udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. április 13.

Márciusban megtartotta első ülését a szinérváraljai Sylvester János Művelődési Kör. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1999. február 5.

Elhunyt Dés nagy festője, a 90. évében járó Incze János Dés /1909-1999/, aki Dés nevét "immár végérvényesen beírta a nagyvilág művészeti vérkeringésébe" -írta róla Németh Júlia. Állandó ihletforrása volt ez a kisváros. /Németh Júlia: Incze János Dés /1909-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Incze János 1952-ig tanfelügyelő volt Désen, 1952-ben letartóztatták, politikai elítélt volt 1953-ig. Ismét tanító lett, majd tisztviselő. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Incze János Dés /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ temetése febr. 5-én lesz Désen.

1999. október 1.

A jövõ év júniusában szeretnék leleplezni James C. Rosapepe nagykövet jelenlétében Szinérváralján azt a faragott kopjafát és haranglábat, amely Zágonyi Károly múlt századi magyar-amerikai szabadságharcos személyének állít majd emléket. Szept. 27-én ülésezett a helyi RMDSZ a szervezet felújított, átalakított székházában. Szilágyi Béla helyi RMDSZ-elnök elmondta: idei elsõ rendezvényükként februárban kulturális mûsort szerveztek a '48-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának emlékére. A Zágonyi Károly emlékmû elkészítéséhez márciusban fogtak hozzá. Az emlékmû elkészült kopjafa-részét a március 15-i emlékünnepség során leplezték le a város református temetõjében. Szinérváralján a létszámhiány miatt megszûnéssel fenyegetett magyar nyelvû elsõ osztály - nem utolsó sorban Sike Mária aligazgatónõ meggyõzõ munkájának köszönhetõen - 11 gyerekkel mégiscsak beindult. - 2000 júliusára - remélhetõen - az épülõfélben lévõ, emeletes, többtermes református gyülekezeti ház is elkészül. Így a helybéli magyarságnak végre lesz egy olyan központja, ahol összegyûlhetnek. Szóba került a kétnyelvû helységnévtábla, feliratok ügye is. /A magyar feliratokra még várni kell... Zágonyi-emlék és református gyülekezeti központ épül Szinérváralján. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. sz./

1995. december 4.

Erdős Sylvester Jánosra, az első magyar nyelvű könyv /1541/, az Új Testamentum fordítójára, Szinérváralja nagy szülöttjére emlékeztek a településen, november végén, immár ötödik éve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1997. június 8.

Legalább húszezer hívő vett részt jún. 8-án Szatmárnémetiben a búcsún és körmeneten. A Kálvária templomban kezdődött ünnepségen Reizer Pál püspök meghívottjaként Gherghel Petru Iasi /Jászvásár/ római katolikus püspöke románul celebrálta a misét, Szkurk Dezső szinérváraljai plébános németül mondta a szentbeszédet. A búcsú főmiséjét a neoklasszicista templomban, a püspöki székesegyházban tartották, Reizer Pál püspök magyarul, Janusz Boloniek pápai nuncius olaszul szólt a sokadalomhoz. Ezután elindult a körmenet, végig a főtéren, énekelve a magyar katolikusok megtartó énekeit. A keresztalják között voltak Szatmárnémeti, Nagykároly, Máramarossziget, Nagybánya, Kaplony, Szinérváralja és sok más település hívei, eljöttek a nagybányai bányászok is, egyenruhában. /Jézus Szíve búcsú. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2000. június 8.

A Nagybánya-központú Területi RMDSZ szervezet övezetében a választásokon a magyarság részvétele alacsony volt: 1996-hoz képest majdnem 3400-zal kevesebben éltek szavazati jogaikkal. Ennek ellenére jobbak az eredmények: 1996-ban 26 helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő jutott mandátumhoz, most 32-re nőtt e létszám. Nagybányán megmaradt az előző időszakban elért létszám, Szakállasfalván, Színérváralján, Sülelmeden úgyszintén. Felsőbányán a más pártok színeiben induló "magyar" ellenjelöltek miatt egy fővel csökkent a lakosság magyarságát megillető hely. Hasonló eset volt Kapnikbányán, Kővárremetén, Misztótfaluban. Máramarosszigeten az RMDSZ-nek öt magyar helyi tanácsosa van. A megyei tanácsba 4 RMDSZ-es tanácsos jutott be. /(Farkas E. Zoltán): Hattal többen lettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Nagykárolyban nagyon kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy az első fordulóban Bekő Tamást válasszák polgármesternek. A városban a választások eredményének a közzététele után az RMDSZ képviselői óvást nyújtottak be: Nagykároly lakosainak a száma 25 600, tehát nem lehet 23 563 a szavazásra jogosult személyek száma. Ez csak úgy lehetett, hogy egyes személyek neve mind az állandó, mind a kiegészítő listán helyet kapott. Utólag kiderítették, hogy valóban így történt: több száz nagykárolyi választópolgár neve szerepelt az állandó és a kiegészítő szavazólistán is! A választási eredmények Nagykárolyból: a 11 polgármester-jelöltre leadott szavazatokból a legtöbbet Bekő Tamás (RMDSZ) kapta: 5544, az utána következők közül jelentősebb szavazatot nyert Petcu Emil (Nemzeti Liberális Párt) 1137 és Oprea Dorel Petru (Szövetség Romániáért Párt) 914 szavazat. A városi tanácsosjelöltekre leadott szavazatokat tekintve az RMDSZ az első /5168 szavazat/, utána jön a Nemzeti Liberális Párt 1431 szavazattal. Haosnló a helyzet a megyei tanácsosjelölteket illetően: RMDSZ 5383, Nemzeti Liberális Párt 1145 voks. A valóságos pártként nem működő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt 65 szavazatot nyert el. /Boros Ernő: Nagykároly. 28 szavazaton múlott... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2000. július 14.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának Mármaros egyházmegyei rendezvényei között, július 9-én került sor Színérváralján egy nem mindennapi ünneplésre. A helyi református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét, miután Bak Lászlóné Major Enikő helybeli tiszteletes asszony és Szilágyi Béla RMDSZ-elnök, egyházmegyei főgondnok üdvözölték a hallgatóságot. Tőkés László püspök tolmácsolta a jelenlévőknek a világtalálkozó két alapmondanivalóját: megmaradni magyarnak és lehetőleg otthon, s kibővítette azt egy harmadik alapgondolattal: egységben maradni meg magyarnak. A több mint három órás, kulturális műsorral kibővített istentisztelet után, a tömeg meglátogatta a két püspök által felavatott Erdős Sylvester Jánosról elnevezett Ifjúsági és Rehabilitációs Központot, valamint az Erdős János múzeumot. Az új épület termeiben Pákey Sándorné Gyerkó Mária helybeli képzőművész kiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Ezután a tömeg a város temetőjébe vonult, ahol előbb a zágoni Zágonyi Károly - nem is olyan régen felavatott - kopjafájánál emlékeztek meg az amerikai szabadságharc és a 48-as magyar forradalom kiemelkedő alakjáról. A Szinérváraljáról elszármazott honvéd, a forradalom leverése után Amerikába vándorolt, ahol -hőstettei révén - nevét az USA történelmébe is beírta. A megemlékezés az első világháború szomorú, tragikus eseményeit felidéző II. Székely Hadosztály tömegsírjánál folytatódott. /Farkas E. Zoltán: Zágonyi Károly emléke a Református Világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2000. július 14.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának Mármaros egyházmegyei rendezvényei között, július 9-én került sor Színérváralján egy nem mindennapi ünneplésre. A helyi református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét, miután Bak Lászlóné Major Enikő helybeli tiszteletes asszony és Szilágyi Béla RMDSZ-elnök, egyházmegyei főgondnok üdvözölték a hallgatóságot. Tőkés László püspök tolmácsolta a jelenlévőknek a világtalálkozó két alapmondanivalóját: megmaradni magyarnak és lehetőleg otthon, s kibővítette azt egy harmadik alapgondolattal: egységben maradni meg magyarnak. A több mint három órás, kulturális műsorral kibővített istentisztelet után, a tömeg meglátogatta a két püspök által felavatott Erdős Sylvester Jánosról elnevezett Ifjúsági és Rehabilitációs Központot, valamint az Erdős János múzeumot. Az új épület termeiben Pákey Sándorné Gyerkó Mária helybeli képzőművész kiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Ezután a tömeg a város temetőjébe vonult, ahol előbb a zágoni Zágonyi Károly - nem is olyan régen felavatott - kopjafájánál emlékeztek meg az amerikai szabadságharc és a 48-as magyar forradalom kiemelkedő alakjáról. A Szinérváraljáról elszármazott honvéd, a forradalom leverése után Amerikába vándorolt, ahol -hőstettei révén - nevét az USA történelmébe is beírta. A megemlékezés az első világháború szomorú, tragikus eseményeit felidéző II. Székely Hadosztály tömegsírjánál folytatódott. /Farkas E. Zoltán: Zágonyi Károly emléke a Református Világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2000. augusztus 4.

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti frakciójának egyetlen nőtagja, Máramaros megye magyarságának képviselője visszatekintett a négy évre. Kezdeményezte a nagybányai RMDSZ képviselői iroda megalakítását, ami sikerült is. Az irodavezetőnő fogadja az ügyfeleket, rendszerezi a felgyűlt problémákat. A nagybányai irodavezető bérén kívül, bértámogatásban részesítette a máramarosszigeti, a felsőbányai, a színérváraljai szervezetek irodavezetőit is. Előfizetett a legfontosabb helyi és országos lapokra, amelyeket bárki fellapozgathat a képviselői irodában. Általában hetente tartottam fogadóórát Nagybányán. Néhány cikket, szaktanulmányt is írt, azok megjelentek a Caritas füzetekben. A lobbizás legfontosabb eredményének a nagybányai önálló magyar középiskola 1997-es kiharcolását tartja. Nemrég sikerült a máramarosszigeti magyar líceum számára is megszerezni a tárca beleegyezését, remélhetően az idei tanévben ott is beindulhat az önálló magyar iskola. - A munkaügyi és szociális bizottságban fejtette ki parlamenti tevékenységét. Ő kezdeményezte 1997-ben a szülési szabadságnak az újszülöttek két éves koráig való meghosszabbítását, 85 %-os javadalmazás mellett. Két évig az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára is volt. Böndi Gyöngyike a MÁÉRT társadalmi és egészségügyi szakbizottságának egyik szakembere. Újra akar indulni az őszi megmérettetésen. /Farkas E. Zoltán: Beszélgetés négy év politikai tevékenységéről. Válaszol: Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2001. március 1.

Désen RMDSZ-tanácsosok javaslatára Incze János utca is lesz a villanegyedben. A dési RMDSZ távlati célja Incze Jánost post mortem Dés díszpolgárává avatni. /Incze János utca Désen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Incze János festőművész /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./

2001. június 7.

Jún. 6-án a Máramaros megyei Szinérváralja Szatmárnémeti felé kivezető útjánál háromnyelvű helységnévtáblát állítottak fel román, német és magyar nyelven, jóllehet a kisebbségiek száma nem haladja meg a törvény által előírt 20 százalékot. Szinérváralja 10 ezer lakosának kevesebb mint 20 százaléka magyar, és a településen csak 200-300 német él. Ez kicsi, de fontos lépés az európai integráció felé - mondotta Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektus. /Háromnyelvű helységnévtáblák. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2001. június 20.

Jún. 16-án ünnepelték Szinérváralján római katolikus templom fennállásának 580. évfordulóját. Alig két héttel ezelőtt, az új közigazgatási törvény életbe lépése után, a város Nagybánya és Szatmárnémeti felőli bejáratánál háromnyelvű helységnévtáblát /Seini, Szinérváralja, Waroli/ állítottak. Az ünnepi szentmisét Reizer Pál püspök celebrálta. A nagybányai egyházi ifjúsági kórus következett, majd Sárvár polgármestere tolmácsolhatta a magyarországi testvérváros üzenetét. Délután szabadtéri előadás hirdette a város főterén, hogy a szinérváraljai magyarság ünnepel. A rendezvényt szimpózium zárta a templom történetéről, a Szinérváraljai Füzet sárvári kiadásának bemutatásával. /Farkas E. Zoltán: Szinérváralja ünnepi színekben. 580 év üzenete a ma ifjúságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

0. július 1.

Szinérváralján a katolikus hívek június 16-án, főpásztori szentmisével, fotókiállítással, kulturális programmal ünnepelték az ötszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1421-ben épült templom fennállását a hívek. A templom előterében emléktábla emlékeztet arra, hogy a közösségből ötvennél több német származású lakost deportáltak a Szovjetunióba. Anyakönyvük 1754-től van, a lelkészek névsora 1804-ig vezethető vissza. Megjelent Szinérváralja magyarországi testvérvárosa, Sárvár küldöttsége is. Reizer Pál megyéspüspök a hívek kötelezettségeire utalt: "mindent meg kell tennünk, hogy gyermekeink továbbtanuljanak, hogy megválasszák a megfelelő iskolát. Szükségünk van arra, hogy ne csak templomainkban hangozzék el a magyar szó, hanem úgy tanuljanak tovább gyermekeink, hogy holnap is legyen anyanyelvünkön beszélő tanító, tanár, orvos, vállalkozó, politikus, közéleti ember, sőt egyházi személy, aki vállalja a katolikus magyar jövő továbbépítését." Megjelent Szilágyi Adalbert-Béla tanár szerkesztésében Szinérváralja 2001, a testvérváros, Sárvár, támogatásával, ez mutatja, hogy a helyi magyar közösség mennyire megbecsüli a múlt hagyományait, Erdős Sylvester János bibliafordító, Zágonyi Károly szabadsághős, Incze János Dés festőművész emlékét. /Máriás József: Boldog az a nép, mely ünnepelni tud. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2001. július 10.

Jún. 16-án Szinérváralja katolikus magyarsága ünnepelte az 1421-ben épült római katolikus templom 580 éves fennállását. A szentmisét Reizer Pál szatmárnémeti megyés püspök celebrálta. Fotókiállításon a település egykori arculatát ismerhette meg a közönség, majd szabadtéri tánc- és dalműsorral folytatódott az ünnepi program. Bemutatták a sárvári kiadású Szinérváralja című füzetet (az első kiadás tavaly jelent meg itthon), amelyben a település három híres szülötte (Sylvester János bibliafordító és nyelvújító prédikátor, Zágonyi Károly 48-as szabadságharcos, aki később az amerikai polgárháború springfieldi csatáját követően az Egyesült Államok nemzeti hőse lett és Incze János-Dés festőművész) szerepel. /Szika Levente Zoltán: Szinérváralja. Újraszentelt és megáldott hajlék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2001. augusztus 9.

Nagy gondban vannak a szinérváraljai magyarok: vajon milyen magyar nevet hagy jóvá városkájuknak a Román Akadémia illetékes bizottsága? Marad a jelenlegi, avagy a régies Szinyérváralját kell visszavegyék, ami azért nem lenne rossz. Ám attól félnek, a Pruteanu professzor által javasolt változatra kötelezik őket. Pruteanu, a magyarság nagy barátja - ahogy a híres nyelvész egy tévéműsorban nevezte magát - ugyanis azt vallja: Erdélyben minden településnek először román neve volt, amiből következik, hogy a "később" idetelepült magyarok csak azt vehették át hangzásban vagy tükörfordításban, miként ezt szeretett városa, Marosvásárhely neve is bizonyítja. Románul s magyarul ugyanazt jelenti, nem lehet félreértés, netán félrehallás. A lefordítás esetén Szatmárnémetiből, azaz Satu Mare-ból Nagyfalut, Nagybányából, vagyis Baia Maréból Nagyfürdőt, az azonos hangzás alapján pedig Nagyváradból, illetve Oradeából Óragyát faraghatnak. /Sike Lajos: Ha még inni se lehet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. augusztus 21.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. november 16.

Pro Ecclesia-díjban részesítik a Szinérváraljai Református Egyházközséget, valamint Szilágyi Bélát, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnokát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 16-17-i Új Ezredévi Közgyűlésén. A közgyűlésen bemutatják a "A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története" című kiadványt. /(déel): Elismerés Szinérváraljának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./

2001. november 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2001. november 27.

Szinérváralja évente megemlékezik nagy fiáról, néhány esztendeje testvérvárosával együtt. A sárváraik éppen úgy magukénak vallják Sylvester Jánost, mint a váraljaiak. Nov. 24-én emlékünnepségen a sárváriak is rangos küldöttséggel képviseltették magukat. Dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár elsősorban a nagy humanistát és bibliafordítót idézte meg. A Sárvár üzenetét tolmácsoló Gróf István alpolgármester azt a reményét is kifejezte, hogy a státustörvény alkalmazása révén még közelebb kerülhet az, ami összetartozik, vagyis a nemzet szétszabdalt részei. Hasonlóan vélekedett Szinérváralja másik jeles szülötte, dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke is. Szilágyi Béla tanár, az RMDSZ helyi elnöke bejelentette: Szinérváralja szobrot állít a magyar és az egyetemes kultúra nagy alakjának, Sylvester Jánosnak! A szobor a városka egyik legszebb terén, a református templom előtt fog állni. A költségek előteremtésében a testvérváros is segít. Az avatóünnepségre 2003-ban, Sylvester János születésének 500. évfordulóján kerül sor. /Sike Lajos: Szobor Sylvester Jánosnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2001. november 30.

Nagybányán néhány hete díszes kovácsoltvas keretbe foglalt egyszerű kőoszlop áll a Virághegy alatt. Az emlékmű a városban elhunyt első és második világháborús áldozatok emlékét őrzi. Az evangélikus temető sarkában eltemetett német és magyar katonákra már csak néhány idősebb ember emlékszik a városban. 1950-ben az anyakönyveket is elvitték, úgyhogy ezekben sem tud utánanézni, mondta Köncze G. Árpád evangélikus lelkész. A honfoglalás 1100. évfordulóján facsemetékkel ültették körbe a sírhantok helyét - ma egy áll a tizenegy fenyő közül. Volt egy olyan elképzelés is, hogy négy fenyőfa vegye körül az emlékművet. A fekete sírkő hátára felvésették a következő magyar és német nyelvű szöveget: Német és magyar I-II. világháborús hősök emlékére!- A vidék legújabbkori történelmében először Koltón avattak világháborús emlékművet, 1999 őszén: a Pákai Ferenc szilágykrasznai tanár által faragott kopjafa és emlékharang előtt sziklatömbbe ágyazott bronztábla őrzi a 36 koltói és katalini hősi halott nevét. 2000 júliusában Szinérváralján újították fel a református temetőben már évtizedek óta kallódó I. világháborús emlékművet. A faragott kőtömb és díszsírhely a környéken (Nagysikárlón, Váralján és Ilobabányán) elesett magyar katonahősök, a II. Székely Hadosztály emlékét vigyázza. /Dávid Lajos: Fenyő és obeliszk. Világháborús emlékmű az evangélikus temetőben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./

2002. augusztus 5.

Az utóbbi tíz évben Szinérváralja a tolerancia oázisaként szerepelt. Az összlakosságnak nem egészen 20 százaléka a magyar, a németeké pedig elenyészően kicsi, ennek ellenére a helyi önkormányzat s a polgármester pozitív gesztusként háromnyelvű helységnévtáblát tett ki a mezőváros Nagybánya, illetve Szatmárnémeti felőli útmentére. Egy hónapja a Szatmárnémeti felőli oldalról eltűnt a magyar és német nyelvű felirat. Megígérték, pótolni fogják a táblát. Aztán egy hete eltűnt a Nagybánya felőli megközelítő útszakaszról is a névtábla. Egy hónappal ezelőtt, fényes nappal betörtek a helybeli római-katolikus templomba, s felfeszítették a perselyeket. Mivel nem sok pénzt találtak bennük, behatoltak a sekrestyébe, ahol egy aranynak vélt kelyhet akartak elvinni. Mivel úgy látszik szakértők voltak a tettesek, s rájöttek, hogy a tárgy nem színarany, dührohamukban össze-vissza taposták, nyomorították a kelyhet és feltűzték ez egyik oszlopon lévő rácsra. A kevéske pénzt természetesen elvitték. Majdnem ugyanabban az időben, a templom tőszomszédságában lévő Német Fórum épülete mellé odarondítottak. Ebben az épületben van a helyi státusziroda is. /Farkas E. Zoltán: Tempora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. augusztus 20.

Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./

2002. augusztus 21.

Aug. 12-17. között zajlott Szinérváralján a II. Amatőr Színjátszó Tábor. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány elnöke, a rendezvény fő kivitelezője beszámolt arról, hogy az utolsó percben futott be egy nagyobb pénzösszeg Nagybánya város önkormányzata jóvoltából, és így megtarthatták a megyei amatőr színjátszók rendezvényét. Az Illyés Alapítványban történt személyi változások miatt egyelőre a megnyert pályázatokra sem érkezett pénz. A táborba a résztvevők hét településről (Nagybánya, Koltó Magyarlápos, Domokos, Kapnikbánya, Rónaszék és Szinérváralja) érkeztek. Elméleti képzés is volt, bemutatták a "Jádzó Társaság"-ot. /(Farkas E. Zoltán): Műkedvelő színjátszó tábor Szinérváralján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. szeptember 6.

Aug. 30-án került sor Nagybányán a Szépkorúak szavalóversenyére. A házigazda szerepét betöltő város nyugdíjasai mellett szolnoki, kiskendi, felsőbányai, szinérváraljai, valamint máramarosszigeti jelentkezők versenyeztek. A rendezvény fénypontját Banner Zoltán Arany János verseiből összeállított Rendületlenül című műsora biztosította. /Farkas E. Zoltán: Petőfi és a "szépkorúak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. október 25.

Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./

2003. március 28.

Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./

2003. június 11.

A Bocskai Szövetség minden évben - immár kilencedik alkalommal - kiosztja a Bocskai Díjakat. Elismerésben részesül egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő olyan személyiség (és intézmény), aki (amely) tevékenységével - a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint - kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen beül az erdélyi magyarságot. (Eddigi díjazottak: 1995-ben: dr. Csapó József szenátor Erdélyből, dr. Szűrös Mátyás Magyarországról és dr. Éva Mária Bárki Ausztriából; 1996-ban: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Erdélyből, Püski Sándor Magyarországról és dr. Marácz László Hollandiából, intézményként pedig a DUNA Televízió; 1997-ben: Tempfli József püspök Erdélyből, dr. Hegedűs Lóránt püspök Magyarországról, dr. Fabianna Wassmer Franciaországból, intézményként pedig Kolozsvár Önkormányzata Képviselőtestületének RMDSZ-frakciója; 1998-ban: Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor Erdélyből, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Magyarországról, dr. Benczédi Pál Genfből, intézményként pedig a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet; 1999-ben: Erdélyből Czirják Árpád, Magyarországról dr. Szilágyi Ferenc, az USA-ból Hámos László, intézményként a Demokrata és a Határok nélkül szerkesztősége; 2000-ben: Erdélyből Duma András, Magyarországról Beke György, Nagy-Britanniából Vitéz Szakály János, intézményként: Vasárnapi Újság és a Szatmári Friss Újság szerkesztősége; 2001-ben: Erdélyből Kató Béla és dr. Egyed Ákos, Magyarországról dr. Lovas István, intézményként az Erdélyi Napló szerkesztősége; 2002-ben: Erdélyből Gergely István plébános, Magyarországról dr. Orbán Viktor, Nyugatról Komlóssy József, intézményként a Marosvásárhelyi Bolyai Gimnázium.) A díjak átadására jún. 21-én kerül sor a szinérváraljai református templomban. /Ebben az évben Szinérváralján adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

2003. június 23.

Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./

2003. augusztus 26.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998