udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 15.

Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. március 15.

Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2003. április 29.

Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998