udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 600 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-600
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. július 2.

Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 16.

Megszűnt a Szilágysági Szó hetilap, ezután Szilágyság néven jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy az 1877-ben indult Szilágy, 1910-től pedig a Szilágyság, ennek hagyományait akarják folytatni. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Megjegyzés: a Szilágysági Szó (Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének hetilapja) 1990. jan. 5-től 1991. jún. 28-ig jelent meg Zilahon. A Szilágyság első száma júl. 5-én látott napvilágot, ugyancsak Zilahon.

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1992. január 7.

Az utóbbi hetekben egyre több fenyegető levelet kap Tőkés László püspök, decemberben pedig megérkezett a halálos ítéletet közlő levél is, melyet Szatmárnémetiben adtak postára. A levél szerint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék lakóinak képviselői elhatározták, hogy Tőkés Lászlót halálra ítélik és ezt az áruló Tőkés László pap tudomására hozzák. "A halálraítélés 1991. december 1-jén lép hatályba és az a személy, aki az áruló papot kivégzi, 150.000 dollár jutalomban részesül." /Pesti Hírlap, jan. 7., Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1992. január 9.

A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1992. november 27.

Az 1992. jan. 7-i népszámlálás előzetes eredményeiről adott tájékoztatást a Szilágy megyei Statisztikai Igazgatóság. A végleges adatok csak 1993-ra várhatók. A megye lakossága mindössze 0,7 %-kal nőtt az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva. Zilah lakossága 68322 fő volt, 1977-hez képest 214 %-os a növekedés. A megye magyar lakosainak lélekszáma csökkent: 63.150 fő az 1977-es 64.017 lélekhez képest. A megyében 54.164 református és 7.790 római katolikus él. /Szilágyság (A megyei RMDSZ hetilapja, Zilah), 1992. nov. 27./

1993. április 2.

Egy kezdeményező bizottság megkezdte a Román Kommunista Párt /RKP/ újraszervezését Szilágy megyében. Március végén újból megjelent Zilahon a Nazuinta, a volt kommunista párt Szilágy megyei hetilapja. Az új kiadvány a régi lap örökségének felvállalója, magát "kényelmetlen időszaki kiadványnak" nevezi. A volt diktátor, Ceausescu képét közli első oldalán. A lap a diktátor haláláért a "munkások bosszújában" reménykedik. /Ceausescu munkalátogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1993. május 13.

Simonfy Irén zilahi festőművész a Szilágy megyei EMKE elnöke mindenütt jelen van, ahol közügyekben mozdíthat valamit. Az EMKE keretében erős angol nyelviskola működik Zilahon és Szilágysomlyón, melynek már 18 nyelvvizsgával rendelkező végzettje van, idén újabb 45 fő végez. A közelmúltban az EMKE Szilágy megyében megindította a gazdaköröket is, ami az RMDSZ-nek előzőleg nem sikerült. Simonfy Irént Farkas Zoltán, az EMGE országos alelnöke kérte fel erre. Néhányadmagával a rettentő hidegben végigjárták a falvakat, 16 magyarlakta településen sikerült megalakítani a helyi gazdakört. Szilágy megyében az EMKE népfőiskolát is szervezett Szilágycsehben. Ősztől a Szent István Kört /Szatmárnémeti/ kérték fel, hozzák el Szilágy megyébe is a Magyarság története cím előadássorozatot. Simonfy Irén minden idejét lefoglalja a közösségi munka, két éve nem volt ecset a kezében. /Gál Éve Emese: Ki tesz eleget a "magyar ügynek". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1993. május 18.

A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.

1993. augusztus 21.

Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1993. szeptember 9.

Idén végeztek Magyarországon az első tanítóképzős főiskolások, közülük kevesen voltak azok, akik hazajöttek, hogy szülőföldjükön, Erdélyben taníthassanak. Hargita és Kovászna megyében elfogadták a külföldi diplomát, Maros, Szatmár és Szilágy megyékben azonban erre nem voltak hajlandók. Kérvényt nyújtottak be, valóságos kálváriát jártak a hazatérők, hogy taníthassanak. Többen föladták a harcot és elhagyták az országot. Végül a minisztérium engedett, bejelentették, hogy a Magyarországon végzettek jelentkezhetnek versenyvizsgára. /Tófalvi Zoltán: Nem kell a "magyar" diploma?! Teve a tű fokán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1993. november 21.

Nov. 20-21-én az RMDSZ szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Szilágy megyében, Zilahon, ahol találkoztak a megye RMDSZ-tanácsosaival, polgármestereivel és a választmányi tagokkal. Érdmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak, Krasznán és Szilágynagyfaluban is jártak. A helyiekkel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái.. A találkozó célja: talpraállítani az elbizonytalanodott embereket. /Fejér László: Kihelyezett frakcióülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1993. december 16.

Szilágy megyében az 1992-es népszámlálás adatai szerint 68.148 magyar élt, a megye lakosságának 23,7 %-a, kevesebb, mint 1977-ben, amikor 64.017-en voltak /24,2 %/. Zilahon 13.636 magyar él, a város lakosságának 20 %-a, Szilágycsehben 4508 magyar, 50,4 %, Szilágysomlyón 4894 magyar, 27,8 %, Zsibón 1801 magyar 15,7 %. A megyében a magyarság nagyobb része falvakban, községekben él: 38.309 lélek. A magyarok lélekszáma Sarmaságon 5.194 fő, Szilágynagyfaluban 4.412, Szilágykrasznán 4.169 fő. /Fejér László: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1994. február 5.

Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./

1994. március 16.

Megjelent a Szeretet könyvnaptár, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége kiadványa, Nagyváradon készült, a Szeretet baptista lap szerkesztőségében. A magyar baptisták 60 százaléka Szilágy és Bihar megyében van. Szatmárnémetiben 1992-ben megalapították az Immánuel Keresztyén Magánvállalkozók Szövetségét, hogy támogatni tudják az egyházi iskolákat, árvaházakat, öregek otthonait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1994. március 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1994. április 14.

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1994. november 18.

Nov. 18-án ülésezett az RMDSZ Szilágy megyei választmánya, Kozma Sándor megyei elnök tartott beszámolót, majd a megyei szervezet új felépítését vázoló alapszabályzatot vitatták meg. /Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1996. március 22.

Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

1996. június 5.

Szilágy megye 24 helységében az első fordulóban eldőlt, ki lesz a polgármester, ebből 13 helyen az RMDSZ jelöltje győzött, ezzel a megyében az RMDSZ-nek kettővel több polgármestere van, mint 1992-ben. Sok helyen lesz második forduló, ahol még megválaszthatnak RMDSZ-jelölteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1996. június 8.

Helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében /Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna/ a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, az RNEP egyetlen megyében, Kolozs megyében - sajnos. A fő kormánypárt 16 megyében /ebből egy erdélyi:Hunyad/ vezet. Az eddig közzétett adatok szerint Arad megyében 2 RMDSZ-polgármester, Marosban 24, Szilágyban 13, Szatmáron 4, Kolozs 6, Brassó 2 és Kovászna megyében 25 polgármestere van az RMDSZ-nek. A közel 9 millió szavazásra jogosult állampolgárból 5,2 millió szavazott, a szavazatok 10 %-át meg kellett semmisíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1996. június 8.

Helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében /Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna/ a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, az RNEP egyetlen megyében, Kolozs megyében - sajnos. A fő kormánypárt 16 megyében /ebből egy erdélyi:Hunyad/ vezet. Az eddig közzétett adatok szerint Arad megyében 2 RMDSZ-polgármester, Marosban 24, Szilágyban 13, Szatmáron 4, Kolozs 6, Brassó 2 és Kovászna megyében 25 polgármestere van az RMDSZ-nek. A közel 9 millió szavazásra jogosult állampolgárból 5,2 millió szavazott, a szavazatok 10 %-át meg kellett semmisíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1996. június 19.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón. Dr. Győri Sándor, az RMGE Szilágy megyei elnöke szerint ez az ülés egyféle piackutatásra is alkalmat nyújtott, egyben ösztönzés arra, hogy Szilágysomlyón is beinduljon a gazdabolt, amely bizonyos mennyiségű megrendelt vetőmagot, szerszámokat kiszállítana a falvakba, a megrendelőknek. Tervezik egy mezőgazdasági népfőiskola beindítását Szilágysomlyón, amely kizárólag a gazdálkodásra terjedne ki. /Mezőgazdasági népfőiskola beindítására alkalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1996. június 25.

Szilágy megyében a 37 megyei tanácsi helyből 10-et szerzett meg az RMDSZ, a tanács ellenzéki többségű, tanácselnök a Konvenció jelölje, Cosma Sorin Ioan lett, az egyik alelnök pedig Nagy István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1996. június 28.

A Szilágy megyei Ipp község véres esemény révén vált ismertté. A bécsi döntés után bevonuló magyar honvédek ellen ismeretlen személy merényletet követett el, ennek következtében több katona meghalt. Ezt a magyar katonaság megtolása követte, melynek során ártatlan román lakosok vesztették életüket. A község határában elhelyezett kőtáblával igyekeznek éket verni a két nép közé. A tábla felirata ugyanis: A román nemzet mártír települése. Ezért a helyi magyar lakosság nem felelős, hacsak az nem a bűnük, hogy rejtegették román szomszédaikat. Ilyen emlékműveket nem állítanak a vasgárdista vérengzések áldozatainak, vagy Szárazajta, Gyanta határában. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-600




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998