernyi kötet mellett a szaktárca adományozta a Szentjobbon felállított Szent István-mellszobrot. A színes plakátokból juttatnak templomoknak, plébániáknak és a kultúrházaknak is. /Rais W. István: Ajándék a határon túlra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20./

2001. május 22.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadásában jelent meg a Partiumi Füzetek 16. száma, amely különböző települések monográfiáját tartalmazza. A legutóbbi István király Szent Jobbját, valamint a Berettyó jobb partján található Szentjobb község történetét mutatja be. A szerző, Csilik József nyugalmazott mérnök. /Megjelent a Partiumi füzetek 16. száma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2001. május 23.

Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2001. június 18.

Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. július 8.

A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./

2003. március 29.

Napvilágot látott a szegedi néprajzi tanszék kétnyelvű kiadványa: "Mária megsegített" Fogadalmi tárgyak Máriaradnán - "Maria hat geholfen" Votivgegenstände in Maria-Radna. A tudományos munka első kötete tíz szerző tanulmányával, Barna Gábor szerkesztésében jelent meg. A második kötet fényképtár a Máriaradnán föllelhető fogadalmi képekről és fogadalmi tárgyakról, illetve ezeknek a katalógusa. 272 oldalon 2249 tárgy és kép sorakozik. A képek eredetéről földrajzi, ikonográfiai mutató is van. A fogadalmi tárgyak között vannak láncok, szenteket, emberfigurákat, imádkozókat, csecsemőket, szívet, keresztet, végtagokat, emberi szerveket ábrázoló medalionok, amelyek fémből, fából, nemesfémekből, üvegből vagy csontból készültek. Akad közöttük rózsafüzér és gyöngysor is. A kegytárgyak származási helye igazolja azt, hogy a máriaradnai fogadalmi templomot csaknem ötven helyről keresték föl a bajban lévők könyörgési, illetve hálaadási céllal. Kolozsvár, Déva, Szentjobb, Marosújvár, Vajdahunyad és Kaplony is képviselteti magát. /Makay Botond: "Mária megsegített". Fogadalmi tárgyak Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2003. március 30.

A nagyváradi egyházmegye keretében működő Caritas-szervezet igazgatója, Rajna József adott tájékoztatást munkájukról. Támogatóik többnyire nyugdíjasok vagy segélyszervezetek, illetve plébániák. Szabadidejüket feláldozva ruhákat csomagolnak, csomagokat készítenek elő az éhező családoknak. A váradi Caritsanál az általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációig sok minden megtalálható. Gyógyszertáruk 14 148 betegnek juttatta a szükséges gyógyszereket.Az otthoni beteggondozás hét beteggondozói központot működtet egyházmegyében. Emellett holland támogatással Fugyivásárhelyen bővíthették programjukat. Nagyvárad külvárosában működik a Szent Márton Öregek Otthona, sok segítséget nyújtanak az itt élőknek. A váradi Caritas élelmiszer-csomagokkal segíti a nagycsaládosokat, támogatja az árvaházakat, óvodákat és iskolákat. A szociális konyha továbbra is naponta mintegy 200 személynek biztosít meleg ételt.Szentjobbon annak a gyermekközpontnak az alapjait rakták le, amely a tervek szerint idén beindul. /Nagy Andrea: A szeretet erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2003. április 17.

Tavalyi tevékenységéről számolt be ápr. 16-án a nagyváradi Caritas Catolica helyi vezetősége. Egyre több helyi szponzor támogatja a jótékonysági szervezet akcióit, azonban bevételeinek 87 százaléka még mindig a határon túlról érkezik, pénz vagy természetbeni adományok formájában és 1 százalék a helyi költségvetésből. Nagy Hortenzia főkönyvelő elmondta, hogy a helyi mecénások közé tartozik több nagyvállalat és egy raktáráruházlánc. 2003-ban három fontos intézményt szeretnének megnyitni: árvaházi gyermekeket befogadó szociális központot Szentjobbon, idős emberek napközi otthonát Margittán és szociális központot Fugyivásárhelyen. /Pengő Zoltán: Terveit ismertette a Caritas Catolica. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. május 15.

Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2003. július 21.

Tempfli József római katolikus megyéspüspök öt éve pereskedett a nagyváradi Püspöki Palota visszaadása ügyében. A palotában van a Kőrösvidéki Múzeum. Most visszakaptak egy kis részt a palotából. Legalább beléphetnek a palotába és egy részét birtokba vehetik, ez csak egy tizedét képezi az egész épületnek. Október 1-től pedig még négy szobát ígértek, idén tehát hét szoba és a kápolna kerül a püspökség használatára, maga az ingatlan telekkönyvileg eddig is a püspökségé volt. Sok a felújítani való, van olyan szoba, ahol ki kell cserélni a parkettet, mert teljesen elkorhadt, vagy például fel kell szerelniünk egy teljes mosdót. Legalább 25 éve nem festettek azon a részen, repedtek a falak. A püspök bízik Szent László segítségében. Püspöki címerére is őt tette. Egész életében Szent Lászlóhoz fohászkodott, aki mind Nagyvárad városának, mind az egyházmegyének az alapítója és éppen Szent László napján tudtak belépni először a palotába. Az Úristen a csodáit sokszor emberek által hajtja végre. Szerencsésen együttműködtek magyarok és románok a legfelsőbb szinttől a megyei szintig. Tempfli püspök úgy tervezi, hogy legelőször maga a püspökség költözik át, másodszor az adminisztratív személyzet, a Kanonok-soron a Szent László Gimnáziumot szeretnék bővíteni , most szűkösen vannak. Újra kellene indítani a teológiát is, az most csak kényszerből van Gyulafehérváron. Ezért törekszenek, hogy minden tárgyból legyen egy magas képzettségű papjuk, mert Róma is csak úgy hagyja jóvá a teológiai főiskolát, ha legalább a fő tárgyakból, doktorátussal rendelkező, de legalábbis doktori fokozatot elért oktató van. Előírás, hogy legalább egy 30 ezer kötetes könyvtára legyen egy teológiai főiskolának. Szeretnék egy helyre összpontosítani a szervezeteket, a katolikus nőszövetséget, Máltai segélyszervezetet, a Vöröskeresztet, az ifjúsági szövetségeket. Tíz épületet kapnak vissza ebben az első fázisban. Az első hatból három Szentjobbon van: visszaadták az iskolát, a malmot és az apátsági épületet. Telegden visszakaptak egy iskolaépületet, Élesden egy általános iskola épületet, Szilágysomlyón a volt gimnáziumot. /Balla Tünde: "Isten a csodáit emberek által hajtja végre". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2003. augusztus 18.

Szent István nevét viselő szociális központot avattak fel aug. 16-án Szentjobbon. Az esemény díszvendége Georg Sterzinsky bíboros, berlini érsek volt. A Szent István Szociális Központ négy létesítményből áll. A Tarkakövek Házában nyolc-tíz árva vagy elhagyott gyermekről fognak gondoskodni. A Szivárványház 22-30, árvaházból kikerült fiatal otthona lesz. Ez utóbbiak a Szent Domokos Tanulmányi Házban fognak szakmát tanulni. A Ferenc-udvar átmeneti szálláshelyként szolgál a krízishelyzetben levő gyermekek számára, mindaddig, amíg szociális helyzetüket sikerül tisztázni. Az ünnepség a plébánia nemrég befejezett épületének felszentelésével kezdődött, amit ünnepi mise, majd a templom mellett álló Szent István-szobor megkoszorúzása követett. Tempfli József megyés püspök mondott áldást a szociális központra, annak jövendőbeli lakóira és alkalmazottaira. Georg Sterzinsky elmondta, erős szolidaritást érez a volt kommunista tömb valamennyi országával, ezért vállalta fel a szentjobbi projekt támogatását. A bíboros hangsúlyozta, fontosnak tartotta, hogy ne csak alamizsnát küldjenek Erdélybe, hanem szakembert is, a projektfelelős Ronald Ehlers diakónus személyében. A szentjobbi szociális központ felépítéséhez több német, osztrák és holland jótékonysági szervezet járult hozzá. /Pengő Zoltán: Ünnep Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 15.

Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2003. november 28.

Az önkormányzatokat törvény kötelezi, hogy főállású könyvtárost alkalmazzanak, anyagi megfontolásokból a legtöbb Bihar megyei településen figyelmen kívül hagyják az előírást.A legtöbb önkormányzat számára ugyanis horribilis összegnek számít az a 200 millió lej, amibe éves szinten egy könyvtáros és egy kultúrházi referens alkalmazása kerül. Biharban 90 község van, de ezek közül csupán 21-ben van főállású könyvtáros, további 19-ben pedig félállású. A helyzet a magyar többségű településeken sem rózsás. Hegyközcsatárban félállásban dolgozik egy könyvtáros, az is csak néhány hónapja. Azelőtt hosszú időn át senki sem viselte gondját a községi könyvtárnak, annak ellenére, hogy abban vidéki viszonylatban szépszámú, 15 ezer kötet van. Berettyócsohajon csak egy negyednormás könyvtáros van. A község lakosságának nagy része nem a községközpontban, hanem a színmagyar Szentjobbon lakik, ahol még könyvtár sincs. László Sándor alpolgármester szerint jövőre az önkormányzat Szentjobbon is szeretne könyvtárat nyitni, már ki is szemeltek egy épületet erre a célra, és természetesen egy főállású könyvtárost is szeretnének alkalmazni. /Pengő Zoltán: Könyvtárak könyvtáros nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2002. március 2.

A Bihar megyei Szentjobbon nemzetközi segélyprogram keretében szociális és kulturális központ létesül, a nagyváradi Caritas Catolica közreműködésével. Zatykó István, a község polgármestere azt reméli, hogy ettől a lassú sorvadásra ítélt magyar településen pezsgőbbé válik az élet. A Szent István Szociális Központ hamarosan 2-21 éves korig Bihar megyei árvák, utcagyerekek, fiatalok befogadására és krízishelyzetben levő családok gyerekeinek időszakos elhelyezésére lesz alkalmas a holland, svájci, osztrák, német és magyar segédlettel. A gyermekház 14 éven aluliakat fogad be, a gyámolítottak helyben járnak óvodába, iskolába, segítenek a gazdaságban. A másikban 8-9 gyereket tudnak kiemelni majd időszakosan krízishelyzetben levő családokból, a régi zárdaépületben pedig 18 tizennégy éven aluli gyerek, fiatalnak teremtenek otthont. A létesítmény önellátó lesz, ezért önálló mezőgazdálkodást folytatnak, saját mezőgépparkjuk segítségével. Asztalosműhely létesül és 300-400 fő ellátására alkalmas szociális konyha. /Balla Tünde: Szentjobb a megmaradás útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2002. május 7.

Sokszor feltevődik bennünk a kérdés, vajon mi lesz azokkal az árvaházi gyerekekkel, akik miután betöltik a 18. életévüket, a szó szoros értelmében az utcára kerülnek. A nagyváradi Caritas Catholica Szentjobbon szociális központot létesít a környező településekről származó otthontalan gyermekek számára. A centrum a következő funkciókat szeretné ellátni: oktatási központ, családcentrikus otthon gyermekek számára, ifjúsági ház, menhely (krízishelyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára), elméleti és gyakorlati képzés, mezőgazdasági tevékenység. Tempfli József megyés püspök jelenlétében elhelyezték a szociális központ alapkövét. /Nagy Andrea: Alap és kő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

2002. június 13.

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mellett működő Caritas-szervezet 1990. március 20-án alakult meg, székhelye is a püspökség szomszédságában, a Kanonok-soron van. Rajna József római katolikus plébános-igazgató igyekszik átláthatóbbá tenni tevékenységüket a sajtó irányában. A 2001-es esztendőbeli tevékenységüket egy füzet mutatta be. Az idősgondozás és egészségügyi program összekapcsolódik, mert poliklinikájukon általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációkig sokmindent elvégeznek. Évente átlagban 16 ezer receptet állítanak ki. A Segítő Jobb Alapítvány olyan betegek külföldi, főleg magyarországi kezelését támogatja, akiknek itthon nem létezik gyógymód. Az idősgondozást részben a 40 férőhelyes Szent Márton Öregek Otthona végzi. A házi idős és beteggondozási programban tavaly havonta átlagosan 395 személyt gondoztak. Az egyházmegye területén hét beteggondozói központ működik. Nem felekezeti vagy nemzetiség-függő, hogy segítsenek valakin. Alapélelmiszerekből összeállított csomagokkal segítik a családokat, öregeket és más rászorultakat. A szegénykonyhán naponta 200 személyre főznek. Nagyobb beruházás lesz a szociális konyha felújítása, a szentjobbi szociális gyermekotthon megépülése. Folyamatos a cigánygyermekek megsegítése. Legfiatalabb a fogyatékos-gondozói programjuk. /Balla Tünde: Új tervek, de a régi munkát végzi a nagyváradi Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2004. június 24.

A Bihar megyei Szentjobbon hatalmas kőfalat szegett meg a markológép a Szentjobbi Apátság tulajdonában levő több hektáros faluszéli telken. A település arról nevezetes, hogy a Szent László király alapította Benedek-rendi apátságában őrizték István király jobbját, a Szent Jobb őrzője innen is kapta nevét. Számos legenda született Szentjobb koraközépkori apátságáról. Ezt mostanáig sokan mende-mondának hitték, pedig Szalárdi János, a XVII. század híres fejedelmi krónikása részletesen leírta Szentjobb várának ostromát. Az eddigi régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a 16-17. század fordulójára datálható Bocskai-féle olasz bástyás kővár maradványai kerültek elő. Az sem kizárt, hogy a szentjobbi kolostor tatárjárás utáni építkezései is ugyanezen a területen vannak, tájékoztatott Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze. /(Balla Tünde): Megtalálták Szentjobb várát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2004. augusztus 31.

Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot megerősítő vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évfordulóján ünnepi szentmisét celebráltak augusztus 29-én a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar községben. A magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkormányzat képviselői is jelen voltak. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz" – mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetet. A templom kertjébe vonuló tömeg pedig egy kétméteres, bronzból készülő Szent István-szobor alapkőletételének lehetett tanúja. A nagyváradi egyházmegye, a bihari plébánia és önkormányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapítólevelet, mely szerint 2005 nyarára állni fog a szobor. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. /Balla Tünde: Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2004. október 9.

Okt. 7-én avatták fel a nagyváradi Caritas Catholica szentjobbi árvaházának főépületeit. Az épületek felszentelését Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök végezte. Novemberre megérkezhetnek az első rászoruló fiatalok. A Szivárvány Ifjúsági Otthonba főleg kamasz fiatalokat várnak, akik családalapításig maradhatnak Szentjobbon. Szakmát tanulhatnak és dolgozhatnak is az árvaház gazdasági részlegén. Saját gazdasága lesz az intézménynek. A gazdaság megtervezésében hollandok segítik az árvaházat. A 36 gyermek és fiatal befogadására alkalmas Szivárvány Ifjúsági Ház és a 40 férőhelyes Szent Domokos Tanulmányi Ház két év alatt épült fel Ronald Ehlersa berlini érsek segítségével. A családi gyermekotthon már majd egy esztendeje működik. Kozma Enikő, a tanulmányi ház igazgatója elmondta: tanítás, konferenciák, szemináriumok szervezése lesz az intézmény legfőbb funkciója. Az anyagi támogatást nyújtó négy ország egyetemei, főiskolái között is kapocs kívánnak lenni. /Balla Tünde: Gyermekotthont avattak Szentjobbon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2005. április 25.

Április 23-24-én Aradon, az arad-belvárosi minorita plébánia adott otthont a Kárpát-medence több mint 800 magyar katolikus közösségét összekötő Háló-találkozónak, amelyen ezúttal közel százan vettek részt. Nagy részük Aradról és környékéről érkezett, de volt köztük nagyszalontai, temesvári és miskolci is. Puchardt Zoltán, a Háló társelnöke sikeresnek mondta a találkozót. Egy hét múlva indul a partiumi portya, melynek során a hálósok faluról falura járva keresik fel a magyar közösségeket. Május végén Szentjobbon, a nyáron 400 fővel Marosfőn Háló-tábor, Esztergomban Kárpát-medencei 400 fős találkozó lesz. /(balta): Találkozás szentsége Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998