udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 22.

Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2003. március 25.

Tavaly jött Tamásváraljára Simon Attila református lelkész, aki most végzett a teológián. Azóta megpezsdült az élet a 380 lelket számláló közösségben. Itt néhány ember kivételével mindenki református. Már szeptemberben elkezdték a templom külső renoválását, nemrég pedig megalakult a helyi nőszövetség. Tamásváralja földrajzilag zárt és félreeső település, az embereket sokkal szorosabb szálak kötik egymáshoz. Nagy a munkanélküliség a településen. A tiszteleteshez tartozik Nagytarna, ahol 60 híve él. Ott csak egy rossz állapotban levő imaházuk van, és pályázni fognak a felújítására. /Simon Levente: Tamásváralja: Van olyan gyülekezeti tag is, aki az ortodoxról tért át a református hitre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./

2003. augusztus 27.

Simon Attila tamásváraljai lelkipásztor elmondta, hogy Tamásváralja elszigetelt település, az emberek közt megmaradt az összetartás és az egymásrautaltság. Az elmúlt évben IKE-tábort szervezett a gyülekezet, és ez volt az év legnagyobb rendezvénye is. A gyülekezetnek 380 tagja van. /Elek György: "Én még mindig egrinek érzem magam" Beszélgetés Simon Attila tamásváraljai lelkipásztorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

2004. március 13.

Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2004. december 17.

Januártól változik az általános iskolák besorolása, megszűnik az eddigi központosítás, s jogilag és gazdaságilag is önállósulnak mindazok az oktatási egységek, amelyek (az óvodásokkal együtt) legalább 200 tanulót számlálnak. Arra kérdésére, hogy vajon nem érinti-e ez az átszervezés hátrányosan a magyarnyelvű oktatást, Kónya László tanár Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettese azt válaszolta, hogy több magyar településen, így Szamoskrassón, Kökényesden, Óváriban és Józsefházán éppen az intézkedés nyomán önállósul a helyi iskola, akkor inkább előnyről lehet beszélni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szükséges tanulólétszám hiánya miatt olyan jelentős magyar településeken, mint Tamásváralja, Dobra vagy Magyargéres nem sikerült önállósítani, a községközponttól leválasztani az iskolát. /Inkább előny, mint hátrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2006. április 19.

Három évvel ezelőtt rendhagyó kezdeményezést valósított meg a történelmi Ugocsa vármegye területén található református egyházközség. Halmi, Túrterebes, Dabolc, Kisbábony, Tamásváralja, Nagytarna, Túrterebeshegy gyülekezetei létrehozták azt az egyesületet, amely az Ugocsai Hegyi Traktus nevet viseli, és amelynek célja a vidék lelkipásztorai, gyülekezeti, presbiterei közötti viszony elmélyítése. Az egyesület kezdeményezésére húsvét előtt jelent meg a Református Ugocsa című gyülekezetei lap második száma, amelyben a halmi református templom történetéről is szó esik. A lap a helytörténetre is nagy hangsúlyt kíván fektetni: az első számban például a túrterebesi református templom története volt olvasható. /fi): Református Ugocsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 19./

2007. február 13.

Évekkel ezelőtt talán oda lehetett volna ítélni a „legrosszabb állapotban lévő megyebeli iskolaépület” címét Tamásváralja oktatási intézményének: ma már helyreállított iskola várja a tanulókat. Most viszont egyre kevesebb a tanuló, immár a halmi iskolába is biztosított az ingázási lehetőség. Egyedül a tetőzet rendbetétele van hátra. Berendi Irénke, megbízott igazgató beszámolt arról, hogy I–IV. osztályba 28, felső tagozatra pedig három osztályba (ötödikes egy sincs) 14 tanuló jár. A színmagyar településen ebben a tanévben román nyelvű óvoda indult, vannak szülők, akik ide íratták gyermekeiket. /(fodor): Felújítás alatt az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 13./

2008. november 15.

November 14-én kivonult Tamásváraljára a szatmári egyházmegye lelkészi kara támaszt nyújtani a november 11-én történt gyújtogatás, illetve garázdaság által felzaklatott helyi közösségnek. A bátorító istentiszteletet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke tartotta. 11-én ismeretlen elkövető megrongálta a helybéli lelkész autóját a parókia udvarán, majd felgyújtott két csűrt és egy szénaboglyát. /Bátorító istentisztelet Tamásváralján. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998