udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. február 6.

Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998