udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. április 29.

Tiszahosszúmezőn a mostani református templomot 1227-ben kezdték építeni, s 1336-ban fejezték be. A máramarosi múzeum dokumentumaiban hat évvel ezelőttig tévesen, XVIII. századiként volt feltüntetve a román stílusú épület. Sebestyén László Ede lelkész, aki szakdolgozatát is a település templomáról írta, közölte az illetékesekkel: a templom XIII. századi, így „mindössze” 500 évet tévedtek. A templom szószéknek van egy jellegzetessége: felső részén a magyar címer látható. Igaz, csak egy bizonyos szögből lehet megpillantani. A helybeliek évtizedeken át féltve őrizték a titkot, mint az összetartozás szimbólumát. A Történelmi Máramarosban Hosszúmező az egyedüli község, ahol még 80%-os a magyarság számaránya. Az összlakosság (kb. 2500 fő) 44%-a vallja magát reformátusnak, tehát 1010-1050 között mozog a gyülekezet lélekszáma. Most a templom tetőjavítására készülnek. A parókia udvarában az új épületet, a gyülekezeti otthont németországi, segítséggel építették. A lelkész a kárpátaljai magyar református egyházzal is szeretné kiépíteni a kapcsolatot, különösen a técsői és a viski egyházközségekkel. /Tamási Attila: Hitélet Tiszahosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

2006. április 21.

Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. december 19.

December 21-től Magyarország is tagjává válik az európai szabad mozgást biztosító Schengen-övezetnek, amikor kilenc országgal bővül a szabad mozgást biztosító övezet. Úgynevezett mélységi integrációs szűrőhálót alkalmaz a magyar határrendészet a kishatár-átlépő biztosította jogosítványokkal esetlegesen visszaélő ukrán állampolgárok kiszűrése érdekében. Ez azt jelenti, hogy Magyarország egész területén ellenőrizhetik az úti okmányokat s a tilosban járókat – azaz a 30 kilométeres határ menti sávot elhagyókat – figyelmeztetéssel, pénzbírsággal, végső esetben pedig kitiltással is sújthatják. Az uniós határok átlépése hosszabb időt vesz majd igénybe, mint az eddigi határátkelések. A Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok csak a schengeni vízum birtokában léphetnek Magyarország területére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára úgy nyilatkozott, a magyar állam fenntartja az eddig érvényben lévő ingyenes nemzeti vízumot, amely viszont csak Magyarország területére érvényes. A többi schengeni tagország esetében meg kell vásárolni a 35 euróba kerülő schengeni vízumot. A magyar kormány a kishatárforgalmi engedélyek kibocsátását is felajánlotta, amely jelentős segítséget jelenthet a kárpátaljai és délvidéki magyaroknak. Ennek lényege, hogy a két államban a határ mentén élő ukrán állampolgárok, így magyarok is, a határszakasz két oldalán legtöbb 50 kilométeres sávban az igazolvánnyal átléphessék a határt. Kárpátalján ez Técső, Szolyva, Ilosva határolta vonalig terjed. A vajdasági magyarság képviselői nem éltek ezzel a lehetőséggel, mivel az – szerintük – nemzetiségi konfliktusokhoz vezethet. /Nagy B. István: Bonyolított csatlakozás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2008. július 29.

Közel ötmilliárd forintnak megfelelő összegű kárt okozott Kárpátaljának az elmúlt hét esőzései nyomán kialakult öt árhullám. Az áradások Kárpátalján 107 hidat, köztük három közútit sodortak el vagy rongáltak meg, 15 kilométernyi autóutat és 3,5 km parti védművet tettek tönkre, öt helyen okoztak utakat és folyót elzáró földcsuszamlást, és 264 lakóház, valamint 2500 hektárnyi mezőgazdasági földterület került víz alá. A legtöbb veszteséget a Técsői járás szenvedte el. /Jelentős károkat okoztak az áradások Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2009. március 18.

A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998