udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. július 9.

Második alkalommal rendezik meg Kisiratoson a magyar néptánctábort. Tegnap 105 Arad megyei gyermek kezdte meg a rábaközi táncok ritmusait tanulni, a magyar néptánc anyanyelvét elsajátítani. Kurtucz Borbála, a békéscsabai táncoktató ismét Kisiratosra jött, hogy az Aradról, Nagyzerindről, Majlátról, Szentpálról és Kisiratosról verbuvált fiatalok megtanulják a magyar talpalávalót. /Bereczki Károly: Néptánctábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2003. május 5.

Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2003. május 27.

Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2002. április 4.

Aradon nyújtották át az Apáczai Alapítvány pályázatára a támogatásokat a megye iskoláinak. A megyében összesen 147 vidéki tanuló mintegy 82 millió lejt kapott az alapítványtól utazási költségeik támogatására. A pedagógusok ösztöndíja tavaly 48 millió lej értékű volt, idén már eddig erre 38 millió lej adtak ki, és év végére az összeg eléri a 125 millió lejt. Az infrastruktúrára kért támogatás tárgyi eszközei is igen értékesek voltak. A kisperegi és a majláti iskola TV-készülékhez, az ágyai és a szentpáli fénymásolóhoz, a simonyifalvi és a zimándújfalui, valamint az RMPSZ székház videolejátszóhoz jutott. A Csiky Gergely Iskolacsoport fizikalaboratóriumának tavaly és idén nyújtott támogatás az év végéig beérkező összeggel együtt eléri a 94 millió lejt. /P. P.: Az Apáczai Közalapítvány a megye magyar oktatásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2002. április 7.

Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

2005. november 17.

Aradon a városi tanács megszavazta a színház előtt visszaállítandó Szentháromság-szoborral kapcsolatos rendezési tervet. Bognár Levente alpolgármester, Sándor Tivadar plébános és névrokona, Sándor István műépítész felleltározták a szentpáli katolikus templom udvarán található alapköveket, majd a szakemberek nekifoghatnak az elemzésnek. Amennyiben annak idején Sándor Tivadar nem lép fel határozottan és nem menti meg az alapzat köveit, ma nehezebb lenne a szobor visszahelyezése. 1962-ben lebontották a szobrot, az alapzatot Gájba vitték, mert a hatóságok megígérték, hogy a gáji templom előtt vissza lehet majd állítani a Szentháromság-szobrot, mesélte Sándor Tivadar. Azonban becsapták őket, eszük ágába sem jutott megengedni a felállítását. 1975 nyarán a templom mögött homokbányába akarták dobni a köveket, ő azonban közbelépett, és Szentpálra menekítette az alapzat köveit. Az egyik darab jelenleg az oltárkő szerepét tölti be, s a következő felirat olvasható rajta: Városunkban dühöngött pestis megszűnésekor 1732. évben tett fogadalom következtében 1746. évben épített, 1882-ben lebontott szobor helyébe emeltetett 1901. évben. Ez a kő a helyén marad, az elképzelések szerint újrafaragják majd, s a felirat is rákerül. /Irházi János: Behozzák Szentpálról a Szentháromság-szobor alapköveit. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2006. április 12.

Arad megyében Sofronyán a helyi RMDSZ közgyűlést tartott. A helybeli, közel 300 lelket számláló magyarságnak különálló közművelődési élete nincs, magyar iskola sincs a községközpontban, noha a hozzá tartozó Szentpálon működő anyanyelvű elemibe beiratkozhatnának a sofronyai gyerekek. Sofronya vezetékes vízzel rendelkezik, a csatornahálózat megépítése még várat magára. Újból próbálkoznak a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindításával, ami a rendszerváltás után dr. Bagarus András jóvoltából működött. Ez már a múlté. Most a gyermekek felkutatására, a szülőkkel való megbeszélésre Schrankó András templomgondnok vállalkozott. /(balta): Közgyűlés, beszélgetés Sofronyán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2006. május 26.

Aradon az egyetlen értékes köztéri alkotás a Szabadság-szobor. A románságnak egyelőre nem sikerült egyetlen, igazi művészi alkotással sem előrukkolnia, elsősorban azért, mert egyetlen nagy, történelmi személyiségük sem kötődik ide. A Szabadság-szobor felállításának kálváriája ismeretes. Hátra van még a Szentháromság-szobor megfelelő elhelyezése, visszakerül majd a színház elé. Magát a szobrot a katolikus templomban óvják, a köveket is behozták már Szentpálról – meglétük Sándor Tivadar plébánosnak köszönhető. A kövek hiányosak, ezeket pótolni, az alkotást pedig restaurálni kell. Nepomuki Szent Jánosnak Takács Mihály által újrafaragott, gyönyörű szobra a Püspökség (Episcopiei) utcában a közelmúltban méltó díszkivilágítást kapott. A románság „kétezer éves erdélyi múltját” bizonyítandó: Déva két teljes alakú Decebal-szoborral büszkélkedhet, egyik lovon, másik a Bethlen-kúria szomszédságában állva hirdeti a dákok hősiességét. Mindkettő a XX. század alkotása. Azért, hogy a városban ne legyen egyoldalú a dák uralom, 1999-ben a régi főtéren felállították Traianus szobrát is. A római császár dr. Petru Groza volt román miniszterelnök (1945–1952) helyét vette át, kinek szobrát 1989 decembere után ledöntötték, és azóta is a vármegyeház belső udvarán “tárolják”. A kommunizmus ellen küzdők emlékére állított szobrot május 26-án leplezik le, de erről sem városrendészeti, sem anyagi szempontból nem született döntés a tanácsban. Déván nincs köztéri magyar szobor, Hunyad megyében magyar köztéri szobor egyáltalán nincs, hacsak nem számítjuk annak Oláh Miklós nagy humanista szászvárosi mellszobrát, akinek azonban a románok éppoly hálásak lehetnek, mint az erdélyi magyarság. Ő fordította le számukra először anyanyelvükre a Bibliát. Sok történelmi esemény és neves történelmi személyiség kötődik e megyéhez –Bethlen Gábor, Hunyadi János, Dávid Ferenc –, de nincs szobruk. Még Kun Kocsárd és Kun Géza szobrát is eltávolították az általuk alapított szászvárosi kollégium elől és a település két meghatározó közéleti személyisége a református templom előterébe szorult. Akárcsak a másik két újabb keletű magyar vonatkozású mellszobor, Tordai Sándor András első hitvalló erdélyi református püspöké, illetve a vajdahunyadi Petőfi-szobor. Mindkettő civil kezdeményezésre készült el, alapítványi, egyházi támogatással. Felállítói úgy vélik, jobb is a szobroknak a templomudvaron, hiszen itt legalább nem rongálják őket. Talán ideje lenne vállalni, kiharcolni szobraink köztéri felállítását! – írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. /Gáspár-Barra Réka: Szobrok, műemlékek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2007. február 27.

A Nyugati Jelen munkatársa is részt vett február 27-én, vasárnap azon a szentpáli találkozón, melyet a templom felszentelése 40. évfordulójának és az iskola 50 éves jubileumi ünnepének megszervezésére szántak. Szentpálon évek óta a kultúrház üresen áll, mert nem találtak olyan személyt, aki elvállalta volna a vezetését. Mauss Gizella vállalná az időnkénti, beszélgetésekkel egybekötött találkozók megszervezését. /Sólya R. Emília: Lázas készülődés a júniusi ünnepségre. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2007. április 13.

Örömteli eseményt ünnepeltek Arad megyében Szentpálon: elvágták az avatószalagot a kiépített vízhálózat fővezetéke mellett. Mintegy 800 szentpáli örülhet az előrelépésnek. A beruházást a falvak vízellátásának korszerűsítésére vonatkozó kormányprogram keretében vitték végbe. /Sólya R. Emília: Több mint nyolcszáz lakos örvendhet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

2007. május 26.

Aradtól 8 kilométerre van Szentpál, ahol június 2-án szervezik az első falunapot az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából. A jelenlegi templom alapkövét 1947-ben rakták le. Sándor Tivadar plébános elmesélte, hogy 1949-ben kezdődött az építkezés. A pénz hamar elfogyott, 1955-ben folytatták a templom építését. Amikor a falak 2 méter magasra nőttek, visszavonták az engedélyt azzal az indoklással: előbb iskolája legyen a falunak. 1957-ben elkészült az iskola, folytathatták a templomépítést. Amikor a tető magasságáig jutottak, az engedélyt újra bevonták, amíg el nem készül a kultúrotthon és az óvoda. Miután azok is megépültek, 20 évi viszontagságos küzdelem, munka árán 1967-ben elkészült a ma is álló templom, az ideiglenes toronysüveggel. A plébános büszke arra, hogy a hívek támogatásával szinte minden évben sikerült valamit előmozdítani a templomon. A katolikus plébánia lélekszáma az eltelt évtizedekben 700-ról 450-re zsugorodott. Kedvező viszont, hogy az unokák, a leszármazottak egy része lassan visszatelepül. Az iskolában 1957-ben 24, míg 2006-ban 4 első osztályos kezdte meg a tanulmányait. A magyar iskolában a tanítónő jelenleg 15 diákot oktat. /Balta János: Templom és iskola Szentpál megtartó pillérei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2007. június 4.

Arad megyében az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából első falunapját szervezte meg Szentpál lakossága. A Veres Teréz által betanított, magyar ruhába öltözött óvodások, majd Nagy Franciska tanítványai, szintén nemzeti viseletben kisiskolások előadását megtapsolták a résztvevők. Endreffy Lajos, a néhai Szentpáli Általános Iskola utolsó igazgatója 1970–75 között, a felszámolásig igazgatója volt az intézménynek. A pedagógusok gyalog, kerékpárral ingáztak. /Balta János: Nagy sikerű falunap Szentpálon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2008. augusztus 1.

A hollandiai Monster egyházközösséggel ápolt tíz éves testvérgyülekezeti kapcsolat egyik leglátványosabb megvalósulása Homoródszentmártonban, hogy hat év óta minden nyáron érkeznek fiatalok, akik két hétig fontos és hasznos építési, felújítási munkálatokhoz nyújtanak anyagi és kétkezi segítséget. A munkatábor anyagszükségletét és részvételi költségét a 13 vendég fiatal egyéb otthoni munkákkal kereste meg. Idén ebből finanszírozzák a gyülekezeti ház új hajópadlóját, ugyanakkor szószéket építenek, és kijavítják az épület falait. Gyermekeknek szerveznek foglalkozásokat, és szabadidőben ismerkednek a vidékkel. A helyieket is bevonják a munkálatokba. A 112 lelket számláló gyülekezet erejét meghaladó munkálatokat végeztek az elmúlt években is: a használaton kívüli harangozói lakást gyülekezeti teremmé alakították, felújították a vendégházat, illetve lefestették a helyi és a szentpáli templom ajtóit, ablakait. Elkészült a lelkészi lakás és a templom kerítése is. /Molnár Melinda: Homoródszentmárton – Szépülnek az építmények. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2008. augusztus 16.

Az idén magyar tagozaton végzett általános iskolásoknak csak valamivel több, mint a fele választotta Arad megyében az anyanyelven való továbbtanulást. Az első elemisek „toborzása” és beiratkozása kora tavasszal megtörtént. Az újságíró megpróbálta lajstromba venni, hogy Arad megyében hány magyar első osztályosnak csengetnek majd be szeptember 15-én, de mindenütt becsült adatokba ütközött. Gyakran az utolsó pillanatban hozzák a gyerekeket a szülők, mondták több iskolában is. Arad megyében majdnem kéttucat azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben magyarul tanítják elemiben a betűvetést. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban a 2008–2009-es tanévben csak egy első osztály indul (szemben a múlt évi, 13–13 fős két osztállyal). Eddig 17-en iratkoztak be, de még 4-5-öt várnak – mondta Szakács Ferenc igazgató. Kisiratoson biztosra vehető, hogy 17 elsős lesz. Az erdőhegyi általános iskolában – amelyben minden évfolyamon önálló magyar osztály van – 12 elsős lesz. Nagyzerinden 7, Feketegyarmaton meg 6-ra számítanak. A szentpáli elemi iskolában 2 elsős kisdiák biztos, de talán 3 is lesz (szemben a legutóbbi 5-tel). /Pataky Lehel Zsolt: Még lehet magyar első osztályba iratkozni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998