udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1993. november 13.

Nov. 13-án Vice községben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Bodó Levente /Szentkeresztbánya/ alkotását avatták a római katolikus templom udvarán. Az ünnepség református istentisztelettel kezdődött, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét, majd a katolikus templomban volt mise. Ezen a napon tudományos tanácskozás folyt, Magyari András, Benkő Samu és Budapestről Köpeczi Béla tartott előadást. Az avatóbeszédek sorát Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke nyitotta meg. Gergely István csíksomlyói plébános leplezte le a szobrot. /Guther M: Ilona: Lopva kiragasztott plakát után szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. június 28.

Gyimesközéplok általános iskolája 1991-ben felvette az iskolaépítő püspök, Mailáth G. Károly nevét. Jún. 24-én emlékplakettet lepleztek le az iskolaépítő püspök tiszteletére. A bronz dombormű Bodó Levente szentkeresztbányai művész alkotása. Az ünnepségen Szőcs János csíkszeredai muzeológus-történész saját kutatásai alapján ismertette a gyimesi, főleg középloki iskola születését. /Tankó Gyula, Gyimesközéplok: Emlékplakett felszentelése Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2000. július 3.

Júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartották meg a csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napja műsorát. Boros Károly, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A szentmisét Gergely István plébános tartotta. A néptánc, népzene és népviselet ünnepén először Szentkeresztbánya hagyományápolói léptek fel. Nem hiányzott a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes, végül a sikeres hannoveri szereplésről hazatért csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Emlékezetes marad a szárazajtai Lármafa együttes és a rekecsini moldvai csángók tánca. Idén első alkalommal szervezte az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány a néhai Domokos Pál Péter által megálmodott ünnepet. /Bajna György: Ezer székely leány napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2001. június 14.

Megtörtént Szentegyházán a templomavatás, de az Erdélyi Református Egyházkerület főtisztségviselőiből senki sem jött el erre az alkalomra. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága május 17-i határozatával megvonta a lelkipásztorság gyakorlásának jogát, a palástviselés jogát Baktai Béla lelkésztől, ennek ellenérre a templomot a lelkész mégis fölszentelte. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tévé nyilvánossága előtt elmondta: a szentkeresztbányai lelkipásztor sorozatosan áthágta az egyház törvényeit, Baktai Béla ugyanis megvált annak idején a szentkeresztbányai lelkészi állásától, majd folyamatosan visszatért, istentiszteletet tartott, és ezzel megsértette a parókusi jogot. Baktai Béla megfellebbezte a fegyelmi határozatot. /Templomavatás fellebbezéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2002. november 22.

A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2003. március 3.

Márc. 1-jén ötödik alkalommal rendeztek népdalvetélkedőt Szentegyházasfaluban. Idén tréfás dalokkal és csúfolódókkal mérhették össze a népdalok eredetiségét a versenyzők. Megjelentek Lövéte, Kápolnásfalu, Szentkeresztbánya és Homoródalmás versenyzői is. Az értékes ajándékokat a Gyermekfilharmónia Alapítvány ajánlotta fel. /Népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

2003. március 20.

Szabó Klára, a szentkeresztbányai városi könyvtár főkönyvtárosa negyvennégy éve gyakorolja hivatását. 1949-ben amikor Szentkeresztbányán megkezdte könyvtárosi munkáját, mindössze 1500 könyv volt, jelenleg 30 ezres az állomány. Az ötvenes években a beszolgáltatással megnyomorították a népet. Ezekben a nehéz években Szabó Klára maga vitte el a könyveket a háziasszonynak. Esténként a fonóban felolvasott könyvekből. A hatvanas években nőtt meg az olvasók száma. A kilencvenes évek elején Balatonboglárral teremtettek testvérkapcsolatot, a bogláriak egy mikrobusznyi könyvet ajándékoztak. Később a Máltai Szeretetszolgálat tizennyolcezer kötettel lepte meg a települést. Amiből több kötet volt, a könyvtáros odaajándékozta a kisebb falusi könyvtáraknak. Az utóbbi időben az egyetemisták bújják a könyvtárat. Filozófiai, pszichológiai, társadalomtudományi könyvek állnak rendelkezésükre. Lexikonokat lapozhatnak fel és a modern számítástechnikai szakirodalom sem hiányzik. A fenti könyveket többnyire magánszemélyektől kapták, magyar turistáktól, nyugati magyaroktól. Sok neves író járt náluk, Kányádi Sándor jött leggyakrabban, járt itt Beke György, Lőrincz György, Magyari Lajos. Horváth Arany, továbbá Demény Lajos és Imreh István professzor. Szentkeresztbánya hétezer lakosából háromezer olvasója, könyvkölcsönzője van a könyvtárnak. Többen elmentek Magyarországra dolgozni, eddig kevesen maradtak kint végleg. Ezen a vidéken ez ősidők óta így megy. Budapest és Bukarest, Brassó és Kolozsvár között szolgáltak, dolgoztak a fiatalok, azután hazajöttek. /Horváth Arany: Könyvtárosi vallomás Szentkeresztbányáról: "Egyik írótól a másikig kenyéren és vízen élünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2007. június 18.

A székelyudvarhelyi főesperesi kerület három templomában tartottak búcsút Jézus Szíve ünnepén. A búcsúalkalmak sora a Jézus-kápolna évenkénti ünnepével kezdődött. Szentkeresztbányán a búcsú napjára minden irányból megérkeztek a családtagok és sokan vendégek is. Nyírfaligetek, búcsúágasok napernyőztek a szabadtéri szentmise alatt. Incze Benjamin zetelaki plébános szentbeszédében a megfogyatkozott önbecsülés helyreállításában láttatta a kisközösségi boldogulás kútfejét. Kivételes élményt nyújtott a zarándokoknak az egyházi kórus éneke. Korond, a sóvidéki búcsújáró hagyományokat követően, június 17-án, vasárnap vendégül látta Szováta, Parajd, Pálpataka és Atyha keresztaljait, akik templomi zászlókkal, hagyományosan vonultak be a Jézus Szíve-templomba. Egymás búcsúünnepére szerre elzarándokolnak az említett településekről. Ülkében Szent Antal ünnepére jöttek össze. Csíkszenttamás leányegyházközségének templombúcsúja a Bosnyák-völgye nyári zarándokünnepe. Tíz évvel ezelőtt szentelték fel faburkolatos templomát. Idén a Székelyudvarhelyen élő ferences atyák szolgáltak az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Vass Ince székelyszentkirályi plébános volt. /Molnár Melinda: Templombúcsúk – közösségépítő ünnepnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

2008. május 30.

A szennyvíz elvezetése jelenti az egyik legnagyobb gondot a Gyergyói-medence településeinek. Ezen sikerült javítania három község, Remete, Ditró és Szárhegy önkormányzatának. Május 29-én Gyergyóremete új derítőállomásán tartott nyílt napon Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki az illegális erdőirtás kapcsán elmondta, Szentkeresztbányán famaffia-lefülelés folyik. /Barabás Márti: A pöcegödörtől a víztisztítóig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2008. augusztus 27.

Unalomig ismételt dilemmája az erdélyi magyarságnak a menni vagy maradni kérdése. Horváth Arany új könyvében /Halálmadár szállott a kútgémre. Glória Kiadó, Kolozsvár, 2008/ érezhető a bajtársivá magasztosuló szeretet azokkal szemben, akik kitartanak. Horváth Arany bármerre jár, mindenütt megtalálja azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, és nem szégyellik ezt el is mondani, vállalva a nyilvánosság kockázatát. Ezek az emberek, az orotvai ezermester, a csíkmadarasi vigyázó, a szentkeresztbányai könyvtáros vagy a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztalják vándorai nem csak maradni mernek: beszélni is. – A könyvben azokról van szó, akik Horváth Arany személyiségét, világképét formálták. Elsősorban az édesapa, Horváth István író és a szülőfalu, Magyarózd. /S. B. Á. : Kérdés helyett válasz: maradni! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998