udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. április 26.

A romániai magyar egyetem létrehozását késleltető körülményekről, az akadályok elhárításának lehetőségéről kérdezte Mircea Geoana külügyminisztert Kelemen András magyar képviselő Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ápr. 24-i ülésnapján, de pozitívan értékelhető választ nem kapott. Kelemen azt tudakolta, hogy a romániai magyar egyetem érdekében létrehozott magánalapítvány számíthat-e a román költségvetés támogatására abban az esetben, ha az akkreditációs bizottság továbbra is ahhoz köti az engedélyt, hogy a magyar egyetemen román szak is létesüljön. A magyar ET-képviselő az MTI-nek elmondta, a miniszter az egyenes választ megkerülve, normális folyamatnak minősítette az akkreditációs procedúra elhúzódását, s mindössze azzal válaszolt a felvetésre, hogy az anyanyelvi oktatás problémáját meg kell oldani. Ez az állásfoglalás Kelemen értékelése szerint a kormányzati felelősségvállalás elhárításával ér fel. (Geoana egy másik felszólaló kérdésére válaszolva különben egyetértését hangoztatta azzal a javaslattal, hogy a macedóniai albán kisebbség számára saját egyetemet kell biztosítani Tetovóban.) /Román tagozat - román költségvetési támogatás? A magyar egyetemről faggatták Geoanat Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2001. augusztus 11.

Sok mindenünk azért nincs, mert egyszerűen igénytelenek vagyunk, szögezte le Balló Áron, a lap főszerkesztője. Azok a közösségek, amelyek kellőképpen kifejezésre tudták juttatni igényüket, előbb-utóbb biztosan célt értek. Az EBESZ volt kisebbségügyi főbiztosa határozottan kiállt a macedóniai Tetovo városában felállítandó albán nyelvű egyetemért már évekkel ezelőtt, ugyanakkor elegendőnek tartotta a kolozsvári egybeolvasztott egyetemmodellt. - Biztosabb talajon álló jogrendszert építettek ki maguknak kifejezetten békés úton a finnországi svédek, a spanyolországi galegók vagy a dél-tiroli németek. Közösségi céljaikért küzdés közben nem jellemezte őket az igénytelenség. Igénytelenséggel azt is elveszíthetjük, amink van, figyelmeztetett Balló. /Balló Áron: Igénytelenség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2001. szeptember 3.

A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2001. szeptember 26.

A Szociáldemokrata Párt /a kormánypárt/, a Nagy-Románia Párt és a Demokrata Párt képviselői szept. 25-én a képviselőházban visszautasították a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem létrehozását célzó RMDSZ-törvényjavaslatot. A tervezetről a végső szavazás jövő héten várható. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen már van magyar tagozat, az oktatásnak különben sem a "lakosok közötti nyelvi ellentét szítása a célja, hanem az egyén társadalmi hasznosítása". Elmondták: az európai trend is ellentétes az ehhez hasonló "elszigetelődési" kísérletekkel, arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sincs egyetemük az ott élő románoknak. Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak úgy nyilatkozott: világos, hogy nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem létrehozására, az RMDSZ-nek ilyen körülmények közt változtatni kell oktatáspolitikai stratégiáján. - Ha arra gondolunk, hogy az albánoknak Tetovóban már van egyetemük, talán nem árt elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ-nek nem kellene-e más módszerekhez folyamodnia célja elérésében - hangsúlyozta a képviselő. /Ellenzi a képviselőház az önálló állami magyar egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2005. május 27.

A világháló közvetítésével tartották május 26-án a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját. A virtuális konferencia szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bolyai Társaság és a KMDSZ, támogatója a Pro Europa Liga és a Mercator Európai Hálózat. A konferencia honlapján (www.conf.bolyai-u.ro) olvasható, a kezdeményezést neves személyiségek köszöntötték levélben, köztük Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, George Pataki, New York kormányzója, európai parlamenti képviselők (Gál Kinga, Schöpflin György, Bauer Edit, Tabajdi Csaba, Schmitt Pál, Dobolyi Alexandra stb.), a magyar országgyűlés több képviselője (Németh Zsolt, Gedei Mihály, Pokorni Zoltán), valamint neves romániai közéleti személyiségek: Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Tőkés László, Markó Béla, Kötő József, Szilágyi Zsolt. Levélben köszöntötte a kezdeményezést Andreas Gross svájci ET-képviselő, valamint Christoph Pan dél-tiroli kisebbségjogi szakértő. A virtuális konferencia a következő kisebbségi nyelven oktató egyetemek képviselői vettek részt: Abo Akademi és Helsinki Egyetem (Finnország), a Bozen/Bolzanói Szabadegyetem, az Írországi Nemzeti Egyetem (Galway), a Tetovoi Egyetem (Macedónia, albán nyelvű), a Cardiffi Egyetem (welsh nyelvű), a Fribourgi Egyetem (Svájc), két baszk, egy galego és négy katalán nyelvű egyetem Spanyolországból. A magyar kisebbségek felsőoktatása a BBTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, a komáromi Selye János Egyetem, az Újvidéki Egyetem és a beregszászi főiskola révén volt jelen. A konferencia fő célja: kisebbségi felsőoktatási charta kidolgozása, melyet a részvevők javaslatként eljuttatnának az európai oktatási minisztereknek és az Európai Parlamentnek. A konferenciára több hónapos előkészítés eredményeképp került sor, a szervezőbizottság elnöke, Bodó Barna adjunktus és alelnöke, Hantz Péter adjunktus. /Virtuális konferencia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998