udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. augusztus 2.

Torockószentgyörgyön tartotta meg első országos vándorgyűlését az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ júl. 31-e és aug. 2-a között. A gyűlésen véglegesítették a szervezeti szabályzatot. Az országos központban, Kolozsváron gyenge a közösségi szellem, gondok vannak az egyesületi kiadvány, a Gyopár szerkesztésével is. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./

1994. szeptember 7.

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. október 26.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület újraalakulása óta minden évben vándortábort szervez. Ezen részt vesznek - az ország minden részéből - az EKE-osztályok, valamint társszervezetek és külföldi szimpatizáns szervezetek tagjai is. Az első vándortábor 1992-ben volt Torockószentgyörgyön, az utolsó 2000-ben, a Luna-forrásnál az Avas-hegységben, 600-nál több résztvevővel. A 2001. augusztus 1-5. közötti vándortábort a kolozsvári osztály rendezi. Lévén jubileumi év - az EKE fennállásának 110. és újraalakulásának 10. évfordulója -, több mint 700 résztvevőre számítanak. A tábor helye Kalotaszeg szélső faluja, a Vlegyásza tövében meghúzódó Székelyjó község. A program szervesen kapcsolódik Kalotaszeg néprajzi bemutatásához. Ez alkalomból Kalotaszeget és környékét bemutató turistakalauzt megjelentetnek. /EKE-tábor 2001-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. április 14.

Torockószentgyörgyön a faluközpontban az egykori Torozkay-Rudnyánszky kastélyt tavaly megvásárolta az Unitárius Püspökség. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az egyház számára szeretnének kialakítani egy ifjúsági központot. Több éves munkával Erdély legjelentősebb unitárius egyházi ifjúsági létesítménye jön majd létre. - A magyarok lakta falvak többségének vészesen elöregedő a lakossága, a gazdasági nyomor, a mezőgazdasági termelés kilátástalansága jellemző. Az idős emberek szélmalomharcot vívnak visszakapott földjeiken. Ők a magyar falvak zömének itthon maradt derékhada. A sok évszázados paraszti világ megtartó rendje lassan megbomlik. - Vannak még falvak, ahol hol ma is van fiatal és középréteg, akik helyben maradva keresik megélhetésüket. /Unitárius ifjúsági központ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2001. május 24.

A máj. 23-án életbe lépett 215-ös számú közigazgatási törvényt nagy érdeklődéssel fogadta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, mert eddig - a kétnyelvűségre jogosult 26 településből - csak háromban (Tacs, Cegőtelke, Magyardécse) merte az önkormányzat vállalni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke elmondta: személyesen ellenőrizni fogja, hogy élnek-e a magyarlakta települések az új közigazgatási törvény által biztosított jogaikkal. Fehér megyében eddig csak Torockó és Torockószentgyörgy határában fogadta kétnyelvű tábla az utast, de az új közigazgatási törvény életbe lépésével Marosnagylak, Szépmező, Magyarlapád, Lőrincréve, és Miriszló községek területén is megjelennek a magyar helységnevek. Szilágy megyében a jogosult települések zöme csupán pénzügyi gondok miatt halasztotta el a tábla kifüggesztését. Zilah városban egyes számítások szerint 21, más kalkulációk szerint 19 százalékos a zilahi magyarság lélekszáma. /Szabó Csaba: Megnő a kétnyelvű helységnévtáblák száma. Zilah határeset - Nagyenyed reménytelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. május 28.

Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2001. augusztus 4.

Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kifejtette: felvették a kapcsolatot a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ Fehér megyei szervezetével és megfogalmazták, hogyan képzelik el megyei szinten az együttműködést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti egyezmény értelmében. Az ígéretek ellenére nem sikerült megőrizni Molnár Irén tisztségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség élén. Németh Zsolt nagyenyedi és gyulafehérvári látogatásakor Fehér megye prefektusa, Ioan Rus, hevesen támadta a Bethlen Kollégium igazgatóját, amiért engedély nélkül fogadta a magasrangú vendéget. Sikerült megtartani dr. Brendus Gyula igazgatótanácsi tisztségét a Fehér megyei egészségbiztosítónál. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő közbenjárására indulni fog a következő tanévben is a tanítóképző osztály a Bethlen Kollégiumban, amelyet eredetileg meg akart szüntetni a megyei tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium. Közbenjártak annak érdekében, hogy Felenyeden ne szűnjön meg az összevont magyar elemi osztály - mondotta Rácz Levente. - A fogolytáborokba internáltak kárpótlásáról szóló 2000/189. számú törvény alkalmazása nem hozta a várt eredményt. Sok személy kérvényét elutasították, a bizonyító iratok hiánya miatt. Kevesen rendelkeztek ugyanis dokumentumokkal, amivel a jogosultságot igazolhatták volna. - Több helyen (pl. Székelykocsárd) a többségi nemzet nem hajlandó a hagyományos magyar helységneveket elfogadni, csak a tükörfordítást. Jelenleg a megyében csak Torockón és Torockószentgyörgyön van kétnyelvű felirat. /Szabó Csaba: Felemás RMDSZ-SZDP együttműködés Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2002. július 19.

Hagyományossá vált az unitárius gyermektábor. Idén, júl. 8-15. között Torockószentgyörgy adott otthont 43 gyermeknek. A program színes volt: maszkkészítés, farsangtemetési felvonulás, hagyományos tojásfestés, kirándulás, természetjárás és focimérkőzés is. /Solymosi Zsolt: Egy hét farsangtól karácsonyig az Unitárius Gyermektáborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2002. november 20.

Hantz Lám Irén Város az őrhegy alatt - Nagyenyed szóban, képben című könyvének bemutatóját nov. 17-én Torockószentgyörgyön tartották. Ezen a településen még nem volt könyvbemutató, de ifjúsági egylet és vasárnapi iskola sem volt ezelőtt. Koppándi Botond fiatal unitárius pap munkája most kezdi meghozni gyümölcseit. /Hantz Lám Irén: Premier Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1997. augusztus 31.

Aug. 28. és 31. között került sor Torockószentgyörgyön az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE-Transylvania/ valamint az egyik holland református párt, a GPV szervezésében a Keresztyének a politikában című szemináriumra és vitafórumra, melyen közel 30 romániai magyar fiatal vett részt. Az RMDSZ részéről Takács Csaba ügyvezető elnök tartott előadást augusztus 30-án kisebbségpolitikai kérdésekről illetve a hazai gazdasági reform alakulásáról. Az ügyvezető elnök ezután válaszolt a hallgatóság számos kérdésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./ Ez a képzés már két éve tart, két éve Székelyudvarhelyen, tavaly Torockón szervezték meg. Most az adminisztrációs, illetve kül- és belpolitikai kérdéseket vitatták meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2003. január 11.

Január 10-én Kolozsváron megnyílt Balázs Janó szobrászati tárlata. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a Kolozsváron, a Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. Balázs Janó a kő egyik legkeményebb fajtáját, a kristályos mészkövet munkálja meg. A faszobrainál a hullám-motívum dominál. /Németh Júlia: Hullámverésben. Balázs Janó kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. szeptember 29.

Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2003. november 25.

Orbán Balázs óta Torockószentgyörgyről írásos mű nem jelent meg. Most viszont napvilágot látott Hanz Lám Irén kolozsvári tanárnő A vár árnyékában című munkája, melyet nov. 23-án mutattak be Nagyenyeden, az unitárius egyház Enyedi Györgyről elnevezett tanácstermében. "Nem útikalauz és nem is kifejezetten monográfia, hanem a lelkem egy darabja" - mondta a könyv szerzője, Hanz Lám Irén. /N. T.: A vár árnyékában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2004. január 15.

Hantz Lám Irén tollából az utóbbi években három könyvecske jelent meg, amelyek a torockói völgynek és lakóinak életét hivatottak ismertetni: Torockói útikalauz, 1998; A Vár árnyékában Torockószentgyörgy, 2003.; A torockói konyha, ízek, szokások /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/. Az utóbbi 74 receptet tartalmaz. /(hi): Ízek, zamatok könyvalakban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2004. február 28.

Február 26-án Kolozsváron bemutatták Hantz Lám Irén A torockói konyha, ízek, szokások című könyvét, a szerző Torockó-trilógiájának harmadik kötetét. A szerző elmondta, miután megírta a Torockóról és Torockószentgyörgyről szóló útikalauzokat, a háziasszony és családanya is megszólalt benne: kár lenne, ha az eltűnőfélben lévő ételféleségek receptjei elvesznének. /F. I.: Torockói ízek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. május 15.

Torockó község jövője elsősorban azon múlik, mennyire tudja kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket – derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a helyi RMDSZ szervezett az országos ügyvezető elnökség gazdasági főosztályának bevonásával. Torockó és Torockószentgyörgy csak a vállalkozó kedvű vendégek számára hozzáférhető, a szinte járhatatlan utak megközelíthetetlenné teszik a két falut. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnökségének szórványkérdésekkel foglalkozó alelnöke jelezte, a központi, bukaresti alapokból próbál támogatást szerezni. /Sz. K.: Fehér megye. Gadasági tanácskozás Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2004. július 7.

Jelenleg a torockószentgyörgyi vár tövében, a református egyház által újonnan megvásárolt mintegy 10 ár területen táborozik az Áprily Lajos nevét viselő cserkészcsapat. Előadások, kirándulások, játékok színesítik a cserkészek nyaralását. /Bakó Botond: Mint egy nagy család. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2005. március 24.

Deák Szilárd Levente matematikatanár 1999-től a négyszáz éves Torockói Általános Iskola igazgatója. Magyar nyelvű szépirodalmi könyvekből sokat kaptak az elmúlt években, a néhány száz román kötettel együtt az állomány 5000-re emelkedett. A pedagógusok 70%-a szakképzett, többen ingáznak a szomszédos Torockószentgyörgyről. Az iskola 11 számítógéppel rendelkezik, közülük 8-at a diákok használnak. A Budapest XI. kerületében működő Bocskai István Általános Iskolával közös olvasótáborokat szerveznek évente Torockón. A jelenleg 65 diákot számláló iskola léte tavaly veszélybe került, ezért a dévai Szent Ferenc Alapítvány 13 székelyföldi kisiskolást telepített abba a házba, amelyet Torockón megvásárolt és azóta is működtet. /Balta János: 410 éves iskola Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2005. március 25.

Évek óta gyermekhiánnyal küszködik a torockói iskola. Vezetősége Böjte Csaba ferences szerzeteshez fordult segítségért, hogy telepítsen ide is gyermekotthont, amelynek a tagjai növelhetnék a helybeli iskola diáklétszámát. A templom közelében már működik is a gyermekotthon. Igazgatója, Tamás Márta elmondta, hogy tavaly szeptemberben érkeztek Déváról, ugyanaznap vásárolták meg a házat. Jelenleg 13-an vannak, egyik szobában laknak a fiúk, másikban a leányok, külön a nevelők, és közösen használják a konyhát az ebédlővel. A szükséges élelmiszereket a torockóiak és torockószentgyörgyiek biztosítják, a Szent Ferenc Alapítvány fedezi a nevelők bérét, állja a rezsiköltségeket. Folyik a régi épület felújítása. /Balta János: Nagycsalád Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2005. május 30.

Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2005. június 15.

Brassai Sámuel, a neves erdélyi polihisztor Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, melynek később tanára, majd igazgatója lett. Hosszú élete során a természettudomány majdnem minden ágát művelte, foglalkozott földrajzzal, matematikával, fizikával, kémiával, növénytannal, emellett kiváló irodalmár, esztéta, műkritikus, bölcselő és teológus volt. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a nyelvészetben, tíz nyelvet beszélt, s ma is helytállóak és követendőek pedagógiai nézetei. /Brassai Sámuel emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2005. július 13.

Július 9-én Torockószentgyörgyön és Torockón eddig soha nem tapasztalt jégeső söpört végig, július 12-én Nagyenyed az utóbbi évtizedek legnagyobb patak okozta árvízére ébredt. A város központjában lévő vashíd leszakadt, az alacsonyabb fekvésű részeket, így a megyei RMDSZ székházát is ellepte a víz. Nagyenyeden 31 családot kitelepítettek, sok házat elöntött a víz, megrongálódott 2 kishíd, 2500 m-es szakaszon az úttest stb. /És az eső csak esett… = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2005. augusztus 16.

A nagyenyedi, magyarlapádi cserkészcsapat és a székelykocsárdi alakuló cserkészcsapat egyhetes intenzív kikapcsolódásra indult a torockószentgyörgyi vár alatti táborba. A táborozók teljesítették a cserkészpróbákat. /T. A.: Cserkészek a vár alatt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2005. november 18.

Nem volt még a Nagybányán, a Teleki Magyar Házban önálló szobrászati kiállítás. Most lesz az első, Balázs Janó Torockószentgyörgyön alkotó szobrászművész tárlata november 24-én nyílik meg. Az alkotó édesanyja, Csizér Lilla (1914-1986) nagybányai festőművész volt. Balázs Janó így édesanyja révén, mondhatni, a nagybányai festőiskolába is beleszületett, jól ismerte a Ziffer Sándor köré csoportosuló művészeket. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a kolozsvári Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. /(-helyi): Balázs Janó szobrai Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

2005. december 2.

Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2005. december 27.

Karácsonyra jogilag is működőképessé vált Torockó és Torockószentgyörgy Közösségépítő Egyesülete. A 24 alapító tag között van a polgármester, alpolgármester és a lelkész. Az egyesület három fő célja a falugondnokság létrehozása, a Teleház működtetése és az Idősek Klubjának megszervezése. A falugondnok közalkalmazotti tisztség. Magyarországi példa szerint Erdélyben 3 helységben működik, azzal a különbséggel, hogy ott erre nincs állami támogatás. Az ötletet a Torockón megszervezett, falugondnokság témájával foglalkozó konferencia adta. A torockói falugondnok 1200 lakos érdekeit képviseli és fő feladata a torockószentgyörgyi iskolások Torockóra történő ingáztatásának a megoldása. Az egyesület egy mikrobuszra pályázik, ennek üzemeltetése a falugondnok feladata lesz. A Teleház Torockószentgyörgyön épül. Az Idősek Klubja a kultúrotthon termében fog működni, a következő évben indul be. /Takács Ildikó: Falugondnokot választ Torockó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2006. január 14.

Torockó lélekszáma mára hatszázra csökkent, megcsappant a gyermeklétszám is, 65 diákjuk van, ismertette helyzetüket Deák Szilárd, a Torockói Sebes Pál Általános Iskola igazgatója. Az iskola mellett óvoda is működik, és Torockószentgyörgyön is van egy elemi iskola és egy óvoda. A legújabb kormányrendelet szerint a kétszáz gyerekkel működő iskolákat fokozatosan leépítik, majd bezárják. /Dézsi Ildikó: Létszámcsökkenéssel küzd a torockói iskola. Sebes Pál hajdani igazgatóról nevezték el a tanintézményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2006. január 14.

Hetvenöt éve született Borbáth Károly /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 19./, a tragikusan hamar és kétséges körülmények között elhunyt tanár. A vargyasi elemi után a székelykeresztúri középiskola, majd a kolozsvári történelem–filozófia szak egyetemi évei következtek. Ösztöndíjjal Leningrádba küldték tanulni. Több egyetemre is hívták lektornak, Kolozsvárt választotta. Tíz évig oktatott, majd mennie kellett az egyetemről. A kényszerű változást nem nagyon bánta, úgy érezte, hogy a nagyenyedi Bethlen Könyvtár igazgatójaként küldetést tölthet be. A nagy múltú könyvtár rendezetlen volt, leltára sem készült el, ráadásul többször is kirabolták, vagy éppenséggel elégették a több száz éves iratokat. Újabb megpróbáltatás következett: Torockószentgyörgyre küldték tanítani az elemibe, doktorátusa ellenére. Vargyas hívására azután hazament, s lelkesen vetette bele magát barátai, rokonai gyermekeinek oktatásába. Ezt is bűnként tartották számon, ellenőrizni kezdték, rendőr sétálgatott naphosszat az utcájában. Borbáth Károly dolgozott Vargyas falu monográfiáján. Fő művének, a Vargyas-monográfiának részletei sosem váltak egésszé. 1980. április 18-án fát és szenet vitt szobájába, hogy tüzet rakjon. Másnap már nem kelt fel. A közelben levő orvosnőt riasztották, de az be sem ment a szobába, a küszöbön megállt, s csak annyit mondott: szén-monoxid. Hogyan lehetséges ez, hiszen még a papír sem égett el rendesen, a kéményt pedig rendőrség vizsgálta meg utólag. A kérdések továbbra is megválaszolatlanok. Közel tíz évnek kellett eltelnie, míg vargyasi gyermekek ma az ő nevét viselő iskolában tanulnak. /Hecser László: A pennahegyet keresvén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998