udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. szeptember 28.

Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. október 13.

A történelmi Erdélyben egyedül Temesvár Gyárváros római katolikus templomát nevezik Milleneumi templomnak. A százéves templom "születésnapját" és egyben Magyarok Nagyasszonya /okt. 8./ ünnepét okt. 13-án tartották meg. A szentmisét Sebastian Kräuter temesvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a gyulafehérvári főegyházmegyét képviselő Tamás József érseki helynök segédletével. Három nyelven folyt a szentmise. A házigazda, Szabó Dénes esperes-plébános ismertette a Milleneumi templom történetét. Tempfli püspök Szent László városa nevében népünkért ajánlotta fel a szentmisét. A Psalmus, a marosvásárhelyi Vártemplom ökumenikus kórusa énekelt. Tíz éve Birtalan Judit vezeti a kórust, aki elmondta, repertoárjuk 16. századi szerzőktől Bartókon és Kodályon át mai magyarországi és erdélyi szerzőkig terjed. Több külföldi díjat nyertek, emellett 1994-ben az EMKE Nagy István-díját kapták. A Milleneumi templom 100. évfordulóját egyhetes millecentenáriumi rendezvényekkel összekötő szervezők: a gyárvárosi plébánia és a temesvári Ormós Zsigmond Társaság ünnepi ebéddel zárta a rendezvénysorozatot. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1999. június 28.

Jún. 22-én Temesváron Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével ülésezett az Új Ezredév Református Központ építési bizottsága. A munkálatokat irányító dr. Földváry Attila építészmérnök elmondta, hogy folyik a tervezés, illetve a kész tervek kivitelezése. Mintegy 110 000 dollárba került az előkészítő munkálatok és a tervek elkészítése. Tőkés László meglátogatta a most szerveződő Temesvár gyárvárosi református gyülekezet imaházát is, erről utóbb az alábbiakat nyilatkozta: "A templom ügyével szorosan összefügg az új gyülekezet szervezése, hiszen Temesváron ezrek kallódnak, akiknek az összegyűjtése és lelki templommá való felépítése legalább olyan fontos, mint a kőtemplom felépítése. Ezt az új lelkipásztor, az új gyülekezet, az új presbitérium fiatal tagjai végzik, és ez valóságos missziót és evangélizációt jelent a közeljövőben, amely nem annyira látványos, de mégis legalább annyira fontos, mint a templomépítés". Ezt követően az 1989-es temesvári felkelés tizedik évfordulóját előkészítő bizottság ülését tartották Tőkés László, Toró T. Tibor megyei elnök és más RMDSZ-vezetők részvételével. Terítékre került a temesvári református gyülekezet megosztása miatt felszínre került belső ellentét is. Tőkés László hangsúlyozta, hogy 1999 decemberéig ezeknek meg kell oldódniuk, hogy a temesvári gyülekezet "méltó legyen tíz évvel ezelőtti önmagához". /"Legyünk méltók tíz évvel ezelőtti önmagunkhoz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2000. január 31.

Temesváron a helyi RMDSZ székház-gondja a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan. A Magyar Házban levő RMDSZ-iroda papíron az épületet birtokló TimPress Rt Kiadó tulajdonában van. A Heti Új Szó szerkesztősége albérlőként (évek óta pereskedve) használ itt egy emeletet, ebből a részből kapott egy-egy helyiséget az RMDSZ, a TEMISZ (ifjúsági szervezet) és dr. Bárányi Ferenc képviselői irodája. A Magyar Házat "elprivatizáló" sajtókiadó (a megyei pártlapok egykori kiadója) mindent megtesz a magyar intézmények kilakoltatása érdekében. - A gyárvárosi Szociális-Művelődési Központ helyzetéről Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök nyilatkozott: "Amikor 1993-ban Dukász Péter elnöksége idején az akkori vezetőség kijárta ezt a székházat, már világos volt, hogy ez a ház valakinek a tulajdona és az örökös előbb-utóbb jelentkezni fog. 1999-ben jelentkezett az örökös: egy Temesvárról a nyolcvanas években elszármazott, Frankfurtban élő ember a nagybátyjaitól örökölte a házat. Az illető jelenleg elég gyakran tartózkodik Temesváron, német cégek romániai képviseletét látja el. Bejelentette, hogy ő az örökös. Az RMDSZ képviselői leszögezték, hogy nem akarják megkérdőjelezni a tulajdonos jogát a házhoz. Megegyeztek abban, hogy újrakötik velük a szerződést, a régi feltételek mellett. - Emellett az RMDSZ szorgalmazza, hogy visszakapja a Magyar Házat. /Pataki Zoltán: Két szék(ház) közt, a pad alatt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. március 1.

Febr. 26-án tanácskozott Temesváron a helyi magyar szervezetek tevékenységét összehangoló Civil Tanács. A találkozóra nyolc temesvári és egy vidéki magyar szervezet küldte el képviselőit. Erdei Ildikó közéleti alelnök a bevezetőben elmondta, hogy az RMDSZ gyárvárosi Kulturális Központja helyett, amelyet a tavaly visszaperelt és vissza is kapott a tulajdonosa, a Polgármesteri Hivatal kiutalt egy másik ingatlant, amelyet - a magyar szervezetek támogatásával és közreműködésével - CIVIL HÁZ-ként szeretnének működtetni. /Élelmiszerüzletbe költözhetnek a magyar szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2001. augusztus 30.

A Temes Megyei RMDSZ 1990 óta székház-gondokkal küzd: ezt a kérdést csak a városközpontban álló háromemeletes ingatlan, a Magyar Ház visszaszerzése rendezné kielégítően. Halász Ferenc megyei elnök közölte: egyezség született az évekig RMDSZ kulturális központként működő gyárvárosi ingatlan időközben jelentkező tulajdonosával, aki hajlandó volt az épületbe fektetett pénz egy részét is megtéríteni. Az ún. Temmer-ház tehát visszakerült jogos tulajdonosa birtokába, azonban a Magyar Házról ugyanez nem mondható el. Az RMDSZ-nek időközben kiutaltak egy másik, szintén romos állapotú gyárvárosi ingatlant, amelynek felújítása csak az államosított házak visszaigénylési határideje lejárta után jöhet szóba. A Temes Megyei RMDSZ jelenleg öt termet használhat a Magyar Ház első emeletén. A napokban, saját erőből itt is megkezdődtek a felújítási munkálatok. /Pataki Zoltán: Két székház között - a Magyar Házra várva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2001. szeptember 6.

A 2001/2002-es tanévben, egyéves kiesés után, ismét indul magyar csoport a temesvár-gyárvárosi 5-ös óvodában. Ez a közeli 1-es sz. Általános Iskola magyar tanítónői, Pál Krisztina, Makkay Tünde és Vas Edit érdeme, akik tudatában vannak: a magyar óvodai csoport megszűnése hosszú távon a gyárvárosi I-VIII. osztályos tagozat létét is veszélyeztette volna. A tanítónők tizenhat gyereket toboroztak a magyar óvodai csoportba. A bútorzat és felszerelés beszerzése, illetve a nehéz szociális helyzetben levő gyerekek megsegítése érdekében a csoport újraindítását kezdeményező tanítónők sikeres pályázatokat nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz. /(Pataki Zoltán): A legnagyobb győzelem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2001. október 6.

Okt. 3-án Civil Termet avatott a temesvári Magyar Házban az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. "A jelenlegi vezetőség nem a politizálást, hanem a közösségépítést tekinti elsőrendű feladatának" - hangsúlyozta köszöntőjében Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök. Az RMDSZ és a TEMISZ mellett a Civil Teremnek is otthont sikerült teremteni. Ez alkalomból Erdei Ildikó oktatási alelnök bemutatta a Temes megyei civil szervezetek tevékenységét bemutató kiadványt, amely egyelőre kilenc szervezet (Gyárvárosi Szülők Egyesülete, Pro Folk, Szórvány Kutatóközpont, Szülők az Iskoláért Egyesület, TMD, TEMISZ, TECHNÉ, Temesvári Magyar Nőszövetség, Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja) adatait tartalmazza. A műszaki eszközökkel is kitűnően felszerelt Civil Terem fenntartási költségeit az RMDSZ fedezi, ingyen áll a "civilek" - gyakorlatilag az egész magyar közösség rendelkezésére. /(Pataki Zoltán): Civilek a Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. október 16.

Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2002. augusztus 5.

Aug. 4-én Temesváron a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt iktatta be tisztségébe a Millenniumi templom új plébánosát Roos Márton megyés püspök. Tamáskó Péter Pál kanonok személyében az egyházmegye egyik legképzettebb lelkipásztora került a gyárvárosi római katolikus egyházközség élére, ugyanis Rómában egyházjogot végzett és 1972. évi pappá szentelése után tanárként teljesített szolgálatot a Gyulafehérvári Teológián. Az ünnepi szentmisén jelen volt a testvéregyházak több képviselője. A püspök szerint a Millenniumi templom egyike a magyar hívek legjelentősebb vallási központjának. A szegénységben erős hittel győzedelmeskedni tudunk a nehézségek fölött - mondotta -, különös tekintettel arra, hogy a Magyarok Nagyasszonya szeretetében és védelmében reménykedhetünk. /Püspöki mise a Millenniumi templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2003. február 23.

Roos Márton temesvári megyéspüspök a székeskáptalan tagjaival és az egyházmegye főespereseivel kiértékelte az elmúlt év tevékenységét. Heinrich József tb. főesperes, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója, beszámolt a tanintézet jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. Roos Márton megyéspüspök elmondta, hogy a Rómában sorra kerülő ad limina találkozó alkalmából 81 oldalas jelentést készített a Szentszéknek az általa vezetett egyházmegye életéről, kiemelve: egyházmegyénk nincs különösen nehéz helyzetben, dacára annak, hogy jelentős átalakuláson megy át. A főpásztor hivatalosan ismertette azoknak a lelkipásztoroknak a névsorát, akik az elmúlt napokban pápai kitüntetésben részesültek. Pápai káplánok: Augustinov György székesegyházi főesperes, kanonok, temesvár- mehalai plébános; Tamáskó Péter Pál egyházmegyei officiális, bírósági helynök, kanonok, marosi főesperes, temesvár-gyárvárosi plébános; Wonerth László egyházmegyei ökonómus, kanonok; Jäger Péter tanár, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Pápai prelátusi címet kapott Tury László nagyprépost, temesvár-újkissodai plébános és Böcskei László általános helynök, kanonok. /S.D.E.: Temesvári egyházmegyei tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./

2003. május 9.

Temesváron Gyárvárosi Szülők Egyesülete jótékonysági bált szervezett, a bevételt az 1. sz. Általános Iskola most szerveződő népitánc-csoportja támogatására ajánlották fel. Ebből az alkalomból négy iskola - az aradi Csiki Gergely Iskolacsoport, a szabadkai Széchenyi István Iskola, a szegedi Gedói Általános Iskola és a temesvári 1. sz. Általános Iskola - képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Az iskolák közötti kapcsolat már több éves. A legrégebbi, tíz éves az aradi és a szegedi iskolák közötti kapcsolat, a többi később csatlakozott, jelezte Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az esten fellépett a Szeged Táncegyüttes kiscsopportja és a dettai Búzavirág hagyományőrző néptánccsoport. /Jantó-Petneházy István: Magyar iskolák együttműködése, határok nélkül. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. szeptember 9.

Szinte minden magyar vonatkozású rendezvényen részt vesz, sokszor besegít a szervezésbe is a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának végzős hallgatója, Szekeres Bernadett.. Úgy érzi, hogy az etnikumok még mindig hátrányos helyzetben vannak, s ez nincs rendjén. Gyergyóalfaluról költöztek Temesvárra. Sajnálja, hogy eljöttek Székelyföldről, rokonai, barátai mind ott élnek. Képzőművészként otthon van náluk. Gyergyóalfaluban egy kis művészcsoport, a lelke Balázs József, állandó kiállítóterembe gyűjti össze az onnan elszármazottak munkáit. Ő is szívesen küld, ajándékoz szülőfalujának. Jólesik, hogy számon tartanak, visszacsalogatnak. - Amikor új otthont kerestek, édesanyja kikötötte, hogy csak olyan helyre megy, ahol van magyar iskola, és vannak katolikusok. Így telepedtek le a Temesvárhoz tartozó Győrödön. Magyar közösségre találtak, s a gyárvárosi magyar iskola jó szellemi műhely volt. A képzőművészeti középiskolából nem sok jóra emlékezik. Ott értette meg, mit jelent szórványban magyarnak lenni. Az egyetemen is megkeresi a székelyföldi diákokat. Jó kis magyar csoportot alakítottuak, évente a Bánsági Magyar Napokon közös kiállítást szerveznek. Rövidesen diplomás divattervező lesz. Úgy látja, hogy az egyetemen a gyakorlati képzés rendkívül hiányos. A divattervezés mellett a szeret festeni. Nem festményeket készít, hanem tárgyakat fest, azokat rendezi kompozícióba. - Okt. 6-ra készít egy kiállítást Dobolyi Tamás grafikussal. A 13 aradi vértanúval kapcsolatos gondolataikat szeretnék kifejezni. "Úgy érezzük, az aradi tizenhármak áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen újabb és újabb nemzedékek öntik formába az eszmét, amelyért a vértanúságot elszenvedték." - vallja Szekeres Bernadett. /Szekernyés Irén: "Akkor jó egy művész, ha megértik üzenetét" Szekeres Bernadett vallomása a kötődésekről és a művészetről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2007. április 28.

A Bánsági Magyar Napok szervezőinek meghívására Temesváron, Gyárvárosban a magyarországi Nádudvarról jött Népi Kismesterségek Szakiskolájának küldöttsége jurtát állított, hogy eredeti környezetben mutassák be termékeiket. Azzal a szándékkal jöttek, hogy testvérkapcsolatot teremtsenek a Bartók Béla Líceummal, nyilatkozta Dománné Baranyai Etelka, a nádudvari iskola igazgatója. /Sipos János: Bánsági Magyar Napok. Jurta jött Nádudvarról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2007. augusztus 14.

Apám emlékére címmel jelentette meg Kató Gizella legújabb, Temesvár egyik külvárosáról, a Gyárvárosról szóló könyvét az Eurostampa Könyvkiadónál. Immár a tizenegyedik könyvénél tartó, verset és prózát egyaránt publikáló szerző apja és a mai temesváriak iránti kötelességének érzi, hogy emléket állítson annak, amit megemészt az idő vasfoga. “Apám valóságos temesvári lexikon volt: ismerte minden utcáját, szinte minden házát. Mesélni is szeretett, akár társaságban, akár nekem” – idézi meg a rajztehetséggel is megáldott, művészi pályára vágyó, de könyveléssel foglalkozó édesapa emlékét az előszóban Kató Gizella. Írásaiban a szemtanú hitelességével szól – hiszen ő maga is 35 évet élt ebben a városnegyedben – a felejthetetlen utcákról, a régi emberekről, házakról, gyárakról, az azóta átformálódott vagy kihalt mesterségekről, az egyszerű emberek hétköznapjairól, a Bega-csatornáról. Temesváron a Magyar Nyugdíjasok Klubjában Telegdy Gyöngyvér matematikatanár, maga is a város múltjának szerelmese, saját emlékeivel gazdagította a kiadvány élményanyagát. Pogány András a gyárvárosi Úri utca egykori író lakóiról, Méliusz Józsefről, Majtényi Erikről, Pogány Lászlóról, a Temesvári Hírlap tulajdonos-főszerkesztőjéről szólt, s megemlítette, hogy innen indult az Apám emlékére könyv szerzője is. Kató Gizella elmondta: az édesapa rajzaival illusztrált könyvnek elkészült a román változata is, hogy minél többen megismerhessék a soketnikumú város példamutató múltját. /(SZ. I.): Az apák emléke kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2007. október 15.

Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2007. október 21.

A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt temesvár-gyárvárosi Millenneumi templom felszentelésének 106. évfordulóját október 14-én ünnepelte a helyi közösség. A szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora celebrálta. A szentmisét követően a templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes lépett fel. (Sipos Enikő): A temesvári Millenneumi templom búcsúja. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 21./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998