udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. február 12.

Marosszentgyörgy és Tófalva között egy öthektáros római katolikus egyházi területen február 11-én letették egy karmelita kolostor alapkövét, amely ez év októberéig felépül. Az eseményen jelen volt dr. Jean Claude Périsset pápai apostoli nuncius, dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József püspök és Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános, továbbá több magyarországi karmelita nővér. Baricz Lajos örül, hogy Marosszentgyörgyre esett a választás, mert a karmelita kolostor imádkozó közösség, amely hatással lesz az egész egyházközségre. Dr. Jakubinyi György érsek elmondta, hogy a Szent István által alapított ezeréves erdélyi egyházmegyében a reformáció térhódításáig – 1567-ig, amikor a püspököt is elűzték – voltak szemlélődő rendek. Azóta ezek a rendek hiányoztak az egyházmegyéből. Márton Áron püspök 1938-ban kezdeményezte visszaállításukat, azonban a világháború közbeszólt. 1990-ben Bálint Lajos érsek kezdeményezésére Csíksomlyón elsőként megalakult a klarissza szemlélődő rend. Mivel több katolikus székely lány lépett be a magyarországi – sopronbánfalvi, szombathelyi és pécsi – karmelita kolostorokba, elérkezett az ideje, hogy Erdélyben is létrehozzák a rendet. /Mezey Sarolta: Felépül az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye első karmelita kolostora. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

2006. október 2.

Október 1-jén a lisieux-i Kis Szent Terézről elnevezett kármelita kolostort szentelt fel Marosszentgyörgy tófalvi határában dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári érsek. Életcélként az imádságot megnevező női szerzetesrend, a sarutlan karmeliták Erdélybe telepítése régi terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyének, Jakubinyi György érseknek, aki ilyen értelemben vette fel a kapcsolatot a pécsi karmelita nővérekkel, akik vállalták a feladatot. Az alapkövet 2005 februárjában áldotta meg Jean Claude Perisset apostoli nuncius, az érsek és Tamás József segédpüspök. A munkálatok ezután kezdődtek meg. A kolostorban helyet kapnak: a kápolna, a közösségi terem, ebédlő, konyha, a nővérek cellái, gyertyakészítő és könyvkötő műhely, a varroda és a vendégfogadásra alkalmas helyiségek. Az építkezés költségét németországi és svájci segélyszervezetektől és érsekségektől, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferenciától, a magyarországi Miniszterelnöki Hivataltól, a romániai Kultuszminisztériumtól, egyházi elöljáróktól és a hívektől sikerült összegyűjteni. Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: a karmelita kolostor építésével Márton Áron püspök álma vált valóra. /Mezey Sarolta: Felszentelték a marosszentgyörgyi Kármel kolostort. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2007. január 16.

Marosszentgyörgy és Tófalva között van a tavaly felépült karmelita női kolostor. Jelenleg három nővér él a kolostorban. A kis kápolna tervezését, megépítését végigkísérte Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. A karmelita szerzetesek elsődleges feladata az imádkozás, igeolvasás. Olyan munkát vállalnak, ami mellett tudnak elmélkedni, imádkozni. A marosszentgyörgyiek számára nem idegen a szerzetesrendek jelenléte, hiszen hét évtizede még a ferences szerzetesek szolgáltak a helyi római katolikus templomban. /Az imádság mint életforma. Erdély első karmelita kolostora. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2009. október 3.

Immár három búcsújáró helye van a marosszentgyörgyi plébániának. A községközpontban tavasszal, a nemrég épült tófalvi templomban nyáron, a csejdi templomban a névadó Szent Gellért napján tartják a búcsút. A község legkisebb létszámú településén, Csejdén Baricz Lajos plébános kezdeményezésére épült fel a kis kápolna, amelyet október 2-án Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelt fel. Bár a 300 lelkes falu katolikus híveinek száma mindössze 30 körül van, Baricz Lajos plébános templomot álmodott ennek a kis közösségnek is. A múlt évben Szent Gellért napján még csak az alap volt kiöntve, a hívek és a plébános, valamint a Favorit cég munkája nyomán szinte csodával határos módon egy év alatt készült el a Hosszú Péter tervezte épület. A névadó vértanúról s a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik évfordulóján elkészült templom jelentőségéről beszélt az érsek. A templomszentelést a Tófalva határában levő karmelita kolostorban tartott búcsú követte. /(bodolai): Érseki áldás a csejdi Szent Gellért-templomra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2009. december 3.

Ünnepelt november 29-én, vasárnap Székes, történetének bemutatóján. A hajdan félezer lakosú település lakossága mára a felére apadt, mégis, az utóbbi időben kezd „divatba jönni”, mivel a megyeszékhelyhez közelebb eső Tófalván, Marosszentgyörgyön drágábbak a telkek. Aki nem csak pár évre készül ide költözni, annak érdemes tartósan berendezkedni. A könyv két szorgos gyűjtő-kutató, a nagyernyei Nemes Gyula és a helybeli falufelelős, Szakács Ferenc összefogásának a gyümölcse: Székes /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke ismertette a könyvet. /Bölöni Domokos: Bemutatták a falu könyvét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998