udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. szeptember 21.

Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2000. június 6.

Szilágy megyében nyolc RMDSZ-es polgármester-jelölt már biztosan polgármester lesz Kémeren, Szilágyperecsenben, Kárásztelken, Varsolcon, Ippen, Sarmaságon, Szilágynagyfaluban. 1996-ban Szilágy megyének 13 magyar polgármestere volt, s egyelőre nyitott marad a kérdés: hozza-e vagy sem korábbi formáját az RMDSZ? /(Fejér László): Hozza-e Szilágy a formáját? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. július 11.

A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2004. május 18.

Május 16-án első alkalommal tartottak falu napokat Szilágyperecsenben emlékmű avatóval és Tiszavárkonnyal való testvértelepülési szerződés megkötésével. A református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően avatták fel a Sepsi József tervezte turulmadaras oszlopot a két világháborúban elesett, ismeretlen helyen porladó falusfeleik emlékére. Szentpéteri István magyar konzul arra figyelmeztetett, hogy azok az elesettek, akikről megemlékeznek, nem akartak háborút, kötelességből lettek hősök. Mészáros Zoltán, Tiszavárkony polgármestere elmondta, településükön 2000-ben kopjafát állítottak az elesett erdélyiekre emlékeztetve. /(Fejér László): Szilágyperecseni napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2004. június 16.

A Szilágysomlyói Református Egyházmegye gyülekezeti lapja, a Gyertyaláng közölte Lukács József esperes közgyűlési jelentését, miszerint Ippen felújították a műemlék-templomot, Szilágyperecsenben önerőből építettek új orgonát. Júliusban felszentelik Kéméren a felújított 200 éves barokk orgonát, és Szilágybagoson folytatják az orgona és a parókia javítását. Krasznán a műemlék-templomban a mennyezeti kazettákat fogják restaurálni; Szilágysomlyón a templom javítására készülnek. Szilágynagyfaluban az egyháznak visszajuttatott Bánffy-kastély felújítását tervezik, Krasznahorváton újrakezdték a Teleki-kripta restaurálását. Sarmaságon új parókiát építenek, ravatalozó építéséhez fogtak, a bányatelepen templom építésére készülnek. Az egyházmegye kórustalálkozóját júl. 11-én Kémeren tartják, amikor a felújított orgonát szólaltatja meg dr. Kovács László Attila professzor, orgonaművész. /(Fejér László): Egyházmegyei tevékenységek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2004. július 31.

A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2004. szeptember 8.

Ünnepélyesen átadták Szilágyperecsenben a 700 férőhelyes baptista imaházat. Az ünnepségen részt vettek az amerikai, kanadai és magyarországi baptista szövetségek küldöttségei, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége, Seres Dénes szenátor vezetésével. Nagy István helyi baptista lelkész elmondta, hogy gyülekezetük a második legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyvárad után. Mintegy 324 felnőtt egyháztag és 120 gyermek szerepel a nyilvántartásukban. Az imaházat a Szilágyperecsenből Amerikába, illetve Kanadába elszármazottak támogatásával és a helybeliek munkájával sikerült felépíteni. /J. L.: 700 férőhelyes baptista imaház Szilágyperecsenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2004. október 16.

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2005. október 10.

Első írásos említése 800. évfordulóján tudományos ülésszakot, néprajzi kiállítást rendeztek és emléktáblát avattak Szilágyperecsenben a hét végi falunapokon. A tudományos ülésszakon a helység múltjáról és jelenéről, oktatási kérdésekről, a 200 éve született Mikó Imréről tartottak előadásokat. A kultúrházban néprajzi kiállítást nyitottak meg, amellyel a helyi gyűjtés beindítását kezdeményezték a szervezők. Szilágyperecsen hagymatermesztőiről híres. Így természetes, hogy a hagyma is szerepel a polgármesteri hivatal főbejáratánál a felavatott emléktáblán. A Sepsi József szobrász tervezte emléktábla bronzplakettjén a kétágú életfa koronája között a harang a település és több felekezetű kereszténységének jelképe; a kévék és a hagyma a főfoglalkozásra utal. /Fejér László: Nyolcszáz éves Szilágyperecsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2006. május 23.

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2006. november 25.

Feltűnően tiszta, rendezett utcák, az átlagos falusi házaknál jóval nagyobb épületek sorakoznak Szilágyperecsenben, a hagymájáról híres szilágysági faluban. Nyoma sincs a más falvakban tapasztalt pusztulásnak, lassú romlásnak. A falu központjában áll a magyar baptista gyülekezet mintegy 400 férőhelyes imaháza, melyet alig két esztendővel ezelőtt avattak fel. Boncidai Csaba polgármester beszélt a több mint 800 éves faluról és környékéről. A zöldségtermesztés fellendítette a falut. A 90-es évek végétől több vállalkozás is indult, lassan ott tartanak, hogy Zilahról ingáznak ide, az asztalosműhelyekbe dolgozni. Több mint ötven családi vállalkozás működik. A faluban valamivel több a keresztelés, mint a temetés. Az összlakosság 2280 főt számlál, ennek mintegy 83 százaléka magyar. Ezeknek 70 százaléka református vallású, 21 százalék baptista, és megjelentek a Jehova Tanúi is. A helyi tanácsban a 13 képviselő közül 8 RMDSZ-es. Folyik a vízhálózat felújítása, járhatóvá tettek több kilométernyi útszakaszt, hidat építettek a Krasznán, nemrég nyertek meg egy pályázatot szemétlerakó létesítésére, modernizálják az iskolát és az óvodát. Nagy Bálint lelkész a református templom felújítási munkálatait felügyeli. A református gyülekezet 1720 tagot számlál, ebből mintegy 200–600-an járnak rendszeresen istentiszteletre. A templom előtt turulmadaras emlékművet az egyházak és az RMDSZ közösen emelték 2004-ben. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágyperecsen – az életképes falu. Látogatóban a hagymabirodalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2007. szeptember 10.

Szilágyperecsen lakóinak életét a zöldségtermesztés, s ezen belül a hagymával történő gazdálkodás határozta meg. Augusztus 8-án a község apraja-nagyja jelenlétében valóságos hagyma emlékművet avattak. Díszpolgári oklevelet adtak át többek között Kulcsár József baptista lelkipásztor rokonainak. Kulcsár József perecseni születésű, 1968-tól itt szolgált lelkészként, később kilenc éven át a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, két évig pedig elnöke volt. 1989-től az észak-amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke. Felállították a hagyma mintegy négyméteres szobrát, amely a talapzattal együtt megközelíti a hatméteres magasságot. A két világháború áldozatainak emlékművét megkoszorúzták. /Józsa László: A hagyma ünnepe Szilágyperecsenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2008. június 3.

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 4.

Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2009. augusztus 3.

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány ifjúsági csoportja által létrehozott Szederinda citeracsapat harmadik alkalommal vesz részt zenei táborozáson. Az eddigi szilágyperecseni és somosdi tábor után idén Tiszaföldváron nyílt lehetőség erre. A Szederinda tíz tagján kívül tizenegy perecseni kezdő citerás is velük tartott a táborozáson. A házigazdák, Szentgáli Angéla és dr. Szőllősi Gusztáv erdélyi gyermekek táboroztatási lehetőségeit teremtették meg. Alig öt percnyi járásra volt a termál strandfürdő. A református nőszövetség tagjai, valamint a Nagy Sándor református lelkész vezette alapítvány napi ellátásukhoz járult hozzá. A Városi Galéria szép előadást szervezett, amelynek során a helybéli citerások is felléptek, és a Szederinda is bemutatkozhatott. /Széman Rózsa, a Szederinda Hagyományőrző csoport vezetője: Szilágysági gyerekek Tiszaföldváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998