udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 5.

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

2000. június 21.

Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában: 2451 helyi tanácsos jutott be az önkormányzatokba /1996-ban 2445 tanácsost/. A megyei tanácsokban 135 RMDSZ tanácsos foglal majd helyet /1996-ban 133/, az RMDSZ-nek 148 polgármestere lesz /1996-ban 139/. Több nagyobb településen RMDSZ-es polgármester lesz: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Nagykárolyban és Baróton. - Megyénkénti RMDSZ-eredmények: Arad megyében 4 polgármester, 66 helyi tanácsos és 4 megyei tanácsos. - Beszterce-Naszód megyében 34 helyi és 2 megyei tanácsos. - Bihar megyében 16 polgármester, 239 helyi tanácsos és 10 megyei tanácsos. - Brassó megyében 2 polgármester, 62 helyi és 4 megyei tanácsos. - Fehér megyében 1 polgármester, 44 helyi és 2 megyei tanácsos. - Hargita megyében 34 polgármester, 574 helyi és 27 megyei tanácsos. Hunyad megyében 11 helyi és 2 megyei tanácsos. - Kolozs megyében 8 polgármester, 170 helyi és 10 megyei tanácsos. - Kovászna megyében 20 polgármester /többek között Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton/, 352 helyi és 26 megyei tanácsos. Maros megyében 29 polgármester, 442 helyi és 17 megyei tanácsos. - Máramaros megyében Hosszúmezőnek lett RMDSZ-es polgármestere, 44 helyi és 4 megyei tanácsosa van. - Szatmár megyében 7 polgármester /többek között Bogdándon, Nagykárolyban, Szilágypéren és Túrterebesen/, 204 helyi és 14 megyei tanácsos. -. Szeben megyében 11 helyi tanácsos. - Szilágy megyében 12 polgármester, 157 helyi és 10 megyei tanácsos. - Temes megyében 3 polgármester, 41 helyi és 3 megyei tanácsos. /Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Az eddig megalakult megyei tanácsokban az RMDSZ képviselői a következő tisztségeket töltik be: Bihar megyében alelnök Kiss Sándor, Kovászna megyében elnök Demeter János, alelnök György Zsolt, Beszterce-Naszód megyében alelnök Szántó Árpád. Az RMDSZ-es Bognár Leventét választották meg Arad alpolgármesterévé, az RMDSZ-es Ludescher Istvánt választották meg Nagybánya alpolgármesterévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./

2001. január 18.

Az információs robbanás korában Szilágypéren még mindig kurblis telefon van. A kurblis telefonokhoz különben ″normál″ készüléket csatlakoztattak, csak így lehet rajtuk keresztül beszélni - természetesen kizárólag központon keresztül. /(fodor): Szilágypér: Kurblis telefon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 18./

2001. március 12.

Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

2001. május 23.

Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. május 30.

Budai Ézsaiásra, a történészre és pedagógusra emlékeztek máj. 27-én szülőhelyén, Szilágypéren, halálának 160. évfordulóján. A tudós püspökről, aki annak idején három kötetben megírta Magyarország históriáját, sőt a világtörténelmet is összefoglalta egy vaskos kötetben, maradandót azonban inkább a pedagógiában alkotott (mintegy 30 tankönyv), Kereskenyi Sándor irodalomtörténész, szenátor tartott előadást a helyi református templomban. - Volt olyan település, ahol a népességcsökkenés miatt egyetlen fiatal sem konfirmált, a szatmárnémeti reformátusok nagytemplomában, a Láncos templomban 44-en konfirmáltak, héttel többen, mint tavaly. /Budai Ézsaiásra emlékeztek Szilágypéren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2001. augusztus 9.

Fennállásának talán legsikeresebb előadását tartotta a Kulissza Színpad /Szatmárnémeti/ júl. 29-én Szilágypéren. A kabaré közönsége együtt énekelte a dalokat az előadókkal, kommentálta a jeleneteket. A csapat tiszteletére az újdonsült kultúrigazgató, Bódizs Levente ígérte, a következő előadásra alaposan rendbeteszi az a művelődési otthont. A fellépés bevételét az augusztusi szamoskrassói Ifjúsági Tábor szervezésére ajánlották fel. A Kulissza ebben a hónapban fellép még Adorjánon, Kaplonyban, Kőszegremetén és Szatmárhegyen. /(Dancs Artur): Kulissza-est Szilágypérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. november 2.

Megjelent Uszkai Árpád és Bokor Irén közös munkája, Szilágypér község kismonográfiája, egy érmelléki község - a Perhez tartozó Peleszarvad, Kispér - történelmének, gazdasági-társadalmi, szellemi életének számbavétele. Sajnálatos tény Pér fogyó magyarsága /1966. évi népszámlálás: 2131 lakos, 1977: 1838, 1992: 1642 lélek, amelyből 1056 magyar/. Peleszarvad falu története az elrománosodott falu történetének áttekintése. /Fejér László: Szilágypér község kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 2.

Megjelent Uszkai Árpád és Bokor Irén közös munkája, Szilágypér község kismonográfiája, egy érmelléki község - a Perhez tartozó Peleszarvad, Kispér - történelmének, gazdasági-társadalmi, szellemi életének számbavétele. Sajnálatos tény Pér fogyó magyarsága /1966. évi népszámlálás: 2131 lakos, 1977: 1838, 1992: 1642 lélek, amelyből 1056 magyar/. Peleszarvad falu története az elrománosodott falu történetének áttekintése. /Fejér László: Szilágypér község kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 12.

Szonda Szabolcs helyi lapokat nézett át. A Nagykároly és Vidéke hetilapban /okt. 10-i és 17-i sz./ Tempfli Zsolt a szilágypéri községi könyvtárról írt, míg Nyíri Gabriella a nagykárolyi amatőr színtársulatot, annak rendezőjét, Kiss Zitát mutatja be. A lap a nagykárolyi Erdős I. Pál Emlékkiállításról tudósított, emlékezett az 1956-os forradalomra, illetve beszámolt a Nagykárolyban október elején megalakult a Provinciart elnevezésű művészeti csoportról. A Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti lap, októberi szám) kiemelten teret szentelt az oktatás és a hitélet eseményeinek, a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium gyermekkórusának aradi vendégszereplésének, beszámolt arról is, hogy harmadik kiadásához érkezett a Kegyelemforrások - Keresztény életünk kézikönyve című kötet. Az Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, okt. 5-i és 11-i sz.) c. kiadvány előkészíti tájékoztató írásokkal a TMD-fesztivál tizenegyedik kiadását (november 5-11.), amely a szervezet történetében a legnagyobb szabású rendezvénynek tekinthető. Sajátos stílusú a Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, okt. 18.), amely most pályázatot hirdetett "Lapfelkelte" címmel. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2002. október 31.

Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2002. november 25.

A Tasnád Közösségfejlesztési Civil Egyesület, illetve teleház Teletinik elnevezésű, Jager Enikő és Tóga Judit által irányított 19 tagú gyermekszínjátszó csoportja nemrég szórakoztató műsort mutatott be előbb Szilágypérben, majd Börvelyben, de ugyanezzel a produkcióval rövidesen Mezőfényen, majd más Szatmár megyei településeken is vendégszerepelnek. Tóga István városi tanácsos, a tasnádi teleház vezetője arról tájékoztatott, hogy sikerrel pályáztak az Illyés Közalapítványnál a színjátszó csoport számára szükséges hangosító felszerelés beszerzéséhez. A kiszállásokat két mikrobusszal bonyolítják. A csoport másfél évvel ezelőtt alakult. /Kinál György: Turnézó tasnádi gyermekszínjátszók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2003. február 17.

Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2005. február 15.

Zilahon a megyei könyvtár idén folytatja a szilágysági személyiségekről tavaly ősszel megjelentetett kis lexikonát. Az első kötet az A–K betűkkel kezdődően több mint 200 író, tanár, művész, illetve kiemelkedő teljesítményt nyújtott személyiség életrajzát, munkásságát mutatta be az Oameni de seama ai Salajului című könyvében Lucia Balas és Bódos Ottilia összeállításában. A kötet adatai 1700-tól kezdődően román, magyar, zsidó, német, örmény nemzetiségű személyeket sorol fel napjainkig, forrás megjelöléssel. Ady Endrének több mint nyolc oldalt szenteltek a lexikon összeállítói; nem maradt ki Budai Ézsaiás (1766–1841) szilágypéri születésű író, filológus, püspök, illetve Cserey Farkas (1773–1842) botanikus, műfordító sem. /Fejér László: Szilágyságiakról érdeklődnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2005. augusztus 8.

A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2006. augusztus 7.

Mint a rendszerváltás óta mindig augusztus első hetének végén, most is százak zarándokoltak el a Tasnád közelében lévő Sződemeterre Kölcseyre emlékezni. A helyi református templom kertjében tartott ünnepségen (ahol 1994 óta a költő egész alakos szobra áll) Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szatmárnémeti polgármestere és Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Kötő József az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi esztendőkben meghonosodott szokás szerint András Gyula szatmári színművész magyarul, Marcel Mirela színművész pedig románul mondta el a Himnuszt. Fellépett a szilágypéri Budai Ézsaiás és a tasnádi Maestoso kórus, szavaltak a sződemeteri, tasnádi és szilágypéri fiatalok. /S. L.: Kölcseyre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. augusztus 7.

Idén két jelentős évfordulóra emlékezhetnek a történelem és az irodalom iránt érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a helyi Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én a Szatmár Megyei Múzeumban, jeles történészek és irodalmárok közreműködésével Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezve A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye, míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán 185 éve írta Kölcsey a Hymnust címmel rendez tanácskozást. A reneszánsz év jegyében kezdődő, és Katona Tamás budapesti történész által vezetett tanácskozáson Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese a kor Szatmár megyei emlékeit veszi számba, Vekov Károly kolozsvári történész a megye nagy szülöttéről, Mátyás király kiváló diplomatájáról, Vetési Albert püspökről értekezik, Németi János nagykárolyi kutató a Mátyás korabeli Károlyi család tagjairól, míg Fábián László csengeri múzeumigazgató a Csengerben talált reneszánsz kályhacsempékről, Balogh Béla nagybányai főlevéltáros pedig a Mátyás korabeli (akkor Szatmár vármegyéhez tartozott) Zazar parti városról tart előadást. A Kölcsey Ferencről szóló tanácskozáson Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár Sorsválasztás címmel a Hymnusról beszélt. A kétrészes tanácskozás előadói másnap Vetés községbe látogatnak (ott Kulcsár Erzsébet lelkipásztor és Szőcs Péter történész mutatja be a Vetési család által építtetett templomot), majd a Majtényi sík, Nagykároly, Kaplony és Érmindszent meglátogatását követően ők is részt vesznek az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Tasnád és Szilágypér RMDSZ-szervezetei, valamint a sződemeteri polgármesteri hivatal által augusztus 8-án kezdődő hagyományos sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen. /Reneszánsz év és Hymnus-évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. augusztus 11.

Augusztus 8-án Vetés templomát mutatták be a megemlékezés-sorozat résztvevőinek, majd megtekintették a környék történelmi emlékhelyeit, többek között a majtényi síkon lévő emlékművet, a kaplonyi Károlyi-kriptát. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csáki Márta helyi református lelkipásztor és Marian Gheorghe, a község polgármestere mondott üdvözlő beszédet, András Gyula és Marcel Mirea színművészek a Himnuszt szavalták el. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a kilencvenes évek elejét idézte fel beszédében, amikor elkezdődhetett/folytatódhatott a nagy költő emlékének az ápolása, és amely lelkesedést sikerült immár 18 éven keresztül megőrizni. Egyed Emese irodalomtörténész beszéde után Katona Tamás volt államtitkár, történész hangsúlyozta: Kölcsey a legutolsó tisztességes magyar politikus volt. A szilágypéri Budai Ézsaiás és a Tasnádi Maestoso kórus énekszámokkal szerepelt az ünnepségen. /Fodor István: Sződemeter nagy szülöttére emlékeztek pénteken. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./

2009. október 21.

Újabb öt Szatmár megyei településről szóló kiadványt jelentetett meg a Szatmár Megyei Múzeum a nyíregyházai Jósa András Múzeummal készített közös Phare projekt keretében. A sorozatban már előzőleg megjelent a magyarországi Csenger, illetve Hadad, Megyes, Szopor, Szilágypér és Kányaháza történelmi múltjának áttekintését tartalmazó kiadvány. Most újabb öt településről szóló kiadvány készült el, mégpedig Börvely, Ecsed, Csanálos, Érkávás és Kaplony történelmi és kulturális kalauza. A háromnyelvű, színes, kiadványokban régészeti, néprajzi, történelmi értékek mellett, ezen települések turisztikai vonatkozású értékei is fellelhetők. /Újabb öt kiadvány. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 21./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998