udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. december 11.

A budapesti Balázs Ferenc Intézet 1994-ben történt megalapítása óta - az egyetemes magyar társadalomkutatás történetében elsőként - végez reprezentatív mintákon megvalósított összehasonlító szociológiai kutatásokat a határon túli magyarság körében. Munkatársai négy társadalomkutató műhely /TM/ keretei között végzik az adatgyűjtést. Ezek: Stúdium TM - Nagykároly /Románia/, Spectator TM - Szepsi /Szlovákia/, Spektrum TM - Beregszász /Ukrajna/ és Sensor TM - Ada /Jugoszlávia/. Az alapítási elvekről, az eddigi eredményekről, a folyó kutatásokról dr. Dobos Ferenc kutatási igazgató számolt be a vele készült interjúban. Felismerték, hogy a kárpát-medencei kisebbségben élő magyarságról eddig nem készült a közösséget teljes mértékben lefedő szociológiai felmérés. Kellően megalapozott és átfogó szociológiai kutatások híján nem beszélhetünk a kisebbségi magyarság értékrendjét tekintve az ismeretek /önismeret/ csaknem teljes hiányáról beszélhetünk, állapította meg. Az intézetet az Interetnica Alapítvány hozta létre, amely komoly áldozatot vállalt az intézeti struktúrák megteremtése érdekében. A kutatások finanszírozását támogatja a Pro Professione Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a most folyó asszimilációs kutatásuk költségeihez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is hozzájárul. A felsorolt határon túli társadalomkutatási műhelyekkel szerződéses viszonyban állnak, melynek az a lényege, hogy a magyarság egészére kiterjedő kérdezőbiztosi hálózatot működtetnek. A négy országban összesen 100-150 együttműködő vállal áldozatos /az 1994-es árakon megfizetett/ munkát. A helyi kutatásszervezők a következők: Sorbán Angéla /Nagykároly/, Jasztrebinácz János és Mirnics Károly /Ada/, Kovács Elemér /Beregszász/, Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László /Pozsony/. - Befejezett és - reményeik szerint - változatlan formában hamarosan megismételt, tehát időbeli összehasonlítást is lehetővé tevő értékrendkutatásaik a kisebbségi lét alapproblémáit vizsgálták. - Eddigi kutatásaik egyik legfőbb tapasztalata, hogy a határon túli magyar közösségek autonóm entitásként vannak jelen régiónk társadalmi és politikai életében. A kisebbségi magyarság közel azonos stratégiák mentén szervezi életét és próbál választ adni a folyamatos kihívásokra. A vizsgált közösségek értékrendjüket tekintve képesek azonos minőségként megjelenni mind a többségi nemzet, mind az anyaország viszonylatában. A megkérdezettek döntő többsége csupán a közösség fennmaradását elősegítő külső elemeket kész befogadni/integrálni. Ez az oka annak, hogy egyik közösség sem hajlamos a sajátjától eltérő anyaországi értékrend mechanikus átvételére. Emiatt nem találkoztak sehol a magyarországihoz hasonló mértékű baloldali értékrend /nosztalgiák/ meglétével. - Néhány szórványterületet leszámítva beolvadási tendenciákat nem regisztráltak. Mindegyik magyar közösség az eredeti identitást megőrizni kívánó túlélési stratégia mellett tette le a garast. - Erdélyi felmérésük legfőbb tapasztalata: a megkérdezettek értékrendjét a hagyományos értékek dominanciája jellemzi. Mindez nem jelenti a megrekedt, "beszűkült" kategóriát, a modernizálódással szemben nyitottak. Az erdélyi magyar értékrend lényegét érintő áltudományos tendenciák tehát felülvizsgálatra szorulnak. - A Balázs Ferenc Intézet munkájáról a Magyarság és Európa című kisebbségtudományi folyóirat hasábjain, a kisebbségi magyar lapokban és az elektronikus csatornákon keresztül már hírt adtak magukról. - Jelenleg az asszimilációt vizsgálják. Először az anyanyelvhasználat, valamint a nemzetiségi oktatás helyzetének feltérképezését tűzték célul. /Szakáts Mara: Mitikus porondon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4. folyt.: dec. 11./

2000. október 7.

Romániai magyar alkotók nyerték a Budapesten megrendezett II. Moholy Filmfesztivál fődíját, a Zsoltár Fehérvízen című dokumentumfilmmel, amely a Romániai Magyar TV Média Stúdiója és a Duna TV közreműködésével készült, alkotói B. Nagy Veronika, Mráz Ferenc és Kacsó Sándor. A magyar nyelvű regionális- és kábeltelevíziók seregszemléje a Moholy Filmfesztivál. A II. Moholy Filmfesztiválra 38 magyar nyelvű kisközösségi televíziós stúdió nevezett be: 6 budapesti, 26 vidéki és 6 határon túli alkotóműhely. A fesztivált a Moholy Nagy László Multimédia Egyesület szervezi, melynek elnöke Puszt Tibor filmrendező. Az egyesületet 1997-ben tizenegy közművelődési, oktatási, filmes és televíziós szakember alapította, a multimédia kultúra fejlesztését és terjesztését tűzve ki fő célul. Iskolát, Multimédia Televíziót működtetnek, Art-Mozi Filmklubot, a Kistotál Stúdiót. - A fesztivál idei fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt, védnöke Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke minőségében. A fődíjon kívül a Legjobb dokumentumfilmek kategóriában is díjat nyert a Média Stúdió (Romániai Magyar TV), megosztva a magyarországi Helényi Stúdió, Szigetközi percek című alkotásával. B. Nagy Veronika, Papp Ferenc és Kötő Zsolt alkotásának címe: Az ördög szeme. A Legjobb határon túli alkotóműhely díjat a Siflis Film kapta a Vajdaságból, az Ahol nincs jövő című filmért, melynek alkotói Siflis Zoltán és S. Gordán Klára. A hét Különdíj egyikét a felvidékiek kapták, A betléri kastély című filmért, mellyel a Bodva-völgyi Stúdió Szepsi nevezett be, alkotói Nagy Imre és Nagy István. /Guther M. Ilona: Moholy Filmfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2000. szeptember 9.

A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2003. május 23.

2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2003. június 25.

Az idén a Cserhalom Emlékműtől indul június 25-étől a Lármafa-találkozó Nagyvárad felé, majd a szlovákiai Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádelloi-völgy, Borka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent Lászlóforrás, Debrőd végül Kassa városa következik, egészen 30-áig. A rendezvény szervezői a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület és a CSEMADOK. A rendezvény fő támogatója a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. A rendezvény védnökei az EMKE, dr. Kötő József elnök és a CSEMADOK, Köteles László elnök, parlamenti képviselő. A résztvevők, a szervezők által meghívott, a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselői, ahol a Szent László legenda templomi freskókban még megvan (26), illetve bizonyíthatóan megvolt (22) és velük együtt a Szent László nevét viselő települések képviselői (17). Cegőtelkéről, a honalapítás 1100 évfordulója jegyében, a Cserhalmi ütközet emlékére felavatott, Erdély legnagyobb szoborkompozíciójától indul a Lármafa Találkozó, élőben elevenítve fel a Szent László legendát. A Szent László király által alapított Nagyvárad felé veszi az útját a karaván. /Kresz Béla: IV. Lármafa találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2006. június 26.

Az államhatalomban való részvétel jelképes, a községi hatalomban való részvétel valóságos, ott van a legfontosabb döntések színtere – többi között erről beszélt Sólyom László június 24-én, szombaton, a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának gödöllői megnyitóján. A világtalálkozóról szólva kedvezőnek ítélte meg, hogy a szervező Magyar Polgármesterek Egyesülete nem zárkózott be az országhatárok közé, támogatja a határon túli magyarokkal az együttműködést, ezt jelzi, hogy a rendezvényen részt vevők fele most is, akárcsak korábban, a határon túlról érkezett. Követendő gyakorlatként említette a köztársasági elnök a hazai és a határon túli önkormányzatok között kibontakozó együttműködéseket, közös fejlesztéseket. Ugyanakkor a fejlődés útját a régiós együttműködésben határozta meg. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy ennek az évszázadnak van egy új képlete: tudás plusz információ egyenlő a hatalommal. A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely az emberek egymás közti, valamint az ember és a környezet viszonyát határozza meg. A találkozón kiosztották a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjat. Ebben az elismerésben a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló tevékenységet végző személyiségek részesülnek. E díjat idén Bencsik János, Tatabánya, és Zachariás István, a szlovákiai Szepsi polgármestere vehette át. A polgármesteri Arany Pecsétgyűrű kitüntetésben Kovács Zoltán, Érmihályfalva, Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton, Kovács Sándor, Vácszentlászló, Tilfof István, Mátyásdomb, valamint Nagy Imre, Eger polgármestere részesült. /Magyar polgármesteri világtalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az először 1996–ban megrendezett esemény rangját jelzi, hogy fővédnöke dr. Sólyom László köztársasági elnök volt. A találkozó résztvevőivel együtt avatták fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy–egy cserép földet vittek a polgármesterek. A meghívottak meglátogatták a gödöllői királyi kastélyt, este pedig részt vehettek A magyar szabadság napja című ünnepi műsoron. /Pincz Csaba: Magyar polgármesterek VI. világtalálkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 26./

2007. január 9.

Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998