udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 26.

Három évvel ezelőtt volt Ippen a képzőművészek első táborozása. Az ott készült alkotásokat kiállították, a kolozsvári bemutatók immár hagyományossá váltak. Az idei tábor augusztus 20-án, az ippi általános iskolában rendezett kiállítással zárult. A munkák egy része az augusztus 29-én Zoványban megrendezett tárlatra kerül, a szilágysági képzőművészek közös kiállítására. Ekkor fogják bemutatni Major Miklós Szilágyzovány című falumonográfiáját. /Ipp Art III. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

1999. szeptember 2.

Szilágyzovány első okleveles említése 750. évfordulójára gyűlt össze aug. 29-én a sokaság az elöregedő faluban, melynek 1162 lakosa volt az 1992. évi népszámláláskor. Ebben a faluban is többet temetnek, mint keresztelnek. Az ünnepségen Seres Dénes szenátor és Lukács József református esperes leleplezte a templom falán elhelyezett Makkai András művész készítette emléktáblát, melyen Zovány címere is látható. Hagyományteremtő szándékkal az első Zovány Napja volt ez az ünnepség, hogy ezentúl az itt élők minden évben találkozzanak az elszármazottakkal. Major Miklós tollából származik az a helytörténeti kismonográfia, amely az Árpád-kori település első írott-nyomtatott falutörténete. /750 esztendő üzenete a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2000. november 11.

Szilágysági turnéra indul a Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar társulata. Zilahon, Paniton Szilágysomlyón, Szilágynagyfaluban, Kárásztelkén Zoványban, Krasznán, Varsolcon, Sarmaságon és Szilágysámsonban lépnek fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. március 26.

Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

2002. november 4.

Nov. 2-án ünnepelték meg Szilágyzoványban az iskola fennállásának 370. évfordulóját. Az ünneplők két emléktáblát - egy magyar és egy román nyelvűt - avattak fel, ezeket az iskola falán helyezték el. Az ünnepségnek sajátos színt adott a Szilágyzoványból elszármazott magyarországi képzőművész, Győrfi József, valamint Márkus László helybéli képzőművész tárlata. A színmagyar Szilágyzoványban az általános iskolát nem fenyeget a gyerekhiány veszélye. /Gáspár Attila: 370 éves a szilágyzoványi iskola. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. szeptember 19.

Ismét tematikus számmal jelentkezett a komoly anyagi gondokkal küszködő Művelődés folyóirat. A július-augusztusi száma egy tájegységet, a Szilágyságot mutatta be. Szabó Zsolt főszerkesztő jelezte: "Több mint ezer lapnyi nyersanyagot gyűjtöttek össze, s próbálnak közkinccsé tenni a jövőben." A kis szilágysági sajtótörténet szerzője Fejér László. A vidék nevezetesebb magyar helységeit Ardótól Zoványig címmel olvasható összeállítása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. június 28.

Nyugdíjba vonulása alkalmából a vasárnapi istentiszteleten búcsúztatják Zsiskú János belényesi református költő-lelkipásztort, aki 1965 óta szolgálja az ottani szórványmagyarságot. Zsiskú János /sz. Tasnádszántó, 1936. jún. 29./ 1958-1965 között Szilágyzovány lelkésze, majd 65-től nyugdíjba vonulásáig Belényesben. Írásai jelentek meg a Romániai Magyar Szóban, az Igaz Szóban, az Utunkban, az Előrében, a Bihari Naplóban, a Harangszóban, a Magyar Naplóban és az Erdélyi Magyarságban. Első verseskötete, a Halálos hűség 1995-ben látott napvilágot, társszerzője az Őrtornyaink a Körös völgyén című helytörténeti munkának, Szórvány breviárium címmel próza kötete jelent meg 2000-ben, majd a Beszélgetőkön önmagammal verseskötete. Számos díjban és kitüntetésben részesült. A legnagyobb elismerés gyülekezetének tisztelete és szeretete. Belényesben 528 híve van a gyülekezetnek, 40 taggal vegyes énekkara és 1996-98 között felépült a Megmaradás Háza, a belényesi szórvány kis magyar otthona. Az egyházközség emléklapot jelentetett meg a jeles alkalomból, így fejezve ki tiszteletét és háláját a lelkipásztornak 38 évi áldozatos munkájáért. /(Balla Tünde): Zsiskú János: 38 évi szolgálat nem ér véget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2003. december 2.

Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának tiszteletet s rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Először Nagyváradon folyt az elszigetelése, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Bécsbe települt át a diktatúra legsötétebb évei elől. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt a hazai irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szervezése is segített abban, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Sokat jelent számár a szülőföld, Szilágyzovány, harminc éve minden önéletrajzának alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Életének valamennyi állomása példaképekhez is kötődik. Elsőnek Wanek Wilhelm Franzot, valamikori rajztanárát említette (Wanek Ferencként ismert, jelenleg épp Kolozsvárott tanár), ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre s a másság tiszteletére. Néhai Visky Árpád színművésztől kitartást és igényességet tanult, Bajor Andortól humorosan elviselni az elviselhetetlent, de még sorolhatná tovább. Amikor el kellett hagynia Erdélyt, először New Yorkba ment, ahol barátja várta műteremmel, lakással. Azonban szó szerint azzal utasította vissza az akkori bécsi amerikai nagykövet, hogy az Államoknak semmi szüksége hozzá hasonló izgató és elégedetlen elemekre. Így aztán egy idő után Bécs mellett döntött feleségével. Azért kellett létrehozni Erdélyi Magyar Írók Ligáját, mert intézményesített formákra van szükség, hogy a közösség érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2007. április 14.

Az Ipp Art alkotótábor tíz esztendejét megelevenítő gyűjteményes kötet /Ipp Art, Művelődés Kiadó, Zilah, 2006/ Hajdu Attila és Szabó Attila szerkesztésében gazdagon illusztrált könyv. Az 1975 óta Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmos festő- és grafikusművész vallott a kötetben arról, hogy a hetvenes évek előtt valamire való képzőművész nem is igen állapodott meg a Szilágyság vidékén. A könyv a sajtóban megjelent írások alapján, időrendi sorrendben elevenítette fel az immár fogalommá vált Ipp Art születését és kiteljesedését. A névadó a Szilágy megyei Ipp település. Itt gyűltek össze először, Csepei János mérnök kezdeményezésére, a javarészt szilágysági képzőművészek. Az évek során Ippről Kárásztelkére, majd Szilágyzoványba költözött tábor az apadó alapítványi támogatás dacára is létezik. Az ippartosok mára több mint félszáz tárlattal büszkélkedhetnek. /Németh Júlia: Ipp Art. Képzőművészet a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2007. április 18.

A következő napokban a Szilágyságban vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata, körútjuk állomásai: Szilágykraszna, Varsolc, Szilágyzovány, Ipp, Nagyfalu, Kémer, Szilágysomlyó és Kárásztelek. /Szilágyságban a Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. július 7.

Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Amikor apacsavar s anyacsavar alaphelyzetű dalát bekonferálta, a hallgatóságnak rögtön beugrott az utalás Ceausescura és nejére. Elszigetelték Nagyváradon, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Elvbarátai vagy meghaltak, vagy megszöktek, ő maga is Bécsig futott a diktatúra idején. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt az erdélyi irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szeretetteljes erőszakoskodása és itteni barátainak szervezkedése hozta világra az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) is. Márkus Barbarossa Jánosnak nagyon sokat jelent a szülőföld. Harminc éve minden önéletrajza alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Példaképei határozták meg gondolatvilágát. Első példaképe Wanek Wilhelm Franz, valamikori rajztanára (Wanek Ferencként ismert, jelenleg Kolozsvárott oktatja a geológia rejtelmeire a fiatalokat) volt, ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre. Az E-MIL létrejöttéről elmondta, intézményesített formákra azért van szükség, hogy ne csupán az egyén, de a legnemesebb formában értendő közösség is érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2008. március 12.

Tizennyolc egyházközség kapott támogatást tavaly a Szilágy Megyei Tanácstól szociális programok megvalósítására és fenntartására, jelezte Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke. Ez a folyamat idén bővített formában folytatódik. A pályázat értelmében a nyertesek számára biztosítanak egy fizetést szociális munkás alkalmazására. Tavaly több mint 200 személyt tudtak így ellátni, idén pedig szeretnék növelni ezt a számot. Szilágyzoványban szociális konyhát működtet az egyházközség, ahol mintegy 20 idős személy számára főznek. Szilágynagyfaluban egy asszisztens, otthonában látogatja az idős személyeket. /S. B. Á. : Szilágy megye. Folytatódnak a szociális programok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998