udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. május 14.

A napokban tartotta Szinden az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ félévi hagyományos munkaértekezletét. Ez alkalommal mutatták be az Erdélyi Gyopár, az EKE kiadványának legfrissebb számát, amelyet Nagybányának szántak: Erdélyi Gyopár, március-április, 1999/2. - Nagybányai szám. Metz József nyugalmazott tanár A Gutin alatti bányavárosaink, Nagybánya és Felsőbánya az évszázadok tükrében című összefoglalója mellett ebben a számban található többek között Dudás Gyula festőművész A nagybányai festőiskola 103 éve, továbbá dr. Györffy György A radnai havasok című írása. /Deák László: Erdélyi Gyopár - nagybányai szám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

2000. július 15.

Az Aranyos Vidéki Ifjúsági Társaság minden érdeklődőt meghív a Szinden (Tordától 5 km-re) júl. 20-23. között tartandó ifjúsági táborba,. Lesz táncház és kirándulás a Tordai-hasadékhoz. /Ifjúsági tábor Szinden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2002. szeptember 21.

Öt éve megoldatlan problémát jelent Erdélyben, hogy egy, a második világháborúban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványai végső nyughelyre kerüljenek. Az ismeretlen magyar katona maradványait a Tordához közeli Szind település kőbányájában találták meg 1997-ben. A maradványokat azóta a Kolozs megyei polgári védelem parancsnokságán őrzik. Ugyancsak 1997-ben két német katona földi maradványait találták meg Kolozsváron. Ezeket átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti német katonai temetőben újra eltemette a maradványokat. - A két ország mostanáig nem tudott megállapodásra jutni a hadisír-gondozási egyezményről - közölte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Az egyezmény szabályozná a már létező katonasírok kérdése mellett azokat az eseteket is, amikor a háborúkban elesett katonák földi maradványai kerülnek elő. Az egyezmény szövege elkészült, de évek óta megoldásra vár az a kérdés, hogy hatálya milyen történelmi időszakra terjedjen ki: Magyarország azt szeretné, ha az 1848-49-es szabadságharc honvédjeinek a mai Románia területén lévő sírjait is magába foglalná az egyezmény, míg Románia ahhoz ragaszkodik, hogy csak a két világháborúban elesett magyar katonákra vonatkozzon a megállapodás. Pontosnak tekinthető adat nincs arról, hogy hány magyar katona maradványai nyugszanak Erdélyben. A hitelesen dokumentált esetek száma is több ezerre rúg. Sok elesett magyar katona sírját kutatta fel az elmúlt években az Erdélyen túli területeken, a történelmi Regátban is a bukaresti magyar katonai attasé. Az elképzelések szerint az itt nyugvó katonák egy részét a Bukarestben tervezett magyar katonák hősi parcellájába temetnék el. Budapesten 2000 októberében alakították ki a Rákoskeresztúri temetőben a román katonák hősi parcelláját. A bukaresti sírkert átadását eredetileg tavaly máj. 21-re tervezték, de előbb a hivatalos engedélyek beszerzése húzódott el annyi ideig, a parcella létesítéséhez szükséges román kormányhatározat mindmáig nem látott napvilágot. /Eltemetetlen magyar katona Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./

2002. október 28.

Közel kétszázan gyűltek össze okt. 27-én az Ótordai Központi Magyar Temetőben. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság az 1944. szeptember 13. és október 8. között a tordai csatában hősi halált halt honvédek elestének 58. évfordulója alkalmával megemlékező tiszteletadást tartott a 2000-ben felállított kopjafánál. Az emlékünnepség keretében a szindi kőbányában talált honvéd földi maradványainak eltemetésére is sor került. Közreműködött a Tordai Magyar Dalkör. A sírkertbe eltemetett hős katonák mindannyian életüket áldozták embertársaikért. Torda mellett harcoltak és három hétig tartották ezt a frontvonalat a túlerővel szemben. Évtizedekig nem volt szabad emlékezni rájuk. Amikor feloldódott a tilalom, a Honvéd Hagyományőrző Bizottság kellő tiszteletadással újra eltemette őket. Jelenleg 193 hősi halott nyugszik a kopjafa körüli sírparcellában. Ezek között 174 magyar honvéd, egy magyar munkaszolgálatos, négy német és tizenöt szovjet katona található - nyilatkozta Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke. A lapnak Alföldi László magyar főkonzul elmondta: a magyar kormány értékeli, hogy a határon túl, a Kárpát-medencében vannak olyan civil szervezetek, amelyek a magyar hazáért, szabadságért elesett hősi halottak emlékét ápolják. A magyar-román kapcsolat nagy hiányossága, hogy a magyar-román hadisír egyezményt még nem írták alá. Ennek oka: román részről az első világháborúnál szeretnének határvonalat húzni, és ami azelőtt történt, arra ne vonatkozzon ez az egyezmény. A magyar fél ezt nem fogadja el. /Valkai Krisztina: Eltemették a magyar honvédet. Megemlékezés a tordai csatában elesett katonákra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2002. november 20.

Sikerült újabb hősi halottakat azonosítani. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) tagjai megállapították, hogy az 56 Szinden elesett katona közül 45 van helyben eltemetve, 10 Tordatúron, egy a kolozsvári Házsongárdi honvédtemetőben. /Pataky József THHB elnök: Újabb honvédsírokra bukkantak. Az idő múlik, az élő tanúk sora fogy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. március 10.

A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998