udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. október 29.

Millenniumi és negyvennyolcas emlékműavatóval egybekötött őszi sokadalom volt okt. 28-án Szotyorban. A Sepsiszentgyörgy elővárosaként is ismert helységben sorozatban harmadik alkalommal tartottak őszi vásárt és falunapot. Az Ugron Ernő karnagy vezette uzoni Atlantisz zenéjére a falu apraja-nagyja és a vendégek a templomkertbe vonultak. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság feliratú, 1848/49-nek és 1956-nak egyaránt emléket állító monumentális kopjából, valamint a Magyar Millennium 2001 feliratú, a Szent István-i magyar címert ábrázoló kőtömbökből álló kettős emlékművet, melyet Berszán Sándor lelkész, Rápolti István és Korodi János tervezett, a lelkésze faragott és Rápolti Sándor épített fel, Albert Álmos leplezte le és Incze Sándor esperes áldotta meg. /(be. l.): Szotyor. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2001. november 2.

A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2001. december 30.

Megszólaltak a Sepsiszentgyörgy Állomás negyedi Szent Benedek római katolikus templom új harangjai. A több mint másfél ezer lelket számláló plébánia 1992-től lett önálló egyházközség. Ide tartozik a 470 lelket számláló szépmezői filia is. Tamás József ünnepi szentmise keretében felszentelte a templom három harangját. A háromból két harangot Németországból kaptak, a harmadikat Tenkén öntötték. Ezután a szépmezői és a szotyori katolikus filiák sok-sok áldozat árán felépült és most befejezett kápolnáit, azoknak harangjait szentelte fel a püspök. A szépmezői kápolna belsejét festett székely bútor díszíti. Az Állomás negyedi plébánia és a szépmezői filia templomainak, javainak megteremtése nagy mértékben Hajdú János plébános fáradhatatlan munkájának eredménye. Az Illyefalvához tartozó szotyori filia lakóházból átalakított és bővített, félkész állapotban levő kápolnáját nem egy alkalommal le akarták bontatni a kommunista rendszer alatt. A hívek kitartó munkájával most kis tornyot is emeltek az épületre, s ebben helyezték el két harangjukat. /(kisgyörgy): Kápolna- és harangszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2002. július 22.

Júl. 20-21-én rendezték meg először a Kilyéni napokat. Az árkosi Búzakalász Kulturális Egylet fúvószenekara szolgáltatott térzenét, illetve az árkosiak táncosai és a szotyori, valamint a kilyéni kultúrházak leány néptánccsoportjai mutattak be székely, román, szász táncokat. Volt lepényrágás, zsákban futás, traktorhúzás, kerékpárverseny, futóverseny, de még focibajnokság is. A testvértelepülés, Sárpilis küldöttsége népviseletben jelent meg. /Kilyéni napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2005. szeptember 12.

A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyorban ezen a hét végén nyolcadik alkalommal szervezték meg a falu ünnepét. Vetélkedők, sportrendezvények, kulturális műsorok mellett a helybeliek állatkiállítása és termékbemutatója színesítette a kínálatot. /(-kas): Szotyor is ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2006. február 9.

Évek óta elégedetlen a háromszéki Sepsikilyén és Szotyor képviselete, amiért a sepsiszentgyörgyi városi tanács költségvetéséből alig jut a közművelődés serkentésére. Kilyénben Egyed-Kolumbán László református lelkipásztor felkarolta a település haldokló kórushagyományát, felnőttekből énekkart szervezett. Szotyorban a jól működő gyerektánccsoportot Rápolti István táncoktató vezeti, aki emellett a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske hagyományőrző néptáncegyüttes vezetője. A szotyori lelkész házaspár, Berszán Sándor és neje, kézműves foglalkozást indítottak asszonyok és kiskorúak számára. Sepsikilyént és Szotyort az 1968-ban végrehajtott megyésítés alkalmával – az itteniek véleményét ki nem kérve – csatolták Sepsiszentgyörgyhöz. /Kisgyörgy Réka: Kultúra a város peremvidékén. Lelkészek ápolják lelkesen a hagyományokat Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. szeptember 4.

Szotyorban falunapokat tartottak. Az ünnepség, állatkiállítással és terménybemutatóval kezdődött. A felállított kisszínpadon a sepsiszentgyörgyi városi művelődési ház Rügyecske táncegyüttese és a csernátoni Pántlika néptánccsoport szórakoztatta az összegyűlteket. Nem maradtak el vetélkedők sem. Szotyorban van Háromszék megye legidősebb feliratos harangja, az 580 éves kisharang. /(-kas): Ünnepelt Szotyor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2007. február 9.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2007. április 28.

A 37 éves Veress László fiatalon tagja lett a bodoki ifjúsági kórusnak, majd a vegyes karban több mint tíz évet énekelt. Kántor volt Bodokon, utána Szotyorban, jelenleg Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág utcai református templomban. Alkalmi strófákat kezdett gyártani, ezekhez dallamokat. Tarnai Kiss László, a Kossuth Rádió zenei főszerkesztője meghívta őt Budapestre, hogy bemutassa saját szerzeményeit. Tavaly májusban Veress László felvették a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületébe. Szerzői esten is járt Budapesten, a Rátkai Klubban. Mind a tizenegy nótájával, a dalszövegek és a dallamok harmóniájával sikert aratott. Veress László vőfélyeskedik, családi vigadalmakban muzsikál, vőfélymondókákat farag. /Kisgyörgy Zoltán: Nótaszerző hegedűvel, golyóstollal (Népi alkotó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

2009. február 16.

Kisgyörgy Zoltán helytörténész, a lap munkatársa február 13-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban A háromszéki harangok és Gábor Áron címen előadást tartott. Mintegy háromszáz műkincs értékű harang szól ma a megye templomaiban, még azután is, hogy ágyúöntés céljából az 1848-as önvédelmi harc idején, de az első világháború alatt is megtizedelték a harangállományt. Gábor Áron kérő szavára 313 harangot gyűjtöttek be a székely székek, közülük legtöbbel Háromszék, szám szerint 125-tel járult hozzá a fegyverkezéshez. A megye legrégebbi harangja szotyori református templom tornyában ma is szól, igaz, csak ünnepekkor. Az 1426-ban öntött harangot az Olt vizébe süllyesztették az utolsó tatárbetöréskor, s véletlenül került felszínre, szintúgy, mint az 1531-ből származó maksai, melyet Rákiné kútjába rejtettek. Kisgyörgy Zoltán egykor minden toronyba felmászott. Elmondta, sok háromszéki harang hirdeti feliratában: A villámokat szétoszlatom, a felhőket szétszaggatom, az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom. /Szekeres Attila: Dörögtek a hídfőn a székely harangok… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2009. november 2.

Pályázati kiírást készít elő a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a kilyéni, szotyori lakosoknak: akik a főút mentén laknak, ha portájukhoz székely kaput állítanak, ezerlejes városi támogatásban részesülhetnek – jelentette be Antal Árpád polgármester. Döntő érvként azt hozta fel, a városba érkezőknek vagy az ezen az útvonalon átutazóknak látniuk kell, hogy más, sajátos építészeti hagyományokkal rendelkező régióba érkeztek. Jelenleg Kilyénben egyetlen gyalogkapu, Szotyorban a református templomra és a templomkertre nyíló kiskapu őrzi a régi székelyföldi hagyományokat. /Váry O. Péter: Székely kaput az országút mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998