udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 14.

Szamosújváron a Református Szórványtábort 1997 óta rendezik meg minden nyáron. Azokat a gyerekeket gyűjti össze a környező falvakból, akik nem beszélik jól a magyar nyelvet. A tábor elsődleges célja a magyar nyelv gyakorlása, tájékoztatott Kiss Zsuzsanna nyugdíjas tanítónő, a tábor főszervezője. Idén 82-en voltak. A táborozók sok helyről érkeztek, így például Kékesről, Árpástóról, Veresegyházáról, Szépkenyerűszentmártonból, Sajóudvarhelyről, Sajószentandrásról, Bethlenből, Sófalváról, Nagyszebenből, Kisiklódról. /Deák Ünige Éva: III. Szamosújvári Református Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. július 23.

Az 1996 óta Vicében évente megrendezésre kerülő Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozón résztvevő csoportok közül 11 számára Lőrinczy Károly vicei plébános parabola-antennákat pályázott meg a Duna Televízió Alapítványtól. A kérést kedvezően bírálták el, s a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány közvetítésével a következő helységek hagyományőrző csoportjai kapnak egy-egy parabolát: Vice, Magyarborzás, Várkudu, Apanagyfalu, Buza, Almásmálom, Szentmáté, Tacs és Zselyk, Kolozs megyéből pedig Váralja és Szépkenyerűszentmárton. /Parabolák a Mezőségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1997. május 5.

Szamosújváron a legnagyobb probléma az oktatás terén jelentkezik, hiányoznak a magyar tanárok. A Petru Maior Líceumban négy magyar osztály van, de csak két állandó magyar tanár tanít. A román diákokat többször vitték Franciaországba kirándulni, de magyar tanulókat nem vittek magukkal. - Melegföldváron sikerült újraindítani a tizenöt éve megszűnt magyar iskolát, ígéret van arra, hogy Szépkenyerűszentmártonban is újra lesz magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2000. szeptember 8.

Sallai János /1992 óta polgármester Széken/ legfontosabbnak az infrastruktúra kiépítését tartja. A gáz bevezetése után a víz- és csatornahálózat kiépítését SAPARD-támogatással tervezik megvalósítani. Sallai János a Szék-Füzes völgyei kistérségének több települését tömörítő, egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett szervezet elnöke. A társulásban Szék, Füzes, Szentmárton, Cege vesz részt, a továbbiakban Katona, Gyeke és Bonchida is fontolgatja a bekapcsolódás lehetőségét. Szeretnék ismét megnyitni a híres széki sósfürdőt. Az idén tervezik felavatni a református templommal szemben álló tájházat. Távlati tervük egy regionális népművészeti szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség, a Szamos mente diákjait, fiataljait. A bentlakással, étteremmel elképzelt iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel szeretnék létrehozni. /Kerekes Edit: Szék a faluturizmusra esküszik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. augusztus 25.

Lassan hagyománnyá a falutalálkozó Szépkenyerűszentmártonban. Tőkés László édesanyja Szépkenyerűszentmártonban született, ezért a lelkész család szorosan kötődik a faluhoz, külföldi támogatásokat irányítottak ide, ebből sikerült egy közösségi házat vásárolni. Az idei falutalálkozón kapott adományokat a közösségi ház korszerűsítésére, az udvarán lévő csűrnek táncteremmé való átalakítására fordítják. A helybeliek szeretnék visszahozni a néptánc, népzene, népművészet iránti szeretetet. Távlati terveik közt szerepel egy múzeum létrehozása, a helyi kultúrotthon tatarozása. /K. E.: Falutalálkozó a közösségért. Fel kell éleszteni a népzene szeretetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2001. november 19.

Nov. 18-án Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke leplezte le Szépkenyerűszentmártonban a második világháború szépkenyerűszentmártoni hőseinek emlékét őrző márványtáblát, a református templom egyik belső falán. A kis templom padjaiban száznál többen foglaltak helyet, ami itt "telt háznak" számít, Szépkenyerűszentmárton község magyar lakosságának száma ma csupán 140-re tehető. A községhez tartozó Nagydevecseren 14, Kékesvásárhelyen négy magyar él. Tőkés Erzsébet törődésének köszönhetően sikerült adományokból összegyűjteni a templomdomb aljában lévő közösségi ház megvásárlására szükséges pénzösszeget. /Kerekes Edit: Márványtábla a világháború hőseinek Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2001. december 13.

Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 20.

A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. augusztus 19.

A gyönyörű nevű Szépkenyerűszentmárton falu aug. 17-én tartotta meg az elszármazottak napját. A református templomban Tőkés István lelkipásztor hirdetett igét. A kihalófélben levő kis településen /hatvan-negyven százalékban magyar-román összetételű a lakosság/ nagy ünnep ez. Az aprócska kultúrházban helyi énekesek és zenészek, valamint széki táncosok szórakoztatták a falu népét és a vendégeket. /Sándor Boglárka Ágnes: Elszármazottak vasárnapja Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2003. július 16.

Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2003. augusztus 11.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Szépkenyerűszentmártonban a falu napját. A csaknem háromszáz lélek évről évre visszavárja a közülük elszármazottakat. Ilyenkor, nyár derekán közel ötszázan gyűlnek össze. Aug. 8-án László Miklós fotókiállításával és Fábián Gyula helytörténeti előadásával kezdődött a rendezvény. Másnap a templomban Tőkés László beszélt, délután felléptek a Hargita megyei Szentegyháza táncosai, a Kaláka és a buzai néptáncegyüttesek fiataljai. Még Nyíregyházáról is érkeztek hagyományőrzők. /Valkai Krisztina, Erkedi Csaba: Falunapi rendezvények Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2003. augusztus 13.

Szépkenyerűszentmárton szórványközségben idén immár a negyedik református gyermektábort szervezték meg. A tábor kezdeményezője és szervezője Kiss Ildikó nyugdíjas tanítónő, aki Kanadából jár haza nyaranta. Kiss Ildikó hat éve él Kanadában, Torontóban. A nyugdíjas tanítónő tagja egy gyermekmissziónak, amely az erdélyi magyar gyermekotthonokat, iskolákat és szórványkollégiumokat segíti adományokkal. Ő szervezi immár negyedik éve a református egyház égisze alatt működő tábort. A fő cél a magyar nyelv gyakorlása. Ezt népi játékokkal, népdalok és mondókák tanulásával érik el. Ezek mellett kézműves foglalkozások is voltak. /Valkai Krisztina: Negyedik református gyermektábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2003. szeptember 15.

Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2003. október 27.

Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2002. február 14.

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2004. szeptember 27.

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2004. december 29.

Felújított orgonát szenteltek fel karácsony másodnapján Szépkenyerűszentmárton református templomában, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök beszélt. A környék hat-hét falujának missziós központja Szépkenyerűszentmárton. Az Illyés Közalapítvány támogatásából megteremtett gyülekezeti házban az egyházi tevékenység mellett iskolai tanítás és magyar óvodai csoport oktatása folyik. /Ö. I. B.: Szépkenyerűszentmárton. "Kezd visszatérni az élet". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2005. július 15.

Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2005. augusztus 2.

Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2006. július 31.

Szépkenyerűszentmárton 150-nél alig valamivel többet számláló helybeli magyarsága felismerte a tábor és az azt záró hagyományőrző falutalálkozó jelentőségét. A költségekhez némileg hozzájárult a Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítvány is, amelyet két éve hoztak létre. A színpadon egymást követték a néptánc-, népdalcsoportok. Szépkenyerűszentmártonban már évek óta működik tábor. Eljöttek a település határában táborozó cserkészek is. Minden este tábortűzzel, énekléssel zárult. Az elszármazottak találkozójának ötlete a hajdani lelkésztől, Szabó Attilától származik. /Kerekes Edit: Szépkenyerűszentmárton – életre eszmélő közösség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2006. augusztus 10.

A szépkenyerűszentmártoni Lőrincz János páratlan szépségű verbunkjáért augusztus 20-án Budapesten a Népművészet Mestere címmel jutalmazzák. Lőrincz János augusztus 10-én tölti kilencvenedik évét. Szépkenyerűszentmártonban most fejeződik be az ifjúsági és gyermektábor, közelebbi és távolabbi vidékekről jöttek néptáncosok, népdalénekesek. A magyar állami kitüntetésre Misi Gábor magyarországi tanár javasolta, aki a néptáncos Lőrincz János egyedi figuráiról teljes szakdolgozatot írt. Tavaly a falutalálkozón Tőkés László püspök megkérte őt egy táncra, akkor táncolt utoljára. /Kerekes Edit: Fül, érzés és szív – a tánc titka. Lőrincz János a Népművészet Mestere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2006. augusztus 14.

Céljuk továbbadni mindazt, ami az anyanyelvhez, a magyar kultúrához tartozik, mondta el Balázs-Bécsi Gyöngyi szervező, a Válaszúton tartott XV. Mezőségi Népzene- és Néptánctáborról. A Kallós Zoltán Alapítvány egyhetes táborában, a Kolozsvártól mintegy 25 kilométerre fekvő Válaszúton, a résztvevők tánc-, hangszer- és népdaloktatásban részesülhettek. A környékbeli falvakból – Ördöngösfüzesről, Szépkenyerűszentmártonból, Feketelakról, Búzából, Visából, Magyarszovátról, Magyarpalatkáról – adatközlő táncosok, zenészek és énekesek látogattak el esténként a táborba. A programot különböző előadások is kiegészítették – a tábor egyik vendége volt például Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató is, aki előadást tartott. /Kolumbán Éva: Bonchidai forgatós a „leginkább haladóknak”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2007. július 25.

Hétvégéig tart és falunapokkal zárul Szépkenyerűszentmártonban az év negyedik tábora, ifjúsági és felnőtt tábor népdal- és táncoktatással, különféle kézműves foglalkozásokkal, néprajzi, történelmi, helytörténeti és környezetismereti előadásokkal. /Tábor és falunap Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2009. március 28.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998