udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. december 9.

Kétnapos hivatalos szlovákiai látogatást tett Sólyom László magyar köztársasági elnök, december 8-án vendéglátójával, Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott megbeszélést. Sólyom hangsúlyozta: nem véletlenül utazott Szlovákiába, s maga választotta külföldi úti céljai közül – Bécs után – másodiknak Pozsonyt, mert Szlovákiát tartja a második legfontosabb célországnak. Szlovák partnerét emlékeztette arra, hogy a ,,magyar alkotmány eleve kollektív jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek”. Pozsony továbbra is ódzkodik attól, hogy több vizet juttasson a Szigetköz vízellátását biztosító régi Dunába, Budapest pedig semmiképpen sem tartja elképzelhetőnek, hogy bármilyen dunai duzzasztót építsen Magyarország területén. Sólyom László Pozsony egyetlen magyar iskoláját, a Duna utcai alapiskolát és gimnáziumot látogatta meg, ahol jelenleg 500 magyar fiatal tanul, bár csupán töredékük pozsonyi, döntő többségük Pozsony 150 kilométernyire kiterjedő magyar vonzáskörzetéből származik. Szlovák újságírói kérdésre válaszolva Sólyom kijelentette: ha a kettős állampolgárság kérdésében ismét népszavazásra kerülne sor Magyar­országon, akkor azt nem támogatná, mert szerinte nyilván ismét nem sikerülne világosan tisztázni és megfogalmazni a referendum céljait, s az megint nem a kettős állampolgárságról, hanem valami másról szólna. A pozsonyi Pravda december 8-i számában exkluzív interjú jelent meg a magyar államfővel. Az Antall József egykori, tizenötmillió magyarról szóló kijelentésére emlékeztetve a lap megkérdezte Sólyom Lászlótól: ,,Ön hány magyarnak az elnöke? Tízmillió magyar állampolgáré-e vagy tizenötmillió magyar nemzethez tartozó emberé”? Válaszában a magyar államfő emlékeztetett arra a körülményre, hogy Antall József emlékezetes mondatának idézésekor gyakran kimarad egy fontos szó: az, hogy ,,lélekben”. Antall ugyanis annak idején így fogalmazott: ,,Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Sólyom értelmezése szerint a néhai kormányfő ezzel ,,csupán azt fejezte ki, amit a magyar alkotmány is tartalmaz”, ,,és ami őt is kötelezi” – mondta, és kifejtette: ,,A Magyar Köztársaság elnöke vagyok, értelemszerűen a határon belül élő magyar állampolgárok elnöke. Közjogi státusom tehát egyértelmű. Azonban az alkotmány egyszersmind arra is kötelez, hogy a határon túli magyarok iránt is felelősséget érezzek. Ezt a felelősséget át is érzem. Látogatásom során szlovák kollégámnak is örömmel kifejtem, hogy ez a felelősségérzet a két ország kapcsolatában inkább pozitív tényezőként értelmezendő, semmint, hogy bármilyen bizalmatlanságot, aggodalmat indokolna” – mondta a pozsonyi Pravdának a magyar államfő. /Átérzi a felelősséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

2008. szeptember 3.

A magyar és a szlovák miniszterelnök immáron évek óta haragszomrádot játszik, pedig nyilvánvaló, hogy a két ország sok-sok tekintetben egymásra van utalva. A perpatvar kezdete még a csehszlovák időkre nyúlik vissza, a Bős–Nagymarosi-projekt magyar felmondásához, az Antall-kormány megértette, hogy a kommunista érában kötött egyezség egyértelműen Magyarországot károsítja, tönkreteszi a Szigetközt és egész Dunántúl természetes vízháztartását. A szlovák fél bekeményített, s egyedül építette meg a projektum rá eső részét, mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak. A magyar kormányok minden keserű pirulát lenyeltek. Fico egyetlen szóval sem inti csendre szövetségesét, Ján Slotát, aki hetente legalább egyszer sértegeti a Szlovákia területén elő magyarságot és Magyarországot. Teheti, mert amíg ilyen kormánya van Magyarországnak, amíg így ,,teljesít" az anyaország, addig szomszédai följogosultnak érzik magukat arra, hogy lenézzék, lekezeljék. A lejtőre való sodródás Medgyessy Péterrel kezdődött, aki a budapesti Kempinszki Hotelben koccintgatott Trianonra, írta Magyari Lajos. Pozsony térségében rengeteg szlovák állampolgár vásárolja meg a lassan néptelenedő szigetközi magyar falvak házait, s vannak már olyan határövezeti települések is, ahol (Rajka például) a színmagyar lakosságot felerészre szorították a szlovák betelepülők. Gyurcsány nehezményezi a szlovák magyarellenességet, Slota kirohanásait, de egyebet nem tesz a felvidéki magyarságért. Sem a tanügyi, sem a gazdasági megszorítások, megkülönböztetések ellen. /Magyari Lajos: Fico és Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998