udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. február 8.

A testvérvárosi kapcsolatok lehetőségével élve Szolnok polgármestere, Várhegyi Attila levélben fordult Cristian Anghelhez, Nagybánya polgármesteréhez, hogy tájékoztatást kérjen, miért szűnik meg három ottani iskola 1-8. osztályában a magyar nyelvű oktatás. /Magyar Nemzet, febr. 8./

1996. szeptember 26.

A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./

1996. november 11.

Kolozsváron szept. 14-e és okt. 26-a között ünnepségsorozattal emlékeztek az ezeréves magyar iskolára. Kolozs megyei és a kolozsvári RMDSZ-szenátorok és képviselők, de a jelöltek, továbbá a városi tanácsosok egyetlen rendezvényükre sem jöttek el, jegyezte meg írásában Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke. A záróünnepségre sem jöttek el, ahol jeles pedagógusokat tüntettek ki. A Báthory Líceum díszterme megtelt, sok fiatal hallgatta meg Páldi János szolnoki tanár előadását. A Budapestről érkezett Töttösy Istvánné dr. előadását az ezeréves magyar iskoláról szintén figyelmesen hallgatták. Szőcs Judit kérte a vezetőket: legyenek velük, ha ünnepelnek. /Szőcs Judit: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1999. július 14.

Hármas emlékünnepet ült az olthévízi református gyülekezet: 250 éves Olthévíz első református temploma, melyet Árva Bethlen Kata építtetett 1749-ben, aki idén 240. éve, hogy meghalt, és 230 esztendeje hunyt el Bod Péter, a templom első lelkipásztora, Árva Bethlen Kata udvari lelkésze, hittudós. Ez alkalomból kortörténeti konferenciát tartottak július 9-étől Olthévízen, melynek célja alaposan megvizsgálni és az utókorral megismertetni azt a kort, amelyben Bethlen Kata és Bod Péter élt és alkotott. 10-én emléktáblát avattak, melynél a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület küldöttsége koszorúzott. A konferencián M. Hubbes Éva beszámolt székelyudvarhelyi kutatómunkájának felfedezéseiről: rábukkant Árva Bethlen Kata, Bod Péter, gróf Bethlen Imre könyvtárának maradékaira. Ferenczi Géza előadásában azt fejtegette, milyen bizonyítékok maradtak fenn arra nézve, hogy Bod Péter ismerte a székely rovásírást. Magda Ende hollandiai lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológia végzettje, magyar nyelven ismertette Bethlen Kata vallásosságának sajátosságait. Előadást tartott még dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Sógor Géza lelkész, Tüdős Kinga bukaresti művészettörténész. végül Kocsis István, akit a rendezők abból az alkalomból hívtak meg, hogy jelen lehessen Árva Bethlen Kata című monodrámája előadásán. Ez utóbbit Olthévíz szülöttje, Meister Éva, jelenleg a szolnoki színház művésznője adta elő. A konferencia július 11-én hálaadó istentisztelettel ért véget, igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Befejezésül leleplezte a templom falára helyezett márványtáblát, amely az olthévízi gyülekezet története most ünnepelt hármas évfordulójának állít emléket. /Tisztelgés Bod Péter emléke előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10., Árva Bethlen Kata és Bod Péter emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

1999. november 11.

Megjelent a Hírmondó /Székelyudvarhely/, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár negyedévi hírlapjának harmadik száma. A kiadvány Benedek Elekre emlékezett születésének 140. évfordulóján, dr. Bakk Elek székelyföldi orvos alakját dr. Bakk Sára idézte föl, Keszler Ibolya a Szolnokon lezajlott kárpát-medencei szépkorúak szavalóversenyéről számolt be. /Fekete B. Zoltán: Harmadszor is: Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./

2000. január 11.

A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

2000. március 4.

Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2000. június 22.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elindult a Hannoveri Világkiállításra, ahol képviselni fogják a Kárpát-medence magyarságát. Jún. 23-25-e között a Magyar Pavilonban csak a csíkszeredai együttes fog fellépni, jún. 26-án - a Magyar Napon - a Szolnoki Táncszínházzal és a Gyimes Együttessel együtt. A Magyar Napon a Hargita Székely Népi Együttes fogadja az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttséget. A székely együttes jún. 27-én indul haza Hannoverből, következő fellépésük a csíksomlyói Ezer Székely Leány Napján lesz, júl. 2-án. /(Hátsekné Kovács Kinga): Székely együttes Hannoverben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2000. július 18.

Marosvásárhelyen bemutatták Molnár H. Lajos Volt egyszer egy udvar című regényét. A regény Marosvásárhelyen játszódik, az író hajdani városából /innen telepedett át Szolnokra/. Ez a munkája elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh regénypályázatának fődíját, de pénzhiány miatt csak most jelent meg. Molnár H. Lajos 1993-ban adta ki Hontalanságból a hazátlanságba című publicisztikai kötetét. Jelenleg ennek folytatásán dolgozik, Mocsár örvény lesz a címe, az alcíme pedig: A hazátlanságból a hontalanságba. /Antal Erika: Megjelent Molnár H. Lajos új kötete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2000. augusztus 21.

Várfalván aug. 20-án fellépett a szolnoki Német Nemzetiségi Együttes fúvószenekara. Lőrinci Károly aranyosrákosi lelkész István királyunk érdemeit hangsúlyozta. Kiemelte: a legnagyobb Szent István-i örökség maga a magyar nemzet. Végül Bálint Mátyás nyugalmazott tanár Aranyosszékről tartott előadást az egybegyűlteknek. A pusztinai László Katalin és László Erzsébet Szent István és Boldogasszony dalát adta elő. /Balázs Bence: Várfalva. Rögtönzött utcai fúvóskoncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2001. január 4.

Dec. 28-án nyílt meg Moldován Gyula székelyudvarhelyi képzőművész 17. egyéni kiállítása. A képeken parajdi tájak elevenedtek meg. Moldován Gyulának az elmúlt esztendőben két egyéni kiállítása volt Magyarországon, valamint három közös tárlaton is részt vett (Kőteleken, Szolnokon, és Makfalván). A művésznek ebben a hónapban Budapesten lesz egyéni tárlata. /Fekete B. Zoltán: Moldován Gyula kiállítása. A csodálatos parajdi tájak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. március 6.

Gyergyószentmiklósi hagyományőrzők is részt vettek a szolnoki ütközet 152. évfordulója emlékére szervezett rendezvényen márc. 4-én, amelyen mintegy 150-en elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győztes csatája fontosabb mozzanatait. - A gyergyószentmiklósi hagyományőrzők (jelesen a huszárok) márc. 17-18-án Kaposvárra hivatalosak. Ott a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében Nemzetközi Hagyományőrző Lovastalálkozóra is sor kerül. Április elseje és kilencedike között a Tavaszi Hadjárat emlékére tizenkettedik alkalommal rendezett hadijátékra is várják a szervezők Gyergyószentmiklósról a katonai hagyományok őrzőit. /Bajna Györg: Gyergyóiak a szolnoki csatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

2001. április 19.

Magyarországi segítséggel vezetik be a földgázt a Székelyföldre. A mintegy hatvanezer családot érintő tervet a helyi bejegyzésű Harghita Gaz Rt. végezné, a munkálatok finanszírozását pedig román kormánygarancia mellett az ABN AMRO Bank budapesti fiókjának 25 millió dolláros kölcsöne biztosítja. - A Harghita Gaz Rt.-t márciusban alakította a Hargita megyei tanács és a szolnoki Electrosoft Holding Kft. Az új cég az ABN AMRO Bank kölcsönét kétéves türelmi idővel tíz évre kapta meg, igen kedvező, 6,3 százalékos kamat mellett. /Magyarok vezetik be a földgázt Székelyföldre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. augusztus 22.

Halálának 25. évfordulóján Nagy Imre festőművészre /Csíkzsögöd, 1893. július 25. - Csíkszereda, 1976. aug. 22./ emlékezett a lap. Nagy Imre a budapesti Rajztanárképzőn, a szolnoki művésztelepen és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Olgyai Viktor irányításával. A Képzőművészeti Főiskolán együtt dolgozott Varga Nándor Lajossal, Aba-Novák Vilmossal és Szőnyi Istvánnal. 1924-ben hazaköltözött Erdélybe; néhány évig a nagybányai művésztelepen is dolgozott. 1929-ben, 1931-ben az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása; 1936-ban és 1937-ben ismét gyűjteményes kiállításokkal jelentkezett a fővárosban; 1938-ban pedig Londonban volt egyéni tárlata. 1939-ben Szinyei-díjat nyert. 1949-1950-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több európai országban járt tanulmányúton; az említetteken kívül rengeteg kiállítása volt több erdélyi városban, Berlinben, Zürichben, Prágában és Nürnbergben. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte Zsögödön. A fametszés kiváló mestereként tartják számon. 1962-ben zsögödi házát Csíkszereda városának adományozta, itt nyílt meg 1973-ban a Nagy Imre Képtár. /Nagy Imre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2001. augusztus 23.

Mezőpanit hagyományőrző néptáncegyüttese megszervezte a marosszéki néptánctalálkozót, részt vett az aug. 3-5. között tartott jászberényi XI. Csángófesztiválon, Szent István ünnepére pedig Budapestre utaztak. Itt a Hagyományok Háza, Kelemen László által szervezett Régiók lakodalmas szokása elnevezésű rendezvényen vettek részt. Mezőpanitból harminc, Nyárádselyéből tizenhat táncos, énekes, utazott a magyar fővárosba, ahová elkísérték őket a mezőkölpényi népzenészek is. A paniti hagyományőrzők aug. 30-án a Szolnoki Napokon is fellépnek. /(mezey) Paniti hagyományőrzők. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2001. december 12.

Dec. 11-én egyhetes magyarországi turnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Pesti Vigadóban, a Magyar Kultúra Alapítvány székhelyén tartanak előadásokat, 17-én Szolnokon lépnek fel. A Pesti Vigadóban az együttes egy összetett, önálló műsort mutat be. Dec. 13-án a Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány dísztermében jelenlétükkel tisztelik meg az együttest a politikai és kulturális élet főméltóságai. A meghívottak között van Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Mádl Ferenc jelenlegi elnök. /(Daczó Dénes): Az anyaországban turnézik a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2002. július folyamán

Elhunyt Kondrák Károly /Komlós, 1930. ápr. 6. - Nagybánya, 2002. jún. 22./ szobrász és festőművész. Főiskolai tanulmányait Bukarestben végezte, a szobrász szakon. Tíz évi bukaresti munkálkodás után Nagybányán telepedett meg. Részt vett a megyei tárlatokon, több kiállítása volt Kolozsváron, Budapesten, Szolnokon, Sopronban is. Márványszobrai mindig helyet kaptak a kiállításokon. Sokat és jól festett. /Marosi Zoltán: Kondrák Károly. = Erdélyi Féniks - szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat (Nagybánya), júl./

2002. szeptember 6.

Aug. 30-án került sor Nagybányán a Szépkorúak szavalóversenyére. A házigazda szerepét betöltő város nyugdíjasai mellett szolnoki, kiskendi, felsőbányai, szinérváraljai, valamint máramarosszigeti jelentkezők versenyeztek. A rendezvény fénypontját Banner Zoltán Arany János verseiből összeállított Rendületlenül című műsora biztosította. /Farkas E. Zoltán: Petőfi és a "szépkorúak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. december 7.

Megjelent a Filmtett novemberi száma. A lap tematikus összeállításában a Szolnoki Képzőművészeti Filmszemléről, a Budapesten megrendezett Peter Greenaway-kiállításról és Czakó Ferenc homokanimációiról volt szó. /K. P.: Megjelent a novemberi Filmtett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2003. január 13.

Gátalján hivatalosan is megalakult a Gorove László Társaskör. Az új egylet a Temes megyei nagyközség magyar kisnyugdíjasainak segítését, Gátalja és Szigetfalu szociálisan hátrányos helyzetű magyarjainak felkarolását tűzte célul, de emellett a kulturális élet ápolását is felvállalja. A kör elnöke Grexa József községi RMDSZ-es tanácsos, a támogatásokat pályázat útján igyekszik elnyerni a társaság. Az alapító tagok január 13-án megbeszélést tartanak a gátaljai magyar óvodában, ahol a társaskör évi programját vitatják meg. Gorove László (1780-1839) örmény származású író volt, aki tevékenyen részt vett a reformkori közéletben. Egykori birtokán található a ma már többségében románok lakta nagyközség. Fia, Gorove István (1818-1881) fényesebb politikai karriert futott be, a társaskör mégis az író nevét vette fel, talán ezzel is jelezve, hogy az egylet tevékenysége apolitikus. István Szolnokon és Gyöngyösön járt középiskolába, majd Pesten jogot és filozófiát tanult. Gorove Istvánt 1843-ban az MTA levelező tagjai közé választották. Amikor Kossuth 1846-ban vidékre költözött és lemondott a Védegylet igazgatói állásáról, Gorove lett az utódja. Együtt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot Kossuthtal és Szacsvayval. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba ment. 1857-ben amnesztiával visszakapta a birtokait, és hazatért. A kiegyezés után Andrássy Gyula kormányában miniszteri tárcát kapott: 1867. február 20-tól 1870. május 24-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1870. április 21. és 1871. június 21. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. Az 1874-ben létrejött Szabadelvű Párt első elnökének választották. /P. L. Zs.: Megalakult a Gorove László Társaskör. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2003. január 13.

Nívós, értékes folyóirat a Székelyföld, minden lapszámban közli az előfizető személyek és intézmények névsorát. Sajnos, ezt könnyedén megtehetik, hiszen alig van előfizetője a rangos lapnak. Döbbenetes, hogy szerte Erdélyországban mindössze 117 magánszemély fizet elő a Székelyföldre. Marosvásárhelyen az újságíróval, Máthé Évával együtt három előfizetője van a folyóiratnak. Az anyaországi előfizetők között vannak az áttelepültek, a "táplánszentkereszti" Láng Gusztáv, a "budapesti" Csáky Zoltán, a szintén "budapesti" Bartis Ferenc egykori marosvásárhelyi költő, a "szolnoki" Molnár H. Lajost, egykori marosvásárhelyi regényírót... és így tovább. /Máthé Éva: Könyv - tízezerért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2003. január 21.

Ifjúsági kategóriában Basity Gréta vajdasági versmondó, a felnőttek körében Nagy Tímea szolnoki versmondó vehette át a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny első helyezésével járó oklevelet jan. 19-én, Budapesten. A jan. 18-án megrendezett döntőn második helyezést ért el ifjúsági kategóriában Főző Ágnes kecskeméti versmondó, a felnőttek között pedig az erdélyi Lőrincz Gabriella. A nem hivatásos vers- és prózamondók számára meghirdetett verseny harmadik helyezettje ifjúsági kategóriában Fekete Ágnes, a felnőtteknél pedig Domány Zoltán, mindketten a Vajdaságból. A rendezvény fővédnöke Sütő András Kossuth-díjas író volt. /Lezárult a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2003. március 28.

Nagybánya talán a legtöbb testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik Romániában, magyar vonatkozásban. Legelőször Szolnok városa, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye lépett testvéri-kapcsolatra Nagybányával és megyével, még a kilencvenes évek elején. Hódmezővásárhellyel a közelmúltban sikerült testvérvárosi-viszonyt kialakítaniuk. Márc. 20-án, Nagybányán került sor a Nagybánya és Nyíregyháza közötti kapcsolatokat szentesítő okirat aláírására. /Simori Sándor: Újabb testvérvárosi kapcsolat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./

2003. augusztus 6.

Idén aug. 4-17 között szervezi meg a "Szárhegy" Hargita megyei alkotóközpont a hagyományos képzőművészeti tábort, melynek meghívottai többnyire fiatal hazai és külföldi képzőművészek, mondta el Siklódi Zsolt, az alkotótábor művészeti irányítója. Az idei tábor Küszöb címmel egy érdekes tematikát, a jelen hagyományait jelöli meg irányadónak képzőművészeti megfogalmazásra. Ezután következik a Magyar Művelődési Intézet szervezte, a Magyarországon díjazott amatőr képzőművészek tábora, majd szeptemberben az ún. csereművésztábor, amelyen az alkotóközponttal kapcsolatban álló Budapest Galéria, Miskolt Galéria, Hajdúböszörményi Tábor, Szolnoki Alkotóközpont által küldött képzőművészek, s cserében az ezek szervezésében megrendezett táborokban Hargita megyei képzőművészek vesznek részt. /Képzőművészeti tábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1998. szeptember 6.

Szept. 6-án Koltón ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tiszteletére emelt szobrot, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását, amely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói mézesheteit idézi, a padon ülő házaspárt ábrázolja. Ferencz Tiborné szolnoki nyugdíjas vetette fel a gondolatot, országos gyűjtést kezdeményezett a költségek fedezésére. A szobrot Ferencz Tiborné és Pogány Gábor Benő adta át a koltói református közösségnek. Az ünnepségen jelen voltak egyházi személyek, a Máltai Szeretetszolgálat képviselői, a helybeli és környékbeli RMDSZ-szervezetek, az EMKE és a Magyarok Világszövetségének küldöttei is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2002. május 14.

Az Agape – Koltó-Katalini Falusi Szociális Támogatások Alapítványt 1999-ben hozták létre Koltón. Elnöke, Bencze Béla nyugdíjas ácsmester. Vallja, hogy Koltó nem létezhet alapítvány nélkül. 1999-ben, induláskor négymillió lejes alaptőkével rendelkezett az Agape, amihez még hozzájött a huszonöt alapító tag – értelmiségiek, gazdák – anyagi hozzájárulása. A székhely – mely egyben az elnök családi háza – a Petőfi Sándor Kultúrotthon szomszédságában található. Koltón a Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotta Petőfi–Júlia-szobor körülötte por és földnyomok, a talapzat márványlapjai közül legalább öt elvált, kettő pedig már el is törött. A tollat már ki is törték a költő kezéből. A kastély jelenlegi gondnoka, Szász Imre nemigen törődik a dolgokkal. Az alapítványnak jelenleg harmincmillió lejes tőkéje van, emellett természetesen magyarországi alapítványok, szervezetek is segítik működésüket. Az Illyés Közalapítvány támogatásával egy albumot adtak ki az itteni faluturizmus népszerűsítése céljából, amely Vendégváró Koltó címmel kétszáz példányban jelent meg. Emellett a Határon Túli Magyarok Hivatala – már működésünk kezdetén – 100 ezer forintot adományozott nekünk, aminek a kamataiból a helyi . A Pro Hungaristól ezer könyv és százhúsz videokazetta érkezett. /Szika Levente Zoltán: Tenni akarnak falujuk jövőjéért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2004. március 17.

Az 1991-ben létrehozott Szabad Sajtó-díjat minden év márc. 15-én – hagyományosan a budapesti Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen – adja át a Szabad Sajtó Alapítvány. Az idei díjazottak: a Magyar Televízió Provokátor című műsorának szerkesztősége, Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi munkatársa, Nagy N. Péter, a Népszabadság rovatvezetője és Teleki József, az Új Néplap (Szolnok) újságírója. Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a kitüntetetteket. Máthé Éva méltatásakor kiemelte sokrétű – írott és elektronikus sajtóban kifejtett – újságírói tevékenységét, következetes kiállását az erdélyi magyarság jogainak érvényesítéséért. „Szép dolognak tartom, hogy végre nem elit publicistákat, főszerkesztőket díjaztak – hangsúlyozta Máthé Éva –, hanem olyanokat, akik hosszú idő óta, kitartóan és bizonyos színvonalat képviselve teljesítenek, vagy nóvumot hoztak.” „Szerintem az újságírónak bírálnia is kell, és mindig a hatalmon lévőket. Én nem mondanék le erről sem Erdélyben, sem Magyarországon." /(Guther M. Ilona): Máthé Éva, lapunk munkatársa Szabad Sajtó-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2004. április 27.

Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. június 5.

Tőkés László püspök Hajdúnánáson azt mondta, hogy Trianon nem tartozik a lezárt történelmi múlthoz, hanem folyamatként fogható fel, amely az eszkaláció, a kiterjedés egymást követő fázisain megy keresztül. "A területvesztést egy még súlyosabb emlékezetvesztés követte" – jelentette ki a trianoni tragédiára emlékező nagygyűlésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Kifejtette: létrejött egy önsorsrontó magyar társadalmi tudat, egy olyan történelmi amnézia, amely országvesztő, öncsonkító politikába torkollott. Megítélése szerint a helyzet ma sem rózsásabb, hiszen 1996-ban olyan magyar-román alapszerződést kötöttek, "amely még az erdélyi magyarság területi autonómiájáról is lemondott". "Területért jogokat, ez a nagy tanulsága a jelenkorban Trianon évfordulójának" – hangoztatta a püspök. Tőkés László utalt Orbán Viktornak a közelmúltban Székelyudvarhelyen tett kijelentésére, miszerint az Európai Unió Erdély nélkül csonka lenne Magyarország szemszögéből nézve. "Azt szeretnénk, hogy az európai integráció szerves részévé váljék az összmagyar integráció" – fűzte hozzá Tőkés László. Tőkés László bejelentette: június 16-án Nagyváradon összhatáron túli magyar találkozót tartanak, ahol létre kívánják hozni a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot. A hajdúnánási nagygyűlésen Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt: "még ma is sokan hiszik úgy, hogy mi követtünk el valami rosszat, s ezért Trianont szégyellni kell". "Mi határon inneniek és túliak 84 éve olyasmiért bűnhődünk, amit nem követtünk el. Ezért kell emlékezni" – jelentette ki a szónok. Debrecenben fáklyás felvonulással emlékeztek Trianon 84. évfordulójára. /Trianoni megemlékezések Hajdú-Biharban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./ Szolnokon a Jobbik Magyarországért Mozgalom tart megemlékezést. A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Magyar Jövő Csoport jún. 4-én Budapesten emlékezett meg a békeszerződés aláírásáról. A trianoni békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. A szomszédos államok fennhatósága alá így több mint hárommillió magyar került. /Trianoni megemlékezések. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2004. július 12.

Barátoson a Ferencz Ernő Református Fúvósegylet júl. 11-én tartotta 33. fúvószenekari találkozóját a református templom Erzsébet-kertjében. Részt vettek a barátosi, kápolnásfalui, kézdivásárhelyi, kovásznai, rétyi, szolnoki és uzoni fúvószenekarok. A rendezvény a fúvószenekarok felvonulásával kezdődött. /Bodor János: Fúvószenekarok találkozója Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998