udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 20.

A magyar irodalmi élet helyzetét és tennivalóit elemezte az aug. 18-án zárult Tokaji Írótábor. A rendezvényen 210 hazai és külföldi magyar író, költő, irodalomtörténész, újságíró vett részt. A háromnapos tanácskozás témája volt: "Szerepváltozások - anyanyelv, irodalom, nemzet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1996. augusztus 20.

A magyar irodalmi élet helyzetét és tennivalóit elemezte az aug. 18-án zárult Tokaji Írótábor. A rendezvényen 210 hazai és külföldi magyar író, költő, irodalomtörténész, újságíró vett részt. A háromnapos tanácskozás témája volt: "Szerepváltozások - anyanyelv, irodalom, nemzet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1998. július 1.

Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1998. augusztus 17.

Aug. 17-én megnyílt a háromnapos Tokaji Írótábor, melynek megvitatásra kerülő témája: Régió határok nélkül - forradalmak befejezetlenül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. december 11.

Az idei Tokaji Írótáborban Görömbei András figyelmeztetett: a kilencvenes években bekövetkezett értékrendváltás nyomán olyan alkotó életműve sem szerepel a nemzeti irodalmi kánonban, mint amilyen Székely János. Cseke Péter kiállt Székely János irodalmi értéke mellett, hangsúlyozva, hogy a kilencvenes évekre az öncsonkító irodalom megjelölése a legfőbb sajátosság a magyar irodalomban, nemcsak erdélyi vonatkozásban. - Meg kellene szabadulni ettől a szellemi csonkoltsági állapottól. Cseke Péter sürgette, össze kell gyűjteni az irodalmi hagyatékot. Az erdélyi irodalmi örökség hozzáférhetőségéről Marosi Ildikó nyújt felvilágosítást. Az újonnan indult erdélyi intézetnek számítógépes adatbázist kell létrehozni és rendszerezniük kell a hagyatékot. /Cseke Péter: Öncsonkító irodalom? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2000. október 25.

Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. március 8.

A Kraszna folyóirat legutóbbi száma az 1990-ben Krasznán megalakult Bokréta együttesről adott képet. Az együttes hetven fiatallal alakult, amelyben lelkes pedagógusok is részt vettek, így Takács Felicia, a helység néprajzi gyűjtője, Ozsváth Ilona, Madaras Katalin, Madaras József és mások. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi szilágysági településen léptek fel műsorral, szerepeltek Tokajon, Szentendrén, Kisvárdán a Nemzetiségi Táncfesztiválon is. A Krasznai Napokon a népviseleti felvonulásokon színpompás csoport a Bokréta. /Tízéves a Bokréta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. július 5.

Júl. 5-16-a között rendezik meg a II. Tárogatós Világtalálkozót a magyarországi Vaján, több mint száz művész részvételével, a zenészekből alakuló nemzetközi alkalmi együttes tizennégy hangversenyt tart részint Magyarországon, részint Szlovákiában és Romániában - tájékoztatott Nagy Csaba tárogatóművész. Az alkalmi tárogatós zenekar 6-án Baktalórántházán, 7-én Tokajban, 9-én az aggteleki cseppkőbarlangban, 10-én a szlovákiai Rozsnyó főterén, 11-én a gyöngyöspatai katolikus templomban, 12-én a cseszneki várban, 13-án a hévízi galériában, illetve az egredi hegyen, 14-én a keszthelyi művelődési központban, 15-én pedig a szerencsi és a sárospataki Rákóczi-várban ad koncertet. A hangversenykörút július 16-án a romániai Nagyszalontán zárul, ahol Bocskai István erdélyi fejedelem szobrának avatóünnepségén lép fel az együttes. /Tárogatós világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. február 28.

Désen febr. 26-án az Amicitia Baráti Társaság szervezte történelmi vetélkedőre gyűltek össze az iskolások. A II. Rákóczi Ferenc és kora című verseny elődöntőjének győztesei márciusban, Tokajban mérik össze tudásukat, a nemzetközi döntőn. Désen negyedik alkalommal rendezték meg a vetélkedőt. A rendezvényen Ráskai Mária, a társaság elnöke és Máté Kálmán történelemtanár, az 1. Számú Általános Iskola aligazgatója köszöntötte a tanulókat. /(lukács): II. Rákóczi Ferenc és kora Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2001. augusztus 11.

A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. október 8.

1999-ben indította útjára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Reményforrás programot, melynek célja sokgyerekes családok számára épített lakóházak átadása. Ilyen házat adtak át idén a mezőségi Vicén, ahol hat árva gyerek számára építettek otthont, megfelelő felügyelettel ellátva. Az átadásnál Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozta: Vicén az MVSZ a Reményforrás akciójának keretén belül immár az ötödik házát avatta fel. Kolozsváron pedig a Reményforrás-programmal együtt átadták a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága "Szent Kamill" otthonát. A Hajnal negyedben magasodó 4000 négyzetméteres épület magán hordozza a Társaság elnöknőjének, Tokaji Rozáliának kézjegyét, aki bebizonyította, hogy testi fogyatékosként tízszer annyi energiája és akarata van, mint bármely más egészséges embernek. Sorstársainak nehézségét átérezve felvállalta ennek az otthonnak a felépítését, amely nyolcvan hátrányos helyzetű és magára hagyott idős embernek ad otthont, ugyanakkor az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak az erkölcsi és valamelyest anyagi támogatását is élvezve, az épületben helyet kapott egy sokgyerekes család elhelyezését szolgáló lakás is. /Köllő Katalin: Csodák márpedig vannak... Reményforrás a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága számára is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2002. augusztus 16.

Megnyílt a XXX. Tokaji Írótábor kétszáz hazai és határon túli magyar író, költő, irodalomtörténész és neves külföldi vendég részvételével. A három napos tábort Székelyhídi Ágoston, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke nyitotta meg, aki bevezetőben áttekintette három évtized munkáját, eredményeit. - A Tokaji Írótábor mára az egyetemes magyar irodalom értékteremtő személyiségeinek és értékelvű csoportjainak befogadásában látja legfőbb szerepét - hangsúlyozta hozzátéve, hogy a tábor az egymást elfogadó, elismerő, tisztelő magyar írók tábora. Az írótábor idei központi témája a Nemzeti irodalom és a globalizáció, vitaindító előadást Szegedy-Maszák Mihály, Czigány Lóránt, Gálfalvi Zsolt, Pomogáts Béla, Anton Hykish és Bányai János tartott. /Megnyílt a XXX. Tokaji Írótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2002. augusztus 30.

György Attila Csíkszeredában élő prózaíró, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője az idén megkapta a Tokaji Írótábor kuratóriumának díját. /Zsigmond Andrea: Munkáiért kapta a Tokaji Írótábor díját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2002. november 27.

Újabb román-magyar nyilatkozatháború: bár a Romániában elismert és védett termékek listáján nem szerepel, a román szeszipari vállalkozók országos szövetsége szerint a "palinca" ősi román ital. Vasile Puscas EU-főtárgyaló figyelmeztette a román gyártókat, hogy Magyarország azt szeretné, ha az EU magyar nemzeti termékként ismerné el a pálinkát. A pálinka ősi román eredetéről szóló bizonyítékokat még nem hozták nyilvánosságra. A Román Akadémia nyelvészeti intézete által kiadott román értelmező szótár szerint a regionális használatú román "palinca" szó a magyar pálinka szóból származik. Az Adevarul a palincát fenyegető "magyar veszély" komolyságának példájaként emlékeztetett, hogy a magyaroknak idén tavasszal sikerült - a lap szóhasználata szerint - "elcsaklizniuk" az olaszoktól a tokaji bort, mivel elérték, hogy a Veneto tartományban gyártott bort nem lehet majd Tokay márkanév alatt forgalmazni. - Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a pálinka márkanév alatt csak magyar termékeket lehessen értékesíteni, de az igaz, hogy az erdélyi területeken komoly hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek - nyilatkozta a NAPI Online-nak Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója. /S. M. L.: Pálinka, palinca? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. január 21.

A 2000-2001-es tanévben a 12 052 szlovákiai magyar nemzetiségű óvodásból 9480 (78,66%) járt magyar nevelésű állami óvodába, az 51 802 magyar iskolaköteles fiatalból 41 957 tanult anyanyelvén. Korábbi évekből (Bauer Edit és Bauer Győző tanulmányából) származnak az alábbi adatok: a szlovák nemzetiségű 19-22 éves fiatalok 15,8 százaléka tanul egyetemen vagy főiskolán, a magyar népesség azonos korcsoportjából csupán 7,8 százalék. A felvidéki magyarság ugyanakkor az országosnál jelentősebb gazdasági hátrányokat is kénytelen elviselni: elég, ha csak a munkanélküliséget említjük, mely a hivatalos adatok szerint 2001-ben országosan 20,7 % volt, a magyarok lakta területeken ennél jóval nagyobb, s számos esetben 30, sőt 35-40 százalék. Rimaszombaton 39,13, Tőketerebesen 35,09, Rozsnyón 34,36, Nagymihályban 33,58, Érsekújváron 27,19, Komáromban 27,64, de még Kassa vidékén is 30,88 %. Etr a hátrányt a kedvezménytörvény biztosította támogatás (az évi 20 ezer forint, ami a havi szlovák átlagfizetés felével sem egyelő) még 100 év alatt sem egyenlíthetné ki. Többé- kevésbé ugyanez érvényes a romániai magyarság viszonylatában is. Van tehát mivel érveljen a magyar fél, amikor a szlovák, illetve a román partnerrel tárgyalva a mostanában oly sokat hangoztatott diszkrimináció kerül szóba. Az elmúlt napokban Tokajban megtartott Dialógus 2003 régiós konferencián indítványozták a magyar külügyminisztérium jelen lévő képviselőjének, próbálják már ezt is bevenni érvrendszerükbe. Többen úgy látták Tokajban, hogy említett hátrányokat a magyar diplomácia nem tudta az eddigi tárgyalásokon kellően felmutatni. A szlovák és román partner aztán ki is használja, a régi kisantantos ösztönök alapján. /Sike Lajos: Nem diszkriminál, a hátrányt csökkenti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2003. május 17.

Máj. 16-án kezdődtek Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Páskándi-ünnepségek a költő 70. születésnapja alkalmából. Az irodalmi tanácskozás témája Páskándi, az ember (A költő létmodellje) volt. Megnyitó beszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az előadók között volt Dávid Gyula, Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész, Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész, Demény Péter kolozsvári író és Takács Ferenc László budapesti politikai elemző. Székelyhídi Ágoston az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében emlékérmet adott át Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak, az EMKÉ-ben kifejtett tevékenységük elismeréséül. Máj. 17-én Szatmárhegyen folytatódik a rendezvény, ahol felavatják a Volosin György vállalkozó által finanszírozott és Erdei István képzőművész által készített Páskándi-szobrot. /Elek György: Páskándi-ünnepségek 2003. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./

2003. május 20.

Székelyhidi Ágoston író, publicista, a Páskándi Napok irodalmi tanácskozásán Szatmárnémetiben három magyarországi művelődési szervezet és egyesület, az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében jelképes elismerést adott át. Ez a három szervezet elsősorban a Kárpát-medence szellemi életének összefogásán munkálkodik. "Úgy gondoltuk - mondotta Székelyhidi Ágoston - itt, Erdélyben az EMKE három vezetőjét illeti meg az első ilyen elismerés. A Lánchíd avatásakor készült úgynevezett hídpénz mostani ezüst-érem változata, amit magammal hoztam, a Lánchídé, amely nemcsak Pestet és Budát kötötte össze, de jelképesen a Kárpát-medencei magyarság összetartozását is kifejezi". A szervezetek megbízásából a Tokaji Írótábor elnöke Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak nyújtotta át az elismerő kitüntetést. /S. Muzsnay Magda: Ezüst Hídpénz három EMKÉ-snek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2003. augusztus 14.

Költők, írók, irodalomtörténészek, kritikusok, irodalmi folyóiratok szerkesztői, összesen csaknem 200 táborlakó részvételével aug. 13-án megnyílt és három napon át tart a XXXI. Tokaji Írótábor, amelynek idei központi témája a mai magyar irodalmi lapok, folyóiratok munkájának, tevékenységének értékelése. Vitaindító előadásokat tartott Kalász Márton, Kamarás István, Keresztúry Tibor, Pomogáts Béla, L. Simon László és Tarján Tamás. Az írótábor megnyitójára Nemzeti irodalom és globalizáció címmel a miskolci Bíbor Kiadó gondozásában, Serfőző Simon szerkesztésében megjelent a tavalyi írótábor összefoglaló évkönyve, továbbá a Tiszta lappal - Mai magyar irodalmi lapok című tanulmánykötet, Székelyhidi Ágoston szerkesztésében. /Megnyílt a XXXI. Tokaji Írótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2003. augusztus 18.

A Korunk folyóirat szerkesztősége Tokaji Hordó Díjban, Szentmártoni János költő pedig a fiatal irodalmárnak járó díjban részesült a 31. Tokaji Írótábor záróünnepségén, aug. 15-én. Csaknem kétszáz költő, író, irodalomtörténész és szerkesztő központi témaként a mai magyar irodalmi lapok tevékenységét értékelte. Objektív okok miatt a Korunk szerkesztőségéből senki nem tudott részt venni az írótáborban. A 31. Tokaji Írótábor három vitanapjáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTI-nek azt mondta: "Régóta ismeretes, hogy nagy gondok vannak a magyar irodalmi folyóiratok megjelentetésével, azonban a mostani írótábor a kellemes együttléten túl nem hozott semmi újat, igazán értékelhető megoldási javaslatok, stratégiák nem születtek." Kifejtette, hogy a magyar irodalmi élet mondhatni a rendszerváltozás óta mindig sérelmi politikát folytatott, és azok a személyiségek, akiknek a kulturális élet gondjainak megoldása lett volna a szerepük, többnyire elég nagy közömbösséggel engedték el a fülük mellett e sérelmi politika retorikáját. A magyar irodalom külföldi ismertségéről úgy vélekedett, hogy az utóbbi két évtizedben teljes mértékben helyreállt a magyar nemzeti irodalom egysége, tehát ma már nem választhatjuk külön az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki magyar irodalmat. Hozzátette: azok a folyóiratok, amelyek az írótáborban hangot kaptak, a magyar irodalom folyóiratai, függetlenül attól, hogy országhatáron belül vagy kívül jelennek meg. /B. A. M.: Díjat kapott a Korunk szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 22.

Szept. 20-án Szatmárnémetiben megnyílt Paulovics László festő és grafikusművész kiállítása. A képzőművész /sz. Szatmárnémeti, 1937. aug. 15./ hosszú időn keresztül volt az Északi Színház jelmez- és díszlettervezője. 1985-ben az akkori NSZK-ba emigrált, azóta is ott él és alkot, alkotásai pedig bejárták a világot Bukaresttől Rio de Janeiróig. A megnyitón Csirák Csaba Paulovics Lászlóval folytatott beszélgetését követhette figyelemmel a sok érdeklődő. Ezzel a kiállítással egy időben nyílt Szentendrén egy másik, melyen a Nagybányán tanult képzőművészek munkáiból állítottak ki, ahonnan természetesen nem hiányozhattak Paulovics László munkái. Ugyancsak most látogatható Tokajban a művész önálló tárlata, melyen az általa alkotott író-portrék tekinthetők meg. /C. L.: Festmények és grafikák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./

2002. február 20.

A dési Amicitia Baráti Társaság és Tokaj város szoros baráti kapcsolatát a fiatalok művelődési-tudományos vetélkedői is erősítik. Minden év februárjában — az idén immár hatodik alkalommal — Désen az Amicitia szervezésében az 1. és 5. Számú Általános Iskolák magyar tagozatos nyolcadikosai történelmi versenyt tartanak. A II. Rákóczi Ferenc és kora történelmi vetélkedőfebr. 16-án öt fordulóból állt. A színvonalas rendezvény eredményeként hat diák utazik márciusban Tokajba a II. Nemzetközi Rákóczi Ferenc Történelmi Vetélkedőre. /Lukács Éva: Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2002. február 20.

A Külügyminisztérium jóváhagyta a magyarországi Tokajjal és Balassagyarmattal aláírandó testvérvárosi szerződés szövegét, közölte Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal külügyi kapcsolatok irodájának képviselője. /Lukács Éva: Testvérvárosok: Tokaj és Balassagyarmat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2004. május 10.

Máj. 6-án kezdődött Szentegyházán az immár hagyománynak örvendő Filharmónia Napok rendezvénysorozat. Idén bukaresti, sepsiszentgyörgyi és tokaji vendégkórusokat vártak a Haáz Sándor vezette négynapos rendezvényre. Máj. 7-én a Mikes Diákkórus, valamint a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertezett, majd fáklyás körmenetet, illetve utcabált tartottak. Máj. 8-án sakkverseny, majd bicikli- és futóverseny után jött a zenei vetélkedő kerülhetett sorra. /(bb): Filharmónia Napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

2004. június 30.

Jún. 27-én Gyergyószentmiklós a szatmárnémeti Görbe Éva textilfiguráiból nyílt kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum. Görbe Éva hét éve készíti textilfiguráit, volt már kiállítása a tokaji galériában, és Svédországban is. /Görbe Éva textilfigurái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2005. november 25.

Illésfalvi Péter hadtörténész és főmuzeológus neve nem ismeretlen a Székely Hírmondó olvasói előtt, hiszen a hetilap 2004-ben sorozatban közölte a kézdivásárhelyi 24-es határvadász-zászlóalj történetéről szóló kutatásainak eredményeit. A HM Hadtörténeti Intézet Múzeumának munkatársa, valamint két kollégája – Szabó Péter hadtörténész és Számvéber Norbert levéltárvezető – az Erdély a hadak útján 1940-1944 című közös kötetüket bemutatták Sepsiszentgyörgyön. Illésfalvi Péter elmondta, hogy az elmúlt 10-15 esztendő alatt Erdély mindenféle szempontból felértékelődött. Sok kiadvány látott napvilágot, ami Erdéllyel foglalkozik. Egyvalami azonban mégiscsak hiányzott, az 1940-44 közti időszak bemutatása, hadtörténészi szemmel. A kötet három fő részben dolgozta fel ezt az időszakot. Az 1940-es erdélyi bevonulást, a magyar királyi honvédség berendezkedését a visszakapott területen, végül bemutatták az 1944 augusztusa végétől október 25-ig zajló harcokat. Mindezt tárgyilagosan, a források átolvasásával. A háromszéki emberek segítsége nélkül el sem készülhetett volna ez a könyv, hiszen a levéltári forrásokon túlmenően lényeges szerepet kapott az „oral history”, a visszaemlékezések, az egykoron vezetett naplók, noteszek. Az emlékezők között van dr. Szőcs Dániel, Gotz József sepsiszentgyörgyi hadapród vagy a kézdivásárhelyi dr. Laczkó László zászlós, aki mindvégig a csapattestével maradt, s hősi halált halt Tokaj mellett. Nem minden kutatási eredmény került bele a könyvbe. Szükségesnek tartják a könyv tudományos igénnyel megírt változatát is. Ugyanakkor Illésfalvi szeretné feldolgozni a székelyföldi határvadász-zászlóaljak történetét. A kötetben megtalálható Mező Ferenc tartalékos zászlósnak a kászonjakabfalvi harcokban tanúsított hősi helytállásáról szóló beszámoló is. A géppuskás-szakasz parancsnoka, miután tűzgépei harcképtelenné váltak, maga feküdt a még egyetlen üzemképes géppuska mögé. Már több sebből vérzett, de még mindig sikeresen verte vissza az újra és újra rohamozó szovjet gyalogságot. Közelharcban esett el, de sebesült, halott bajtársait esküjéhez ragaszkodva nem hagyta el. Holtteste az ellenség kezére került, éjszaka tiszti legénye „kilopta” onna, s szekéren Kézdivásárhelyre szállította, ahol a Laczkó-kriptában eltemették. Dimény Árpád: Hiánypótló könyv Erdélyről. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 25./

2006. szeptember 8.

Augusztus 15–17-e között tartották a 34. Tokaji Írótábort. A Tokaji Írótábor „nagy öregjei” többször is hangsúlyozzák, hogy a tábor 1972-ben történt megalakulása óta, évtizedeken keresztül a közéletiséget vállaló írók fóruma volt. Idén három témát jelöltek ki: Bartók Béla születésének 125. évfordulója, az 1956-os forradalomra való emlékezés és az irodalmi nevelés – összefoglaló címén: Érték és befogadás. Párhuzamosan zajlottak előadások. Pomogáts Béla esszéje a Németh László-i harmadik út fogalomrendszerére hivatkozott, Fekete Gyula a korabeli magyar írószövetség szerepéről emlékezett, Dupka György ’56 kárpátaljai vonatkozásairól beszélt. Nagy Attila előadásából kiderült: 1964 volt a magyar olvasási kultúra fénykora, Jókai volt a legolvasottabb szerző. 1996: a magyar olvasási kultúra amerikanizálódott, első helyen Robin Cook van, Jókai a 4. helyre hátrált. 2003: hetedik osztályos gyerekek olvasmányai között első helyen Harry Potter… 4. Fekete István. 2005: első helyen a Da Vinci-kód, Jókai a 3. helyen. Egyed Emese előadásnak címe Irodalomnevelés Erdélyben. – Idén a kuratórium irodalmi díját a csíkszeredai Molnár Vilmos vette át. /Kozma Mária: „Adj időt lelked művelésének…” 34. Tokaji Írótábor. 2006. augusztus 15–17. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2006. szeptember 8.

Molnár Vilmos csíkszeredai író, irodalmilap-szerkesztő novellái, írásai kötetekben, a hazai és magyarországi rangos folyóiratokban látnak napvilágot. Néhányat közülük román, francia és svéd nyelvre is lefordítottak. A Tokaji Írótáborban újabb szakmai elismerésben részesült. Kifejtette, hogy csak egy egységes magyar irodalom létezik. Ahogy értelmetlen lenne dunántúli vagy felvidéki, esetleg hortobágyi irodalomról beszélni, éppúgy nonszensznek érzi külön székely irodalmat emlegetni. A székely nyelvjárás sajátos szavai, nyelvi fordulatai is bekerülhetnek egy itt élő vagy innen elszármazott író-költő munkáiba, de ettől az még nem lesz egy külön irodalom része. A magyar nyelv és a magyar irodalom van olyan gazdag, hogy egészen sajátos, egymástól mind szóhasználatban, mind stílusban eltérő variációkat magában tudjon foglalni. A Székelyföldön élő alkotók azonban helyzetüknél fogva érzékenyebbek a székelység, tágabban az egész magyarság sorsproblémáira. Többször kell szembesülniük olyan állapotokkal, viszonyokkal, amelyek az anyaországbeliek számára ismeretlenek. Molnár Vilmos pár évvel ezelőtt nekifogott megírni A. A. Milne világhírű Micimackójának a párját. Kihívásnak vette, meg tudja-e írni úgy, hogy ne epigon fércmű legyen. A Disney-cég megvásárolt a Milne-örökösöktől minden kiadási jogot, és mivel a Milne által megírt szereplők neveit használja, a Disney-képviselettől megtiltották, hogy más kiadónál jelenjen meg, mint ami az ő érdekeltségi körükbe tartozik. Írtak már Molnár Vilmos munkájáról tanulmányt a Korunkban, pedig a könyv pedig még sehol sincs. Molnár Vilmos a csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A folyóirat kilenc éve jött létre. Ez alatt a Kárpát-medencében megjelenő több tucat irodalmi, kulturális vagy művészeti folyóirat közül példányszámát tekintve a legelsők közé küzdötte fel magát. A szerkesztőkollégák ismert, neves költők, írók, képzőművészek. Ferenczes István költő, főszerkesztőnk nevét mindenki ismeri, de nem ismeretlen Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László költők, írók, műfordítók, a néprajzos Mirk Szidónia-Kata vagy a kritikus Zsigmond Andrea nevei sem. /Antal Ildikó: Az olvasó visszajelzése az igazi díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998