udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. szeptember 29.

Vicsek Károly Kórógyról készített dokumentumfilmet "A földet nem bírják elvinni..." címmel. A jugoszláviai magyarlakta faluból 1991. szept. 29-én kellett váratlanul elmenekülni a lakosságnak, azóta különböző táborokban élnek, illetve Eszéken, Vinkovcin és reménykednek a visszatérésükben. Akkor, 1991-ben minden házat kiraboltak, minden mozdíthatót elvittek. Az egyik volt kórógyi, Bencze Sándor pontos kimutatást vezet arról, hogy mi lett a falubeliekkel, kit merre vezérelt a sors, ki halt meg, ki lett öngyilkos. /Magyar zó (Újvidék), szept. 29./ Kórógy és Szentlászló két Árpád-kori település, mindvégig megmaradt magyar falunak a horvát falvak között. Őrizték a régi kultúrát, a régi szokásokat. 1991-ben elűzték őket szülőföldjükről.

1998. január 28.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és az erdélyi magyar történelmi egyházak főpapjai gyűjtést kezdeményeztek Szentlászló templomának újjáépítésére. A határokon átívelő kéznyújtás, a szolidaritás arra figyelmeztet, hogy itt az ideje az újjáépítésnek. Háborúk söpörtek végig e tájakon, a gyűlölet világgá kergette az embereket. Az erdélyi kezdeményezés azt sugallja: magyarok, itt a hazatérés ideje. Össze kell fognunk, írta Orbán Ferenc és mindenféle templomot újjá kell építenünk. Össze kell állnunk erre a nagy kalákára. /Magyar Szó (Újvidék), jan. 28./

1998. február 4.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1998. március 13.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget márc. 13-án Gödöllőn a magyar polgármesterek második világtalálkozójának rendezvénysorozata. A dokumentum szerint a kilenc ország településeit képviselő résztvevők egyetértenek abban, hogy közös érdekük a kelet-közép-európai térség felzárkózásának elősegítése. Az önkormányzatok messzemenően érdekeltek abban, hogy részesei legyenek a térségi, továbbá a határokon átívelő regionális kapcsolatoknak. A világtalálkozón arról is határoztak, hogy felkarolják a horvátországi Szentlászló település újjáépítésének programját. /MTI/

1999. február 2.

Orbán Viktor miniszterelnök jan. 30-án Fiuméban Kövér László tárca nélküli miniszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter kíséretében találkozott Zeljko Luzavec közlekedési miniszterrel, Milivoj Brozina megyei főispánnal, Slavko Linic fiumei polgármesterrel, a kikötői hatóság képviselővel. . A találkozó után Orbán Viktor sajtónyilatkozatban emelte ki: a magyar küldöttség azért érkezett Fiuméba, mert tartós gazdasági együttműködést keres. Háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Orbán Viktor felkereste a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be jan. 31-én a magyar kormányfő Kopácson. Vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor, mondta. Úgy döntöttünk, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, jelentette ki, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne - hangsúlyozta a miniszterelnök. /Orbán Viktor jelenlétet és támogatást ígért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1999. február 4.

A Duna Televízió által tavaly ősszel meghirdetett könyvgyűjtési akció során 1060 adományozó hozzávetőlegesen 180 ezer kötetet juttatott el a gyűjtőhelyekre. A könyveket a Szeptember végén címmel közzétett felhívásnak megfelelően a vajdasági, bánáti és erdélyi szórványfalvakba szállíttatják el. Az adományoknak köszönhetően teljes alapkönyvtárat állíthatnak össze két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló épülő művelődési háza számára. Az összegyűlt könyvek csaknem felét magánszemélyek, másik részét könyvkiadók és intézmények, főképpen iskolák ajánlották fel. A Duna Televízió összesen 1,2 millió forint értékben adományozott lexikonokat és szótárakat. A kötetek feldolgozását, osztályozását a Pro Hungaris alapítvány végzi, amely várhatóan április végére fejezi be munkáját. A mostani akcióban kétszer annyi kiadvány gyűlt össze, mint 1995-ben, amikor a kárpátaljai iskolák megsegítését kezdeményezte a Duna Televízió. /Lezárult a Duna TV könyvgyűjtési akciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. június 15.

A Duna Televízió 1998 őszén Szeptember végén címmel hirdette meg újabb könyvakcióját. A felhívásra 1060 nézőtől közel 200 ezer könyv érkezett be. Az adomány számítógépes feldolgozását, tematikus rendezését, illetve az egyes könyvtárak közötti arányos felosztását a Pro Hungaris Alapítvány vállalta el. A munka befejeződött, s az összegyűjtött könyveket a vajdasági és az erdélyi szórványfalvakba juttatják el a szervezők. Kiemelt figyelmet fordítanak az elosztáskor a kárpátaljai árvíz során kárt szenvedett falvak könyvtárainak pótlására, ugyanakkor teljes könyvtárat kap a két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló. Az Erdélybe irányuló adományok elosztását a kolozsvári székhelyű Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vállalta. Az alapítvány illetékeseitől megtudtuk, hogy a Duna Televízióhoz és az alapítványhoz Erdélyből beérkezett kérések elbírálása folyamatban van, s nemsokára gazdára talál a régióba irányított mintegy 40 ezer kötet. Ma délelőtt a budapesti Horvát Klubban adják át a szervezők az adományokat a megbízott szervezetek vezetőinek. /Könyvadományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

1997. szeptember 6.

Továbbra is bizonytalan a két kelet-szlavóniai magyar falu, Szentlászló és Kórógy jövője. A szomszédos falvakban gőzerővel folyik az újjáépítés, Szentlászló azonban még romokban van. A horvát hatóság képviselői ígéretet tettek arra, hogy ősszel megkezdik az aknamentesítést, felbecsülik a falu házait ért kárt, majd megkezdik a segélyek folyósítását. /Magyar Nemzet, szept. 6./

1998. szeptember 4.

Aug. 28-30-án tartotta háromnapos küldöttközgyűlését Budapesten a Magyarok Világszövetsége. Erről számolt be Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke. Az MVSZ 1998. augusztus 18-án ünnepelte 60. évfordulóját annak, hogy gróf Teleki Pál és báró Perényi Zsigmond javaslatára elfogadták első alapszabályzatát. A mostani küldöttközgyűlés módosította az alapszabályzatot és megvitatta a jövőbeli teendőket. A sokat vitatott alapszabályzati pontot az elnök és az elnökhelyettes ellenjegyzését illetően pontosan meghatározott hatáskörök váltották fel. - Az MVSZ tagjai ötvenkét országban élnek, az egyéni tagok és a tagszervezetek révén számuk meghaladja az egymillió főt. Idén az MVSZ megszervezte a magyar professzorok első világtalálkozóját, társszervezője volt a magyar polgármesterek világtalálkozójának, augusztusban rendezte meg a külhoni magyar sportcsillagok világvetélkedőjét. A neves sportolók felhívással fordultak hozzánk, kezdeményezzük az összmagyar sportjátékok négyévenkénti megrendezését. A küldöttközgyűlés felkarolta a javaslatot, és ez irányban felhívást intézett a MOB-hoz, a magyar kormányhoz és a különböző magyar sport-szakszövetségekhez. Tőkés László püspök javasolta: 2000-ben, a magyar államalapítás évfordulóján, minden magyar, bárhol is éljen a Földön, látogasson haza szülőföldjére. A küldöttközgyűlés határozott a Bolyai Internet Egyetem nemzetközi tanácsának létrehozásáról, olyan célból, hogy az kezdeményezze egy olyan Internet egyetem megvalósítását. Az MVSZ közgyűlése tiltakozott a magyar nemzetiségű fiataloknak a koszovói harcokba való bevetése ellen, és üdvözölte a háborúban lerombolt Szentlászló község újjáépítésére fogant össznemzeti mozgalmat. Az MVSZ választmányának áprilisi állásfoglalását, hogy az anyaország határain kívül élő valamennyi magyarnak teremtsék meg a lehetőséget a Magyar Köztársaság jogrendjébe való beépítésre. A küldöttközgyűlés kinyilatkozta, hogy a csángókat a magyar nemzet részének tekinti, nemzetközi konferenciát hív össze a csángókérdés kezelésére, és a Szentszékhez fordul a magyar nyelvű misézésük engedélyezése ügyében. Az elnökség ugyanakkor megerősítette a csereháti erőszakos fellépés elleni állásfoglalást, és megbízta a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi magyar közösség tudományos és felsőoktatási fellegvárának, a Bolyai Egyetem visszaállításának az érdekében. És szorgalmazzuk az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magántulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatását. Szeretnék kiterjeszteni minden kárpát-medencei magyar közösségre a nálunk már beindított nagycsaládos programot. - Az MVSZ minden pártnak elküldte a Nemzeti Minimum tételgyűjteményt, és felszólította azokat, hogy csatlakozzanak ehhez. A májusban hatalomra jutott pártok igen melegen üdvözölték ezt. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Magyarok Világszövetsége. Interjú Patrubány Miklós alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1998. szeptember 11.

1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. június 10.

A Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozója kezdődött jún. 8-án a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község - köztük erdélyiek és horvátországiak - önkormányzati küldöttségeinek részvételével. Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Akik annak idején Szent László nevét választották, azok egyben az ő erényeinek követését is vállalták, s ezt a szellemiséget őrzik ezen találkozók. A Szentlászló nevű települések együvé tartozásuk és a szolidaritás legnemesebb példáját a délszláv háborúban lerombolt horvátországi Szentlászló újjáépítéséhez nyújtott segítséggel mutatták - idézte fel a közeli múltat Pozsgay Imre. /Szentlászló nevű települések találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2004. november 23.

„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket.       Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?”     /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

2009. április 18.

Két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek április 16-án Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merényletet meghiúsítani hivatott rendőri akcióban. Az egyik magyar származású áldozat a bolíviai és horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, a másik a szovátai származású Magyarosi Árpád volt. A szintén szovátai Tóásó Elődöt őrizetbe vették a hatóságok. Ez utóbbi kettő magyar állampolgár. Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak elmondta: miután tudomására jutott az ellene tervezett merénylet lehetősége, ő adott utasítást az összeesküvők letartóztatására. A hatóságok szerint a három „zsoldost” tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber napilap ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. Nem készültek merényletre Rózsa-Flores Eduardóék – állította Brády Zoltán, a budapesti Kapu című folyóirat főszerkesztője. Rózsa-Flores főmunkatársa volt a lapnak. Rózsa-Flores Eduardo 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló magyar falu védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. /Szovátai fiatalok a Morales elleni merénylők között? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998