udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 16.

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

1996. november 21.

Szokond svábok lakta falu volt, azonban a svábok áttelepültek Németországba, üres lett a plébánia is. A plébánia épületét felújították, a szatmári püspökség lelkigyakorlatos háznak használja, a ház szervezője Trepszker Erika. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1998. június 26.

Szokondon, a megüresedett plébánián 1996 óta rendszeresen szerveznek nyári táborokat a fiataloknak. Igény mutatkozott arra, hogy a plébánia befogadóképességét növeljék, emiatt megvásárolták a szomszédos házat. Németországi segítséggel történt a bővítés, így hozták létre az új katolikus központot, a Szent Ignác Lelkiségi Központot, ahol a csoportok egymást válthatják. A központ megszentelése jún. 26-án történt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

2000. december 14.

A Krasznabéltek és Szokond között elhelyezkedő Felsőboldád (Stana) különös falu: megfogyatkozott, elöregedett román lakosságával és gyermekzsivajtól hangos, az eredeti települést jóval túlnőtt cigánytelepével mintegy előrevetíti a megye többi helységének sorsát. Az ″alsó falu″ mintegy kétszáz lakosa közül 40-50 nyugdíjas kor alatti. A cigánytelepen viszont már több mint 900-an élnek - legalább egyharmaduk óvodás, illetve iskoláskorú gyerek. Többségük óvodát egyáltalán nem, iskolát is csak elvétve látott eddig belülről. Erre a jelenségre hívták fel a Caritas szervezet munkatársainak figyelmét a Társadalomvédelmi Hivatal illetékesei. A Caritas emberei minden családot végiglátogattak. A főként fakanalak faragásából, bádogosmunkák készítéséből és piacozásból élő, minden hozzáférhető pénz-, ruha- és élelmiszersegélyt ″összegyűjtő″ cigányok főleg tiszta ivóvízre és házaikat a tulajdonképpeni faluval összekötő útra áhítoztak már évtizedek óta. A Caritas emberei pályázaton elnyert pénzből nekiálltak a kútfúrásnak, útépítésnek. Ursan Vasile cigányvajda mozgósította népét: minden család számára kiszabta az elvégzendő munkát. Még az út rendbetételére szánt kavicsot is ők terítették szét. A nemrég elkészült artézi kút vizéből mindkét falurésznek jut bőven. Szeptemberben pedig beindult az óvoda is. Krüzselyi Orsolya programvezető úgy véli: az itt elkezdődött felzárkóztatási folyamatot csak a kölcsönös tiszteleten, megértésen alapuló partnerkapcsolatra alapozva lehet sikerre vinni. - Felsőboldádnak minden esélye megvan hozzá, hogy néhány éven belül itt is az erdődihez hasonló, a nagyszámú cigány lakosság felzárkóztatását, társadalmi integrálódását lehetővé tevő intézményrendszer épüljön ki. /Felsőboldád: új, partneri viszonyon alapuló Caritas-program. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2000. április 10.

Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

2000. augusztus 20.

Idén nyáron is több száz gyermek nyaralását biztosítja a Szokondon levő Szent Ignác Lelkigyakorlatos Központ. /Gyermekprogramok a szatmári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2001. szeptember 5.

EMKE eseménynaptára szerint eseményekben gazdag hónap ígérkezik. Szept. 7-én Dicsőszentmártonban magyarországi írókkal és költőkkel találkozhatnak az érdeklődők; szept. 9-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület; szept. 14-16. között kerül sor a Szatmár megyei Kaplonyban a VII. Partiumi Honismereti Konferenciára; szept. 14-16. között Kolozsváron és Szamosújváron konferenciát tartanak "A magyarörmények beilleszkedése Erdély gazdasági, társadalmi, egyházi életébe" címmel; szept. 15-én néptáncosok találkozója zajlik az Arad megyei Pécskán; Kolozsváron pedig Pimpimpáré gyermekvásárra várják az érdeklődőket; szept. 15-16-án kerül sor Szilágycsehen a Tövishát Napokra; szept. 16-án a Szilágy megyei Bogdánd lesz a helyszíne a XI. Nemzetközi néptánc-találkozónak; szept. 21-én Dicsőszentmártonban az olvasók találkozhatnak a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel; szept. 22-én Vajdahunyadon sor kerül a Kultúra és oktatás multimédiás megközelítésben című rendezvényre; Szatmárnémetiben pedig az érdeklődők részt vehetnek a Hajnal akar lenni népdalénekesi verseny XI. kiadásának megyei döntőjén, illetve Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok című könyvének bemutóján is; szept. 22-23-án Szilágysomlyóra várják az érdeklődőket a Báthory Napok alkalmával; szept. 27-én Temesváron "Fényképezőgéppel a Kárpátokban" címmel tartanak előadást, Nagyszalontán pedig Sinka Istvánra emlékeznek; szept. 27-30. között kerül sor a Kovászna megyei Árkoson "Külön vagy együtt? Az egységesítés esélyei a nyelvi tervezésben" című anyanyelvi konferenciára; szept. 28-30. között a szatmárnémeti MADISZ árvaházi gyerekeket táboroztat Szokondon; szept. 29-én Szatmárnémetiben A vasút múltja és jövője Kelet-Közép-Európában című előadásra várják az érdeklődőket; Temesváron sor kerül a Székely László fotóalbum bemutatójára; Máramarosszigeten pedig Kit mit tud? versenyt bonyolítanak le; szept. 30-án a Kovászna megyei Rétyen kap helyet a Gyerek- és Ifjúsági Zenekarok III. Találkozója. /Eseményekben gazdag hónap ígérkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. augusztus 23.

Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

1997. július 1.

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök elmondta, hogy az elmúlt hét évben tizenkét templom épült egyházmegyéjében, most épül a tizenharmadik Nagybányán. A Pasztorációs Központban állandó léleképítő és kulturális tevékenység folyik, akárcsak Szokondon a Lelkigyakorlatos Házban, épül Szatmárnémetiben a kollégium. /"Az egyház építése a lelkek építése..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

1998. december 23.

Két lelkigyakorlatos központjuk is van, egyik Szatmárnémetiben, a másik Szokondon, számolt be egyházmegyéje helyzetéről Reizer Pál római katolikus megyéspüspök. Elkészült Nagybánya új római katolikus temploma, ez lesz az egyházmegye 15. új katolikus temploma. Gondot jelent, hogy nő a reményt vesztett emberek száma. - Jó lenne minél több katolikus óvodát létrehozni, Szatmárnémetiben már három működik. Tiszahosszúmezőn és Aknasugatagon ifjúsági táboruk működik. /Sike Lajos. Az egyház megtartó erejére nagy szükség van ebben a zilált társadalomban! Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. június 10.

Nyolc turnusban mintegy ötszáz Szatmár egyházmegyei fiatal nyaral az idén az Ifjúsági Lelkészség szokondi táboraiban. A táborok egyszerre szórakozást és felekezeti szempontokon felül álló valláserkölcsi nevelést, ráadásul az átlagember zsebéből is megfizethető áron. /B. É.: Szokondi ifjúsági táborok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

2003. november 6.

Szatmár megyéből kb. 5000 német etnikumú román állampolgárt 1945 januárjában a volt Szovjetunióba deportáltak, ez már ismert történelmi eseménynek számít. Az ott elhunytak emlékére mostanáig az érintett szatmári települések szinte mindegyikében állítottak már emlékművet. Egészen más a helyzet egy másik tragikus deportálás áldozataival. Szatmár megyéből - akárcsak Észak-Erdély más részeiről - 1945 januárja előtt, 1944 novemberében is deportáltak embereket. Ezt a deportálást a román (és nem a szovjet!) közigazgatás képviselői hajtották végre. 1944 októberében Szatmár megye községeibe visszaérkezett azoknak a román csendőröknek a nagy része, akik 1940-ben, a bécsi döntés után hagyták el Észak-Erdélyt. Elsősorban ezek a csendőrök megyénkből több száz magyar, illetve sváb férfit gyűjtöttek össze Szatmár megyéből, és vittek a hírhedt földvári haláltáborba. Ezeknek a deportáltaknak a sorsa a történészek előtt is alig ismert. Az RMDSZ által 1995-ben megjelentetett Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról című kiadvány Szilágy és Szatmár vármegye című, nyúlfarknyi fejezete a következő mondattal kezdődik: "Észak-Erdély eddig nem említett megyéire szórványos adataink miatt nem térhetünk ki." Boros Ernő, az emlékező cikk írója sorra járta valamennyi olyan Szatmár megyei települést - Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Domahida, Érkőrös, Gencs, Kaplony, Kálmánd, Kismajtény, Lele, Nagymajtény, Krasznaszentmiklós, Mezőpetri, Mezőterem, Nagyszokond, Szaniszló, Tasnád, Túrterebes, Szatmárudvari -, ahonnan a román csendőrök embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből válogatott. A román csendőrök a katonaviselt férfiakat Csanálosra vitték. A Csanálosra érkezőkről kísérőiratot fogalmaztak, miszerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Ezt követően fegyveres kísérettel vitték őket Földvárra vagy Focsaniba. Útjuk során ennivalót legfeljebb csak jószívű civilektől kaptak. Ha egy fogoly valamilyen gyümölcsöt fedezett fel a közelben, és éhségében kilépett érte a sorból, azt lelőtték. A katonák azokra az asszonyokra is rálőttek, akik ennivalót hoztak, közülük, kettő meg is halt. A láger egy szögesdrót kerítéssel körülvett marhalegelőn volt. A román csendőrök az orosz tisztnek elmondták, hogy ezek partizánok. Az oroszok ugyanis a partizánokra haragudtak a legjobban. A magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Azért fogdosták össze őket, hogy Erdélyből kipucolják a magyarokat. Az egész földvári tábor is azért volt, hogy minél több magyar elpusztuljon. És Földváron nagyon sokan meghaltak. A táborban a földön aludtak, takarójuk sem volt. A székelyföldiekkel együtt eredetileg 32 ezer magyart gyűjtöttek össze, de 1945 januárjában a többieket elvitték Oroszországba, 8500-an maradtak Földváron, olyanok, akik munkára már nem voltak alkalmasak. A Földváron maradottaknak legalább a fele sohasem tért haza. Földváron éheztették, ütötték-verték, megalázták az embereket. /Boros Ernő: 1944 novembere: indulás Földvárra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

2002. február 1.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

2004. augusztus 6.

Erdőd megkapta a városi rangot. Duma Ovidiu polgármester tájékoztatott a változásokról. Megnő a helyi rendőrőrs állománya, az eddigi három helyett nem tizenhat rendőr fog tevékenykedni a városban. Az itteni rendőrparancsnokság alárendelt egységei lesznek a szatmárhegyi, krasznaterebesi, krasznabélteki, szokondi és homoródi rendőrőrsök. /Fodor István: Három helyett tizenhat rendőr, helyi államkincstár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

2005. március 2.

II. János Pál pápa javaslatára, az idei esztendő az eukarisztia éve, melynek a szatmári egyházmegyére vonatkozó programját külön sajtóértekezleten ismertették a püspökségen. Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiben elmondta áprilisban Szokondon lesz továbbképzés a lelkiségi mozgalmak és a katolikus egyesületek vezetőinek, majd az egyházmegyei segélyszervezetek, egyesületek, szeretetszolgálati csoportok találkoznak Nagykárolyban. Augusztusban kórustalálkozó lesz a nagybányai Szentháromság templomban, Október végén először tartanak az egyházmegyében ifjúsági találkozót a román ajkú katolikusokkal. /(Sike Lajos): Sajtótájékoztató a püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998