udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. június 10.

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1995. június 10.

Hatodik alkalommal rendezték meg a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű népdalvetélkedőt. Idén Szilágysámsonban gyűlt össze a verseny félszáz résztvevője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2000. november 11.

Szilágysági turnéra indul a Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar társulata. Zilahon, Paniton Szilágysomlyón, Szilágynagyfaluban, Kárásztelkén Zoványban, Krasznán, Varsolcon, Sarmaságon és Szilágysámsonban lépnek fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. február 29.

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2002. augusztus 19.

Aug. 16-án Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között található néhány erdélyi személyiség is. A díjazottak névsora: Pauler Gyula-díjat kapott Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatója, Életfa-díjjal Szilágyi Ferenc szilágysámsoni népdalénekest tüntették ki. Szinnyei József-díjat vehetett át Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum könyvtárosa, a Népművészet Mestere-díjat pedig Demeter Antalné Jánó Annának adományozták. Kolozsvári kitüntetettje is van az augusztus 20-i ünnepségnek, Dávid Gyula irodalomtörténésznek, a Polis Könyvkiadó vezetőjének személyében, aki Wlassics Gyula-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Szilágyi Enikő erdélyi származású színésznő, a Thália Színház színművésznője. Szilágyi Enikő a kolozsvári színházban is vendégszerepelt a nyolcvanas években, és játszott több román filmben is. /Augusztus 20-i állami kitüntetések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2003. március 24.

Szilágysámson faluközössége márc. 23-án leplezte le az első és a második világháborúban elesettek emlékművét, és egy kicsit megkésve, az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek. /Emlékmű avatás Szilágysámsonon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 15.

Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2002. május 29.

Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2005. június 7.

Június 4-án Szilágysámsonban, a „Szilágysági gyerek vagyok” népdalvetélkedőn 145 énekest hallgatott végig a zsűri. A legfiatalabb óvodáskorú, a legidősebb pedig a 74 éves szilágycsehi Bakk András volt. Gáspár Attila zenetanár 16 évvel ezelőtt kezdeményezte a versenyt. A verseny elején a szilágysámsoni nótafáról, Szilágy Ferencről készült monográfiát mutatta be a szerző, Magyar Zoltán budapesti néprajzkutató. Szilágy Ferenc 80. születésnapjára a Magyarországon megjelent kötet nemcsak életútját ismerteti, hanem egyben feltérképezi a tájegység népszokásait, hagyományait, és mintegy 250 népdalt is közöl, amelyet tőle gyűjtöttek. Kallós Zoltán zsűrielnökként különdíjakat is osztott, az általa Kárásztelken 1963-ban gyűjtött népdalok kazettáit és a Balladák Könyve egy-egy példányát. /Józsa László: Szilágysámson. Szilágysági gyerek vagyok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2008. június 3.

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 4.

Szilágy megye végleges választási eredménye szerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének megyei tanácselnök-jelöltje, Csóka Tibor 1500 szavazattal maradt le arról, hogy megszerezze a tanácselnöki tisztséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Papp Lajos összesen 2200 szavazatot szerzett meg. Az RMDSZ Szilágy megyei listája összesen 22,1 százalékot szerzett meg a szavazatokból. A megyei tanácsba az eddigi 8 helyett ezentúl 9 tanácsosa lesz az RMDSZ-nek, Zilahon pedig az eddigi 3 helyett 4-en lesznek. Az első fordulóban kilenc község élére került RMDSZ-es polgármester (Kémer, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágysámson, Szilágybagos, Debren, Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna), további kilenc községben pedig a második fordulóban fog megmérkőzni a vezető tisztségért. Az MPP megyei tanácselnök-jelöltje, Papp Lajos elmondta: az MPP mind országos, mind pedig helyi szinten együttműködést képzelt el az RMDSZ-szel, ez azonban nem valósulhatott meg, mivel az RMDSZ nem volt hajlandó tárgyalni velük. Papp Lajos. nehezményezte, hogy bizonyos településeken az RMDSZ nem engedte kampányolni az MPP-t, még a plakátjaikat is letépték. /S. B. Á. : Szilágy megye. Nem lesz magyar tanácselnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2009. május 27.

Április 23-26-a között volt a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége Románia volt. Ennek, illetve a kiadványok minőségi növekedésének köszönhetően a Romániai Magyar Könyves Céh kiadóinak részvétele jóval sikeresebb volt, mint az előző három évben, állapította meg Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója. A könyvfesztiválon a Mentor két kiadványának – Benedek István: Szellemek oltalmában. Burmában Orwell-lel című úti-esszéjének és Kászoni Zoltán Székelyföldi vadászatok című munkájának – volt nagy sikere. Június 4-8-a között lesz Budapesten a 80. Ünnepi Könyvhét, melynek legfontosabb helyszíne idén is a Vörösmarty tér lesz. Ez alkalomból a Mentor Kiadó négy szépirodalmi művet és egy néprajzi munkát jelentetett meg: Egyed Emese Szabadító versek, az idén 70 éves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár verseskötete, Székely János drámákat /Protestánsok, Caligula helytartója, Mórok/ – magába foglaló kötete, Bajor Andor paródiáit Füstöl az acélkalapács, illetve Magyar Zoltán Szilágysági dekameron. Szilágysámsoni tréfás történetek című munkája. A Mentor előkészületben lévő kiadványai között van: Kazinczy Ferenc Erdélyi levelek, továbbá hat XVI-XIX. századi marosvásárhelyi krónikaíró munkáját tartalmazó mű, A vásárhelyi krónikák. Szabó Sámuel XIX. századi, Kriza János-kaliberű, elfeledett gyűjtő Erdélyi néphagyományok című munkája; Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című művének 4. kötete, amely a Fodor Pál-féle per dokumentumait mutatja be; az Erdélyi testamentumok 4. kötete, Tüdős Kinga szerkesztésében, illetve Marosvásárhely történetének első kötete Pál-Antal Sándortól. Folytatják Wass Albert életműsorozatát. /Nagy Székely Ildikó: „A kultúremberek okosabbak…” Az erdélyi könyv örömpillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2009. június 5.

Immár nyolcvanadik alkalommal rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet, mely Európa legnagyobb hagyományra visszatekintő ilyen rendezvénye. A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős könyvanyaggal vesznek részt a könyvhéten az erdélyi magyar kiadók. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó főleg szépirodalmi köteteket visz a könyvhétre. Az újdonságok mellett a nyolcvan éve született marosvásárhelyi drámaíró, Székely János három színművét gyűjtötték egybe: a Protestánsok, a Caligula helytartója és a Mórok című drámákat. Bajor Andor paródiáit, szatíráit a Füstöl az acélkalapács című kötetben adták ki. Az idén hetvenéves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár című kötete közel 150 verset tartalmaz, ott lesz Egyed Emese Szabadító versek című versgyűjteménye is. Magyar Zoltán, az MTA néprajzkutató intézetének munkatársa, Szilágysági dekameron címmel egy szilágysámsoni térfás, népi elbeszéléseket tartalmazó kötetet állított össze. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Balla Zsófia, Kenéz Ferenc, Kozma Mária, Pomogáts Béla és Sarány István köteteivel lesz jelen, továbbá a Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási dosszié. 1987–1989 című kötetével, Ambrus Imre Színek és helyszínek Alfalutól Budapestig, Hegedűs Imre-János: Benedek Elek (monográfia), valamint Molnár Gusztáv Volt Európának egy különös tartománya című munkájával. A Korunk – Komp-Press Kiadó kínálatában van Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyve, a kiadó Ariadné Könyvek című sorozatának ötvenedik darabja Visky András Megváltozhat-e egy ember című könyve. A kolozsvári Koinónia Kiadó széles kínálattal érkezett a könyvhétre, a már ismert szerzőik mellett első kötetes munkatársaikat is bemutatják. Máté Angi első kötetes szerző Mamó című könyvével „berobbant az irodalmi életbe”. A szintén kolozsvári Polis Könyvkiadó könyvújdonságként közös dobozban, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva, két kis Reményik-kötetet ajánl: a Sóhaj a mindenségért címet viselő versválogatást és a Vércsöppek a hóban című, eddig meg nem jelent prózai alkotásokat tartalmazó könyvet. Emellett a kiadó régebbi könyvei közül is többet megtalálhatnak majd az érdeklődők, úgy mint Gaal Görgy Képes Kolozsvár című könyvét, valamint Murádin Jenő művészettörténész A kolozsvári Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvének fotókkal gazdagított újrakiadását. A Benkő Levente gondozásában megjelent Az őszinteség két napja című könyv az 1956. szeptember 29–30-i kolozsvári gyűléssorozat jegyzőkönyveit tartalmazza. A könyvhéten két standon szerepel az erdélyi kínálat, az egyiken a Gokart, a Komp-Press, a Pro-Print és a Mentor állít ki, a másikon pedig a Kriterion, a Koinónia és a Polis könyvei szerepelnek. /Erdélyi kiadók a magyarországi könyvhéten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2009. szeptember 16.

„Úgy érzem, találkozónk kezdi visszanyerni azt az eredeti szerepét, amelyet feledhetetlen alapítója, a kiváló tanár és néprajzkutató, Sipos László szabott meg neki. Az eredeti cél az volt, hogy minél jobban felmutassuk a vidék, elsősorban a szatmári és szilágysági magyar és más nemzetiségi népi tánckultúra értékeit. ” – kezdte értékelőjét Mészáros Lőrinc tanár, a helyi művelődési élet meghatározó egyénisége, a most zárult Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivál kapcsán. Pár éve a jelentős közpénzeken rendezett találkozón a helyi igénnyel szemben a román folklórt részesítették előnyben, jóllehet a román együttesek bemutatkozásának több fóruma is van Szatmár megyében. Most megváltozott a helyzet. Hajdani legjobb formáját hozta a két bogdándi csoport, a Nagyrozsmalint és a Kisrozsmalint Bozsán Éva tanárnő szerint egyre vonzóbb lesz a néptánc a községben. A környékről most sem hiányoztak a krasznai, szilágycsehi, ilosvai táncosok, s hosszú kihagyás után helyi népviseletben, ismét eljött a nemrég újjáalakult szilágysámsoni együttes is. /Sike Lajos: Bogdánd magára talált. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2009. november 2.

Megjelent Magyar Zoltán néprajzkutató Szilágysági dekameron /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című, több száz sámsondi tréfás népi elbeszélést tartalmazó kötete. Címlapján egy másik ismert személyiség, Szilágyi Ferenc Életfa-díjas nótafa, táncos, fafaragó és mesemondó látható, tőle származik a közölt vidám történetek kétharmada. Magyar Zoltán a helyi nyelvjárás szerint adja vissza a történeteket. /Szilágysági dekameron. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998