udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. november 1.

A Batthyány Lajos Alapítvány nov. 2-án kezdődő kétnapos konferenciát szervez Tatabányán, melyen lehetőséget kíván teremteni a különböző önrendelkezési tervek összehasonlítására. Erre a hazaiakkal együtt nyolc ország /Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna/ kisebbségi vagy kisebbségekkel foglalkozó szakembereit, továbbá az Európa Tanács és az ENSZ tisztviselőit hívták meg. Várhatóan jelen lesz többek között Ludányi András politológus professzor Ohióból, Eva-Maria Barki bécsi emberjogi ügyvédnő, Józsa László, a jugoszláv kisebbségi minisztérium államtitkára, Szabó Rezső, a komáromi Jókai Mór Városi Egyetem igazgatója, Popély Gyula /Pozsony/, a Magyar Néppárt és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, dr. Entz Géza c. államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. /Nyolc országból a kisebbségekről. = Vasárnapi Hírek (Budapest), nov. 1./

1998. március 4.

Márc. 4-én Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere megállapodást írt alá Tatabányán arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. A sajtótájékoztatón elmondták: a kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közreműködésével jött létre. Mintegy ötven hallgató kezdheti meg ősszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányait. Tanáraik erdélyiek lesznek, akiket azonban előzetesen Tatabányán készítenek fel, s akiknek magyarországi kollégáik rendszeresen segítik munkájukat. A féléves vizsgákon jelen lesznek a tatabányai tanintézet képviselői. A végzősök közgazdász-kereskedői diplomát kapnak. A későbbiekben bevezetik a levelező tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevőknek tandíjat kell fizetni. - A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá: a tagozat beindítását anyagilag is segíti a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. A tatabányai önkormányzat polgári frakciója pedig a tehetséges, valamint a rászoruló hallgatóknak az ötödik félévben - amikor a diákok Tatabányán tanulnak - ösztöndíjat ad. - A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a tervek szerint ugyancsak szeptemberben nyitja meg másik kihelyezett tagozatát Szabadkán.A szlovákiai Dunaszerdahelyen és az ausztriai Burgenlandban pedig ennek előkészítéséről kezdődtek meg tárgyalások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1999. május 6.

Limes címen jelent már meg folyóirat, a Limes 1989/1 - alcíme: Nemzetpolitikai szemle. Ennek nem volt folytatása. A tatabányai Limes 1987-ben indult, kezdetben megyei szemle volt. Az utóbbi években a tematikus számok kitekintése és a közölt tanulmányok színvonala révén a Limes a magyarországi történelmi-társadalmi folyóiratok élvonalában van. Ezek között van: Pozsony, mint magyar közéleti és művelődési központ /1995/3, 1996/1-2/, Erdély társadalom- és művelődéstörténete a 17. századtól /1996/3/. újkori államhatárok a Duna-medencében /1997/2/. A legutóbbi Limes, az 1998/4-es szám románok és magyarok viszonyát taglalja 329 oldalon. A 23 tanulmány a kapcsolatokat nyolc fejezetben mutatta be: magyar-román múlt, szociológia-szociográfia, nyelvészet-folklór-oktatásügy, eszmetörténet, pantheon, dokumentum, kincstár és szemle. A tanulmányok között van Vincze Gábornak az 1945 utáni romániai magyarságpolitikáról szóló összegzése. /Csortán Ferenc: Magyarok és románok - újból. = A Hét (Bukarest), máj. 6./

1999. október 8.

Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1997. június 6.

A magyar közvélemény nagy része megelégedéssel nyugtázta a Vatikán és a magyar állam szerződését, amelyet a felek rövidesen aláírnak. A konkordátumot megkötő kormánykoalíció kisebbik pártja azonban mindent elkövet azért, hogy ne jöjjön létre a szerződés. Debrecentől Tatabányáig plakátok jelennek meg , szerzőjük ismeretlen. A hatalmas plakát Kossuth Lajos azt üzente felirattal Kossuthnak egy 1893-ban írt leveléből idézett: "Én a hazaárulással kapcsolatos merényletnek tartom azt, ha a magyar katolikus klérus akármely oly kérdésben, amely a magyar törvényhozás ellenőrzése alatt álló kormány akárminő tettének megbírálására tartozik, a római pápától kér utasítást." - Érdekes módon nemrég - széles sajtónyilvánosság közepette - szervezet alakult, amely kilencvenkét iskolaigazgató aláírásával felszólítja a miniszterelnököt, tárgyalja újra a Vatikánnal való szerződést. Furcsa véletlen, hogy Magyar Bálint művelődési miniszter /SZDSZ/ részletesen tájékoztatta az önkormányzati iskolaigazgatókat a konkordátumról. - A minderről beszámoló újságíró a minisztertől szeretett volna felvilágosítást kérni. Helyette azonban a sajtófőnök közölte: a minisztérium nem foglalkozik civil szervezetek tevékenységének megítélésével. /Magyar Bertalan: Kitérő minisztériumi válasz. Országszerte terjednek a Vatikán-ellenes feliratok. = Új Magyarország, jún. 6./

2000. január 21.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város kész tervekkel rendelkezik magyar tannyelvű felsőoktatási intézményeit illetően. A városban működik a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának kihelyezett, nappali tagozatos képzési központja, továbbá gazdasági üzemmérnökök képzése folyik a gyöngyösi főiskola és a soproni egyetem távoktatásos rendszerében, illetve itt működik a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett nappali tagozatos tanítóképzője is. A város készen áll a létesítendő egyházi egyetem fogadására. /Udvarhely készül az egyházi egyetem fogadására. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2000. október 18.

A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi tagozata az idén a harmadik tanévnyitóját tartotta, emlékeztetett dr. Kandikó József főiskolai főigazgató. Ősztől Brassóban is indítottak román nyelven egy ilyen főiskolai kart, és felvettek olyan hallgatókat vizsgáztatás nélkül, akik hasonló profilú tanintézetekből kibuktak. Ez az új kar hallgatókat fog elvonni a magyar nyelvű oktatástól, amellett a romániai felsőoktatásról rossz bizonyítványt állít ki. /Komoróczy György: Közgazdasági egyetemi kart Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. április 29.

Ápr. 28-án Székelyudvarhelyen, a városházán Tatabánya és Székelyudvarhely polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Szász Jenő udvarhelyi polgármester elmondta, hogy régi kapcsolatot szentesített az aláírás. Elég a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Udvarhelyre kihelyezett karára vagy néhány településfejlesztési kérdésre, ipari parkok létesítésének koncepciójára, az egyházakkal való együttműködésre gondolni. Az ünnepélyen fellépett a Székely Dalegylet, az eseményt a Himnusz nyitotta és a székely himnusz zárta. /Komoróczy György: Testvérvárosi szerződés Tatabányával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2000. szeptember 18.

Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-én Marosszentgyörgyre látogatott a tatabányaiak Öreg Táncos Együttese. A kapcsolatok fáradhatatlan szervezője Baricz Lajos plébános. A táncosok bemutatták a szatmári, rábaközi táncokat, a somogyi kanásztáncot, a mezőségi, marosszéki és sóvidéki táncokra is könnyen rááll a lábuk. Trianon nem szakíthatta véglegesen szét a nemzetet. /(lokodi) Mintha Pusztakamarás környékén tanulták volna. A tatabányaiak Marosszentgyörgyön táncoltak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2001. november 5.

Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2002. július 20.

Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án ötödik tanévnyitó ünnepélyét tartotta a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központja. Az ünnepélyt Orbán Attila, a székelyudvarhelyi képzési központ igazgatója nyitotta meg. Dr. Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főigazgatója mutatta be az intézményt az elsőéves hallgatóknak. Az intézmény célja, hogy a végzett hallgató jól tudjon tárgyalni, idegen nyelven is szabatosan fejezze ki magát, magabiztosan használja a számítástechnikát, és a lehető legjobban sajátítsa el a közgazdász szakmát. /Dávid: Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 30./

2002. október 8.

Székelyudvarhelyen, a városi könyvtárban 1999-ben megalakult az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport. A tudományos munkáról a csoport egyik tagja, a városi könyvtár igazgatója, Hermann Gusztáv adott tájékoztatást. A kolozsvári egyetemről több udvarhelyi származású fiatal történész tért vissza, jutott munkához Székelyudvarhelyen és a város környékén. Ők szorgalmazták a csoport megalakítását. Egyesületként idén jogi státust is nyert az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, székhelye az udvarhelyi városi könyvtárban van. 1999 óta kéthetente találkoznak, minden alkalommal valaki beszámol kutatásairól. Tizenöt körül mozog a tagok létszáma. Eddig két tudományos évkönyvet adtak ki. A kollégák jelenleg a harmadik kötet anyagán dolgoznak. Ezenkívül szabadegyetemi rendszerben tartanak előadás-sorozatot. Az egyes szakterületeken otthonosan mozgó tudósokat hívnak meg. Vendégük volt például a tatabányai Balogh Béni, aki a második bécsi döntésről értekezett, vagy Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa, Vincze Gábor, a szegedi egyetemről, aki a székelyföldi autonómiapróbálkozásokról beszélt, no és Kordé Zoltán a középkori székelységről tartott előadást. Az Areopolisz fő kutatási területe Székelyföld története és részben jelenkori társadalma /Zilahi Imre: Karácsony előtt lesz szüret. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv székelyudvarhelyi könyvtárigazgatóval. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

2002. október 16.

Okt. 15-én megérkezett Tatabányáról Szentivánlaborfalvára az a teherautó, amely az iskolának és az óvodának hozott adományt. Az egyebek mellett tanfelszerelésből és számítógépekből álló szállítmányt a tatabányai önkormányzat és az oktatási intézmények gyűjtötték össze a háromszéki falu gyermekei javára. Valamennyi iskolástáskába ceruzákkal, írószerekkel tele tolltartót is tettek a gyermekek Tatabányán. Kaptak még játékokat, írószereket, 7800 könyvet és 20 számítógépet. /(benkő): Tatabányai adomány Szentivánlaborfalvának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

2003. július 21.

Harmincöt, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjában sikerrel államvizsgázott közgazdász vehette át a végzettséget igazoló oklevelet. Kandikó József, a tatabányai székhelyű főiskola főigazgatója szerint az erdélyi diákok tárgyi és gyakorlati tudása azonos az anyaintézményben végzettekével. Az ünnepségen jelen volt Bencsik János és Szász Jenő, Tatabánya, illetve Székelyudvarhely polgármestere. Kandikó József főigazgató figyelmeztette a MÜTF Székelyudvarhelyen közgazdászoklevelet szerző diákjait, a főiskola emblémáját formázó arany jelvény egy olyan hálózat tagjaivá avatja őket, amelyben a legfőbb érték az üzleti etika és a minőség iránti elkötelezettség. A MÜTF-oklevél romániai honosítása folyamatban van, azonban erre csak akkor van szükségük a végzetteknek, ha állami vállalatnál kívánnak dolgozni: a magánszférában vállalkozók inkább a fiatal közgazdászok gyakorlati ismereteire kíváncsiak. /Zilahi Imre: Okleveleket osztott a főiskola. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2002. március 2.

A magyar gazdaság a világgazdasági problémák ellenére azért tudott sikeres lenni, mert a kormány a gazdasági patriotizmust érvényesítette mind a hazai, mind a külgazdaságban, hangsúlyozta Németh Zsolt, politikai államtitkár febr. 27-én Tatabányán, a Komárom-Esztergom megyei gazdasági és vidékfejlesztési ankéton. Kijelentette: a jövőben a legnagyobb lehetőséget a magyar gazdaság számára a szomszédos országok rejtik. Ennek érdekében hamarosan külgazdasági attasék működnek Ungváron, Kassán, Szabadkán és Kolozsvárott — mondta. /A "gazdasági patriotizmus" magyar programja. Hamarosan magyar külgazdasági attasé érkezik Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március folyamán

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2004. július 23.

Újra székelykapu áll az algyógyi református templomkert bejáratánál. A zetelaki mesterek faragta kaput a 92 esztendős tatabányai Puskás Kálmán állította szülei emlékére: édesapja 1908 és 1919 között volt az algyógyi református eklézsia lelkipásztora. A kapu ünnepi átadására júl. 22-én volt. Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha, olvasható Algyógy egyetlen magyar feliratú székelykapuján. Puskás Kálmán itt született a régi algyógyi parókia egyik szobájában, itt élte élete első éveit 1920-ig, amikor a körülbelül 350 lelket számláló algyógyi gyülekezet jó része a háborút követően kénytelen volt elhagyni e települést. Azóta sem volt saját lelkésze Algyógynak, igaz, gyülekezete sincs már. A parókián, jó néhány éve Gudor András gyulafehérvári lelkész szórványtábor-központot alakított ki, s másfél éve az erdélyi református Ifjúsági Keresztyén Egylet építi tovább az elkezdett munkát. A székelykapu őrizte templomkertet a napokban éppen az utcagyerekeket oltalmazó kolozsvári AKSZA alapítvány védencei népesítik be. – A tábor élő példa arra, hogy a romokon újra kihajthat az élet, ha nincs is gyülekezet, meg lehet találni a cselekvés módját – fogalmazott Vetési László lelkipásztor, aki az ünnepi avatás alkalmából a 100. zsoltárra építette e nap üzenetét: Menjetek be az Úr kapuin hálaadással. Hálát kell adnunk azért, hogy a római kövekre épített Árpád-kori templom és románkori körkápolna kertjében, melynek szomszédságában közel száz évig tanultak székely diákok a Kunok által alapított földműves iskolában, ma újra székelykapun léphetnek be a szórványból érkező, elrománosodott vagy elkallódott gyermekek és újra őseik nyelvén dicsérhetik az Urat. /Gáspár-Barra Réka: Székelykapu a jövendőbe. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2004. július 24.

A marosvásárhelyi román napilap (Cuvantul Liber) júl. 23-i számában. Dr. Mircea Dogaru történész annak a bizonyítására vállalkozott, hogy az államalapító Szent István király valójában román volt. Szerinte már Árpád fia, Zoltán is román lányt vett feleségül, unokája, Taksony úgyszintén, aki a mamától a magyarok között szokatlanul finom vonásait örökölte. Hogy a magyar történetírásban kunként (kazár) emlegetik a Taksony feleségét? Dogaru szerint a kunok országa nevet valójában az erdélyi román területek viselték. Taksony fia, Géza (Geyza) az erdélyi Gyula (Iuliu cel Batran) lányát, Saroltot vette feleségül, "akinek neve az Olt által átitatott földet (sár+olt)" jelent. Ebből a vegyes házasságból született a cikkíró szerint Voicu, Waic, azaz Vaik Olachis (törökül hőst, vitézt jelent Vajk), aki a keresztségben a Szent István nevet kapta. A leendő fejedelem már gyermekkorában anyanyelvét, a románt beszélte mind a családban, mind pedig a királyi udvarban – állította Dogaru, s bizonyításképpen Tata, Tatabánya nevét említi, ami szerinte a román tataból származik. A cikk szerint István valójában azért akarta kiterjeszteni uralmát Erdélyre, mert ezáltal az anyai örökséget vette birtokába, s ez az érzés képezte a magyar királyoknál a románok elleni örökös agresszió alapját is. – Egy dolog miatt lehet örülni a lap sűrűn szereplő történésze, Dogaru úr cikkének. Ha szavai értő fülekre találnak, ha ugyanis Szent István többíziglen is román volt, miért ne állhatna az ő szobra Marosvásárhely főterén. A magyar-román megbékélés jegyében felállíthatnának a Rózsák terén egy impozáns Szent István-szobrot. /(bodolai): Főtéri szobrot Szent Istvánnak! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2004. szeptember 10.

A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatán új számítógépekkel és egy videoprojektorral bővítették a főiskola technikai felszerelését. Októbertől új, posztgraduális képzési formát is indítanak, az euromenedzser szakirányú továbbképzést, olyan vállalatvezetők számára, akik mérnöki vagy más, nem gazdasági diplomával rendelkeznek, akiknek hasznos lenne a közgazdasági utóképzés. A legtöbb tantárgyat neves külföldi előadók tanítják, a képzés távoktatás formájában történik, így az előadásokra hétvégenként kerül sor. A kibocsátandó diploma Magyarországon akkreditált oklevél, így a végzettek az Európai Unió egész területén elismert diplomát tudhatnak magukénak. /Főiskolaajánló. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./

2004. szeptember 10.

Hazatért magyarországi vendégszerepléséről a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar. Székelyudvarhely kórusa a "Tatabányai Kórustalálkozó" hangversenyén lépett fel. A kórustalálkozón a vegyeskar érdemoklevelet kapott a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségétől. /(fekete): Sikeresen szerepeltek dalosaink. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./

2005. február 14.

A Kelet-Európában ritkaságszámba menő Magyar Autonóm Tartomány 1960-tól nevet és egyúttal profilt is váltó tartomány (Maros Autonóm Tartomány) burkoltan a magyar autonómia egésze alól ki akarta húzni a szőnyeget. Váratlanul román első embere lett a tartománynak. 1955-től a MAT-ot számos felső szintű ellenőrzésnek vetették alá, különösen a testvériség és az internacionalizmus szellemében való nevelést illetően a dolgozók körében, s a székelységre rendre negatív következményekkel járó elmarasztalások egy bizonyos Monográfia-ügyben csúcsosodtak ki. Gagyi József, a MAT viszonyainak kutatója a tatabányai Limes c. negyedévi tudományos szemle 2004/1-es, Változó Székelyföld című tematikus számában részletesen foglalkozott ezzel az időszakkal. Az 1960-as tartományi csúcsértekezletről írt, melyen ledorongolták azt a jókora könyvben összegyűjtött tanulmánycsokrot, amely A Magyar Autonóm Tartomány a szocialista fejlődés útján címet viselte, s amit egyszerűen csak „Monográfiaként” emlegettek. Ez a kiadvány pártrendelésre készült el, s propagandacélokat szolgált volna. A mintegy 30 szerző komolyan vette a feladatát. Az említett értekezleten kritikák, éles ítéletek hangzottak el, többek között: az anyagban a szerzők burzsoá terminológiát használnak, például Székelyföld, székelység. A szerzők Romániát többnemzetiségű államnak nevezik, egyes szerzők még azt a kérést is taglalják, hogy a MAT-nak miért nem adnak önállóságot. „Az egész anyagon mint egy fekete szál húzódik végig a nemzeti, regionális, autonomista izoláció. Ez a független Erdély burzsoá gondolata, amelyet a volt burzsoázia terjesztett.” Végül pedig: a monográfiában nem magyarázták meg, hogy Romániában s véglegesen megoldották a nemzeti kisebbségek kérdését. A könyvet még terjesztése előtt Bukarestben bezúzták, egy kézirata a budapesti Teleki László Könyvtárban tanulmányozható. A támadás jó ürügy volt ahhoz, hogy meginduljon a MAT lebontása, az ügyben érintett káderek kicserélése. Az 1968-ban bejelentett „megyésítés” látszólag igazságot szolgáltatott volna Székelyföldnek. Igaz, hogy az elképzelések szerint Maros leszakadt volna, „cserében” viszont a leszakított Sepsi és Kézdi rajonok visszatértek volna a székelység kebelébe, egy nagy székely megye, Hargita keretén belül, Csíkszereda központtal. Ez az „igazságtevőnek” bemutatott, fiatal Ceausescu-korszak felívelő szakasza volt. Ekkor zajlott a hargitai „megyecsinálás”. A pár nap alatt lezajlott székely „népmegmozdulás azt ültette el a Csíkszeredában élők szívében, hogy a felsőbb akarattal, a párt szavával is szembe lehet menni. Az eseményt több elemzés és emlékezés is felidézi – Gagyi József mellett Sarány István és Szabó Katalin közös dokumentumkönyve (Megyecsinálók, Szemtanú Könyvek, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001), valamint Zöld Lajos újságíró visszaemlékezése (Kölcsönkért élet, kamatra, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003). /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. Vezetők pozícióharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2005. április 26.

Gyalog zarándokol Tatabányáról Csíksomlyóra Bencsik János, a város polgármestere, így tiltakozva a tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca ellen. A polgármester április 24-én, vasárnap érkezett Nagyváradra. Útjának egyik célja, hogy összefogásra buzdítsa az anyaországiakat és a határon kívül rekedt magyarokat. /Balogh Levente: Engesztelő somlyói zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. május 14.

Gyalog tette meg a körülbelül hétszáz kilométeres távot Bencsik János, Tatabánya polgármestere, aki négy héttel ezelőtt indult a városból Csíksomlyóra. Zarándoklatával engesztelni kívánja a Nagyboldogasszonyt a magyarság hibáiért, az erdélyi magyarokat a december 5-ei népszavazásért. Szerinte az idősebbeket sértette inkább lélekben a decemberi népszavazás, a fiatalok egy része dühös és méltatlannak tartja az elutasítást, más csak legyint... /A tatabányai zarándok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. május 19.

Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./

2005. május 24.

Oláh István, a Romániai Magyar Szó munkatársa helyreigazította Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, nem igaz, hogy ötszázezer hőse és egy főhőse volt a pünkösdi búcsúnak. Azok inkább jámbor, olykor bűnbánó emberek, zarándokok. Az újságíró ironikusan írt a tatabányai polgármesterről, aki gyalog érkezett: „hétszáz kilométert jött-jődögélt és megérkezett! Ne feledjük, gyalogolni jó szívvel mindenért lehet – ha nincs kocsim, és nem találták még fel a közszállítást”. „Attól viszont még nem lesz hős, sőt, egyetlen főhős valaki, ha ezt az ésszerű móriczi egészségprogramot egyszer (vagy akárhányszor) gyakorolja.” /Oláh István: Hőscsinálók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2005. augusztus 30.

Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2005. október 1.

Október 1-jén lesz az évnyitó a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában. Idén negyvennégy elsőéves nappali hallgató és negyvenkét levelező tag iratkozott be a főiskolára és kezdi el tanulmányait. Az ünnepségen jelen lesz dr. Kandikó József, a tatabányai anyaintézet főigazgatója is. /Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2005. október 13.

Négynapos látogatást tett Székelyudvarhelyen a testvérváros Tatabánya civil szervezeteinek küldöttsége. A tatabányaiak 241 ezer forintnyi segélyt is átadtak a Székelyudvarhelyért Alapítványnak az árvízkárosultak megsegítésére. /K. Z.: Tatabányai civilek udvarhelyi látogatása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998