udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

2001. szeptember 3.

Szept. 1-jén tartották a Makfalva községhez tartozó Szolokmán, az elszigetelt kis székely településen a kortárstalálkozót és emlékművet avattak a második világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére. A közel négyszáz lakosú falu földművelői, állattenyésztői ma is megállják a helyüket. A lakosok száma az utóbbi harminc évben több mint kétszázzal csökkent, s ma az egykori népes nyolc osztály helyett az I-IV. osztályba csak 19 gyerek jár. A 303 éves református templom harangjának hívására szép számban gyűltek össze a szolokmaiak és az innen elszármazottak. Szolokmának ma is van vonzereje, mert az elnéptelenedett házakat hétvégeken benépesítik a hazaérkezők. Az 1996-ban épült gyülekezeti ház udvarán Tatár Mihály nyugalmazott lelkipásztor leleplezte a Jakab Dávid által megálmodott és Jakab Márton kőművesmester által készített emlékművet. /Mezey Sarolta: Kettős ünnep Szolokmán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. január 28.

Sóvárad közelében van a hajdani Csombod vára, a hozzá kapcsolódó gazdag mondaanyag egy részét Ráduly János közölte (Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely. 1997). Ráduly 1998 nyarán járt arra, amikor néhány olyan kőtömbre (sztélére) figyelte föl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfő alakúak. Ezek között egy "írott" kő is előbukkant, amelyen két vésett jel látható, mind a kettő besorolható a székely (magyar) rovásírás ábécérendszerébe. A két jel Ráduly szerint monogramot takar, család- és keresztnév rövidítései lehetnek. Kéréses a jelek kőbe vésésének az ideje. Ráduly János szerint nem kizárt, hogy a két jelet a XV-XVII. században "írták". Ezzel Sóvárad is felsorakozott a rovásírást megőrző Kis-Küküllő menti falvak közé. Ezek a következők: Kibéd, Makfalva, Szolokma, Erdőszentgyörgy és Bonyha. /Ráduly János: Rovásjeles kő Sóváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2004. március 26.

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

2005. augusztus 15.

Augusztus 13-án egészalakos Szent István-szobrot avattak a Maros megyei Szolokma központjában. A református templom előtt felállított, kőből faragott alkotás Fresch Ottó magyarországi képzőművész munkája. Az avatóünnepélyre a falu számos elszármazottja is hazatért. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2005. október 3.

Szőcs Lajos korondi nyugdíjas tanító sokat tesz a múltbeli értékek felkutatásában és közkinccsé tételében. 1938-ban az Etéd községhez tartozó Küsmödön született, a székelykeresztúri Tanítóképzőben végzett. 1963-ban a korondi líceumhoz helyezték. 39 évet tanított ebben az iskolában. 1982-ben társszerzője volt Korond község monográfiájának. Küsmödön, Szolokma és Etéd településeken 60 népi gyógyászati receptet gyűjtött össze. 1994-ben megismerkedett dr. Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott tanárral, a helynévgyűjtés erdélyi szakemberével, aki addig Erdélyben mintegy 100 település helyneveit gyűjtötte össze. Együtt azóta már 17 erdélyi falu helyneveit rendszerezték, eddig 13 kötetben 13 falu anyaga jelent meg. Szőcs Lajosnak írásai magyarországi és hazai lapokban is föllelhetők, és majdnem 20 kötetben közölt az idők során. Munkássága elismeréseként 13 kitüntetést, illetve díjat kapott. Ezek közül a legjelentősebbnek tartja az életművéért 2005. január 23-án átvett Németh Géza emlékérmet. /László Miklós: Több évtizede végzi gyűjtőmunkáját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

2005. december 20.

Borbély Emma, a Kis-Küküllő Térségi Társulás /KKTT/ ügyvezetője elmondta, hogy sikerrel pályáztak a tanulók ingázási költségeinek támogatása Székelyvécke és Szolokma településeken. A kibédi óvodások részére szemléltető eszközöket, játékokat szereztek be. Kiadhatták a májusban Erdőszentgyörgyön szervezett, III. Környezetvédelmi Szimpózium előadásainak anyagát – Környezetvédelmi füzetek III. címmel. A KKTT szociális programjában szerepel az otthoni beteggondozói és ápolói szolgálat beindítása a kistérségben. Ezt a szolgáltatást a Caritas végzi hét beteggondozóval. Társadalmi összefogással sikerült egy szociális és egészségügyi központot létrehozniuk Gyulakután. A kistérség mozgássérült fiataljait segítik. Kilenc fiatalnak számítógépeket biztosítanak, szakképzést nyújtanak. A költségek egy részét a Szülőföld-program biztosítja. A Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást számítástechnikai felszerelésre. Megyei támogatással kiadtak egy háromnyelvű füzetet, címe: Kincseink a Kis- Küküllő kistérségben – Comorile Microregiunii Tarnavei Mici – The Treasures of Kis-Küküllő Microregion. Célja megismertetni az olvasóval a kistérséget. A füzet anyagát válogatta, szerkesztette Borbély Emma. /b. d.: Jó évet zártak a Küküllő mentiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2005. december 28.

Incze Sándor nyugalmazott szemerjai református esperes Szolokma, színmagyar faluban kezdte papi pályafutását. Nyolc évig volt Szolok­má­ban. Olyan világ volt ott, hogy soha senkinek nem kellett a kaput bezárnia. A lopást nem ismerték. A következő helye Koronka volt. Koronka Marosvásárhely mellett van. A hatóságok ezt nem akarták engedélyezni. Az egyházügyi inspektor követelte tőle, adjon nyilatkozatot, hogy nem akar koronkai pap lenni. Incze Sándor ebbe nem ment bele. Mégsem engedték, hogy ő legyen ott a tiszteletes. Eltelt hat hónap, pap nélkül volt a koronkai gyülekezet. Valakik láthatták, hogy ő titokban Koronkán jár. Közben felkereste őt a szeku is. Hat hónap múlva kénytelen volt aláírni a lemondó nyilatkozatát. Apósát, Balázsi Károly Pált letartóztatták, bebörtönözték, 1964-ben szabadult. Incze Sándor tiszteletes következő állomása Magyarhermány volt. Magyarhermányban már 1972-ben elkészíttették a világháborús emlékművet. Akkortájt ritka dolognak számított Székelyföldön, amit ő művelt: székely kapukat állíttatott a kovásznai paplak elé. Azután Sepsiszentgyörgyre került. Ahogy Szentgyörgyre került, 1500 református lélek ,,született”. Ezek a reformátusok régen itt voltak, de nem jegyezték be őket. A tiszteletes lánya, Ildikó Sepsiszentgyörgyön volt színésznő, amikor Sylvester Lajos a színház igazgatója volt. Incze Sándor keresztelte Sylvester Lajos gyermekeit, a Szekuritáté is kivonult erős fénycsóvájú reflektorokkal. Ablonczy László, a Film Színház Muzsika szerkesztője – a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója – ragaszkodott ahhoz, hogy az ő gyerekeit is Erdélyben, méghozzá Székelyföldön tartsák keresztvíz alá, Farkas Árpád és Sylvester Lajos vállalja a keresztapaságot. A sugásfürdői vadászházi keresztelőn népes baráti kör vett részt, a szervek nagyon érdeklődtek. Néhai Sárkány Árpád erdőmérnök igazgatót hatóságilag figyelmeztették, hogy az erdészházba nem engedheti be a klerikális reakcióval egy nótát fújó, az irredenta magyarhoniakat idecsődítő társaságot. Később Sárkány Árpádot megfeddték azért, hogy mégis az erdészvillában történt minden. Sepsiszentgyörgyön a 350 méteres kőkerítés megépítésére senki sem adott egy vasat sem. A templom kazettás mennyezetének az elkészítésére sem. Mégis a diktatúra idején közmunkával elkészítették. Harangot is vásároltak. 1977-ben a földrengés megrongálta a templomot. Azt is helyrehozták. Arra sem kaptak támogatást. Voltak mindig olyanok, akik segítettek. Boros Árpád, a köpeci bányaigazgató például követ szállíttatott a templomkerítéshez. Pénzt se kért, és áldomást is ő fizetett. Csatlós Huba kiváló szakember, aki ingyen annyit segített, hogy a tiszteltes el sem tudja sorolni. Farkas Tibor egy nagy daruval járt. Ő sem ismerte azt a szót, hogy ,,nem”. /Sylvester Lajos: Papi világ az ,,átkosban” (Egyházi porták táján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27., folyt.: dec. 28./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

2006. december 12.

Szolokma falunak, Maros megye egyik legszebb fekvésű településének 382 lakosa van. A Siklód és a Küsmöd vize a faluban az iskola előtt egyesül, majd Szolokma néven ömlik a Küküllőbe. Dr. Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere az állattenyésztésben látná a jövőt, községszinten Szolokmán tartják a legtöbb szarvasmarhát. Szolokma lakossága az elmúlt 50 év alatt szinte a felére csökkent. A falu krónikása Fülöp Miklós nyugalmazott tanító, aki 1958-ban érkezett a településre. Fülöp Miklós felkutatta a falu történetét, falumonográfiáját ki kellene kiadni, ehhez támogatók kellenének. /Bodolai Gyöngyi: Szolokmai vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2007. január 22.

„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2009. december 8.

A Kis-Küküllő mentén Cséje 1989 előtt a felszámolásra ítélt falvak közé tartozott. Iskolája megszűnt, temploma sosem volt. 1990 után a hollandok rendszeres látogatói és támogatói lettek a kis településnek. Anyagi támogatásukkal bevezették a házakba a villanyt, felszámolva a petróleumlámpát. Ugyancsak a hollandok segítségével újították fel az egyetlen középületét, amelynek egyik kis helyiségében felszentelték a település templomát, ahol kéthetente Tatár Anna Julianna szolokmai lelkész asszony tart istentiszteletet. A Tordai házaspár /Tordai Lóránt és felesége, Katalin/ harangot adományozott Cséjének, melyet december 5-én avattak fel. /Sipos Anna, Marosvásárhely: Cséjében is szól a harang. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998