udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. április 19.

Felépül a Magyar Nyelv Múzeuma a nyelvújító Kazinczy Ferenc szülőhelyén, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban. A tervezett épületegyüttes három részből fog állni: az egyik állandó kiállításoknak ad helyet, a második nagy egység az időszakos tárlatok otthona lesz, a könyvháznak megint külön helyiséget szánnak. A parkban lesz más látványosság is, kialakítják a halhatatlanok csarnokát azok szobraival, akik ezen a területen maradandó értéket alkottak. Sőt, lesz egy nyelvcsaládfa-liget is, amely bemutatja a magyar és rokon nyelvek kapcsolatát, történetét. – Vannak, akik máris tiltakoznak a megépítendő múzeum ellen, pontosabban annak „szentségtörő” építészeti formáját kifogásolják. /Lokodi Imre: Legyen Nyelvmúzeum? – máris tiltakoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2008. január 10.

A magyarellenességéről ismert szlovák politikus, Ján Slota monumentális kettős kereszteket akar telepíteni a szlovák―magyar határ nyomvonalán, hogy elriassza ,,a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Szlovákia keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn január 8-án már fel is avatta és felszenteltette a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását. A korábbi, fából készült, de időközben elkorhadt kereszt helyére ősszel egy tízméteres vasbeton keresztet állítottak. A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, a következő valószínűleg Révkomáromban fog állni. /Turulriogatás Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2009. május 5.

Civil szervezetek művelődési szakemberei, tanárok és diákok vettek részt az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/ Partiumi alelnöksége, valamint a nyíregyháziak által „Nyelvében él a nemzet” címmel szervezett április végi Kazinczy-megemlékezésen. A 40 fős csoport, melynek 16 tagja Szatmár megyét képviselte, a magyar nyelvújítás nagy alakjának, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából látogatott el a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumba. Emellett Széphalomra, a tavaly megnyílt Magyar Nyelv Múzeumába is ellátogattak, s együtt ismerkedtek meg Kazinczy Ferenc életével és tevékenységével. /Kazinczyra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

2009. június 30.

Huszonkilenc ország 730 magyar nemzetiségű fiatalja vendégeskedik Budapesten július 5. és 14. között, az immár 14. alkalommal megrendezendő határon túli magyar fiatalok találkozóján. Az idei évben Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve különböző tematikus programok segítségével dolgozzák fel a költő életét és munkásságát. A Budapestre érkezők végiglátogatják életpályájának jelentős állomásait, Sátoraljaújhelyet, Széphalmot, Debrecent és Kassát. A kulturális programok mellett a szórakozás is fontos szerepet kap. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyi vendégeket is vár a magyar főváros. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2009. július 1.

Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998