udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 17.

Az Arad megyei Angyalkút és Szépfalu határa már a XIX. században felkeltette az archeológusok figyelmét. Az Arad Megyei Múzeum régészei 1982-ben ásatásokat végeztek a vidéken, de akkor nem kaptak anyagi támogatást a folytatáshoz. Idén augusztus elején újra megnyitották a régészeti tábort. Az ásatásokat a George Pascu Hurezan múzeumigazgató, Mircea Barbu osztályvezető és Hügel Péter régészekből álló csapat irányítja. Az Arad Megyei Múzeum szeretné feltérképezni a megye területén fellelhető középkori emlékhelyeket. A régészeti tábor munkatársai szenzációs leletekre bukkantak: egy templom falaira, 11 sírhelyre és a jórészt épségben maradt török kútra. Az itteni, minden bizonnyal benedekrendi kolostor feltehetően a XVI. századig állt, amikor is áldozatul esett a törökdúlásnak. - A múzeum legsikeresebb kezdeményezéseinek egyike a mostani szépfalusi régészeti feltárás. /Puskel Péter: Szenzációs régészeti leletek Szépfalu közelében. Középkori apátság romjaira bukkantak a régészek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2002. augusztus 29.

Egy időre befejeződtek az ásatások a szépfalui archeológiai tábor területén. A munkálatokat tavaly azzal hagyta abba az aradi és kolozsvári régészekből álló kutatócsoport, hogy bebizonyosodott: nem Glogovácon volt a bizerei apátság, mint ahogy jó száz évvel ezelőtt Márki Sándor állította, hanem itt, Szépfalu határában, a helybeliek által török kút néven ismert területen. A török kút szinte teljes épségében a felszínre került. Aug. 26-án dr. Adrian Rusu (Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet) és más régészekből, valamint történelem szakos egyetemi hallgatókból álló munkacsoport ismertette a befejeződött feltárási munka eredményeit. A bizerei apátságról - mint királyi kolostorról - a dokumentumok először 1183-ban tesznek említést. A település a 16. században a török invázió és a vallási reformok miatt elnéptelenedett. Az apátsági templom falai is a felszínre kerültek. Két templom romjaira bukkantak. Az első feltehetően a 11. század végén, a 12. elején épülhetett, és a felszínre hozott épületelemek alapján mozaik padozattal, fehér márványoszlopokkal, sárga és vörös csempedíszítéssel rendelkezett. Az 1150 után helyreállított második templom dekorációja már szerényebb volt. Az oltárhoz tartozó egyetlen tárgyi emlék se került felszínre. Az idei feltárás eredménye az apátság melletti, világi rendeltetésű épület. Az idei ásatások során azonosították az apátsági temetőt is, melynek minden csontváza felnőtt férfiről vall. Teljes feltárásról a hiányos anyagi források miatt jelenleg aligha lehet szó. A templomnak mindössze 15 százalékát, a temetőnek egy nyolcadát ásták ki. A szakemberek bemutatták a nagyon gazdag leleteket: oszlopfejek, portáltöredékek, kerámia és vörös márvány padozatdarabkák. /Puskel Péter: A bizerei apátság és a török kút. Szenzációs régészeti leletek a szépfalui ásatáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2005. július 19.

A korábbi évek kiemelkedő fontosságú leletei után, idén szintén bizakodóak a régészek Arad megyében, Szépfalu mellett, az 1183-ban alapított Bizerei Apátság helyszínén. Tavaly az apátság templomát sikerült kiásni. Megtalálták az apátság kerengőjét, és néhány melléképületet is. Az eddigi eredmények nemzetközi konferenciákon is elismerést vívtak ki. Főleg az itt talált, Európában egyedülálló mozaik keltett nagy érdeklődést. /(Lehoczky): Folynak az ásatások Szépfalu mellett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2007. július 21.

Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./

2008. augusztus 14.

Amióta megkezdték az Arad megyei Szépfalu (Frumuseni) határában az egykori bizerei Szent Benedek-rendi kolostor maradványainak a feltárását, minden évben találnak különleges leleteket a kutatók. Az idei szenzációt az, hogy egy 12. századi sértetlen állapotban lévő bárkának a lenyomatát találták meg a régészek, ez egyedülálló a maga nemében. Kelet felé volt egy kikötő, a szerzetesi lakások, egy kápolna és a főtemplom a különleges oltárral, déli irányban árkádos folyosó az udvarra, egy szökőkút és a refektórium, délkeleten lehetett egy dokk és egy gabonatároló. Kikötő és dokk maradványait találták meg, mert a bizerei kolostor egy szigetre épült, észak és dél felől fogta közre a Maros, a folyón szállították az építkezési anyagokat. A 18–19. századi mederszabályozások nyomán maradt száraz ez a vidék. A bizerei kolostor első írásos említése 1183-ból származik, de 1150-ből is találtak érméket. A törökvész, majd a reformkor jelentette a hanyatlást. 2003-ban művészettörténeti szempontból egyedinek számító két mozaikrészletet fedeztek fel, amelyek a templomot díszítették, de minden évre jut valami különlegesség. Az itt talált leletek nagy részét a múzeumba szállítják, de az lenne az ideális, ha helyben állíthatnák ki a tárgyakat, konzerválhatnák a maradványokat. /Pataky Lehel Zsolt: Ásatások Szépfalu határában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2008. szeptember 3.

Az archeológusok évekig tartó fáradozásai nyomán hivatalosan régészeti rezervátummá nyilvánították Arad megyében a Szépfalu határában található, néhai bizerei kolostor maradványait. A 12. századi bencés rendház romjainak feltárása 2001-ben kezdődött, mára sok, a maga nemében egyedinek számító értékes lelet került felszínre. A nagyközönség előtti megnyitására szeptember 7-én kerül sor. /Pataky Lehel Zsolt: Vége a szépfalui lelőhely mostoha sorsának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998