udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. október folyamán

A mára már csak 263 lelkes szentleányfalvai gyülekezet szept. 13-án ünnepelte, hogy temploma száz éves. Szentleányfalva 150 éves telepesfalu Arad megyében. Az évfordulóra a gyülekezet kis füzetet adott ki A szentleányi református gyülekezet hírmondója címmel, melyben Herdeán Gyöngyi lelkész és Nagy Gizella presbiter visszapillantottak a falu /valaha község/ múltjára. A település Szentleányi János korabeli adóhivatali igazgatótól kapta a nevét. /Makay Botond: Szentleányfalva református temploma. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./

2003. szeptember 22.

Szentlány alapításának 150. évfordulója alkalmából szept. 20-21-én kétnapos rendezvény színhelye volt az Arad megyei falu. A helybeli iskolában megszervezték a nemzedékek találkozóját, amelyre sokan hazalátogattak. A legnagyobb tanteremben közel 200 fényképből álló kiállítás, illetve eredeti dokumentumok, bibliák szemléltették a falu másfél száz éves történetét. Az utóbbi évtizedben a magyarság létszáma a felére csökkent, tavaly az óvodai csoport, idén pedig a magyar nyelvű összevont elemi is megszűnt. Az ünnepi istentiszteleten a református templom előcsarnokában leleplezték a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. /(Balta): Szentlány 150 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2002. március 25.

Márc. 23-án Nagyzerinden nótaestet rendezett az Ibolya hagyományőrző női csoport. A helybeli és feketegyarmati nótázók mellett szentlányi, simonyifalvi, erdőhegyi és bélzerindi énekesek is bemutatták tudásukat. Aradról fellépett Matekovits Mária. A megjelentek úgy látták, hogy a közös együttlétnek, a csoportos nótázásnak hagyományt kell teremteni. /(Balta): Nótaest Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2002. május 8.

Szentlány és Fakert akár Arad kertes külvárosai is lehetnének, olyan közel vannak a megyeszékhelyhez. Szentlány bejáratánál egy német cég modern gyárat épített (gyermek és női ruhaneműt készítenek), a nők 70 százalékának biztosít munkát. Az ötvenes évek végén Szentlány helyett Fakert lett a községközpont, s azóta háttérbe szorul a véleményük, kérésük. Például az, hogy a helynévtáblán tüntessék fel a település magyar nevét is. Szentlányon ugyanis 300 magyar él (Fakerten alig félszáz). Hosszú hónapok óta folyik a huzavona az ügyben. - Szentlánynak összetartó erejű református gyülekezete van. A hitélet megerősödése annak tudható be, hogy a településnek hat éve állandó lelkésze van, a szolgálatát odaadással végző Wáritzné Herdean Gyöngyi tiszteletesnő személyében, aki férjével, Wáritz Arthur községi tanácsossal és kisfiukkal megtelepedett Szentlányon. Nagy Erzsébet tanárnő rámutatott: minden esztendőben szembesülnie kell egyes magyar szülők téveszméken alapuló felfogásával, akik a "könnyebben érvényesülnek majd az életben" magyarázattal román iskolába járatják gyermeküket. A II–IV. összevont osztályban nyolc kisdiák tanul magyarul. Első osztályos gyermek egy sincs. - Három éve egyetlen gyermeket sem kereszteltem. Komoly veszélybe került nálunk a magyar óvodai és iskolai oktatás – jegyezte meg a tiszteletesnő. /Balaj Katalin: Szentlány – magyarul is. "A református egyház a helybeliek mentsvára". = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2004. október 9.

Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyáról, alig 80 fős gyülekezet szolgálatából került a közelmúltban Szentleányra, ahol nagyjából kétszer akkora közösségbe került. Szentleányfalván erős tradíciók léteznek, fejlett a közösségi szellem, a szórványosodás még nem kezdte annyira ki, mint Zsombolya magyarjait. Szentleányon súlyos gond, hogy egy éve megszűnt az anyanyelvű elemi iskola, továbbá magas fokú a kivándorlás. /Balta János: Hívekkel a hívekért, minden erővel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

2005. szeptember 13.

Szeptember 17–18-án harmadszor rendezik meg a Szentleányfalvi Napokat az Arad vonzáskörében élő településen, valamint a községközpont, Fakert szülötteinek, az innen elszármazottaknak a találkozóját. Szentleányfalván az iskolában nemzedékek találkozója lest, ezt követően különböző ügyességi és erőversenyeket, futballmérkőzést, bográcsfőző versenyt szerveznek. A kétnapos rendezvény végén szeretetvendégség lesz az imateremben. /Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 19.

Arad megyében, Szentleányfalván harmadszor szervezték meg a Szentleányfalvi Napokat. Szeptember 17-én, szombaton a nemzedékek találkozójával kezdődött, a fiatalok sportvetélkedőn vettek részt. Vasárnap az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A kétnapos rendezvényt a parókián szeretetvendégség zárta, amelyen megjelent Militon Serb fakerti polgármester is, aki ígéretet tett a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezésére, illetve a falunapok további rendezvényeinek a támogatására. A 81 éves hazalátogató Seres Sámuel emlékezett: az ő idejében 83-an jártak a szentleányi magyar iskolába, jelenleg már nincs magyar nyelvű elemi. /Balta János: Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2006. január 23.

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2006. szeptember 18.

Szeptember 16-17-én negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Szentleányfalván, a program a nemzedékek találkozójával indult. Ezt követően 17 éves álma teljesült a szentleányfalvi magyar közösségnek, amely, noha nem éri el a 20%-ot, kétnyelvű helységnévtáblát kapott. Szeptember 17-én a református templomban ünnepi istentiszteleten megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A falunapokra, Kövek címmel, Papp Csaba lelkipásztor szerkesztésében újra megjelent a helybeli gyülekezet időszakos kiadványa. /Balta János: Tizenhét éves álom teljesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

2006. szeptember 19.

Szeptember 16-án az Arad megyei Szentleányfalván kétnyelvű helységnévtáblát állítottak fel. A megye és a község vezetői közül való szónokok a gesztust a demokrácia megnyilvánulásaként emlegették, a tábla érintetlenségét a tolerancia fokmérőjének minősítették. A toleranciából egy napra futotta, másnap éjjel ismeretlen tettes(ek) eltüntették a kétnyelvű táblát. /Egynapos tolerancia Szentleányfalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998