udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. február 20.

1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1998. június 10.

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1999. szeptember 16.

Szept. 11-12-én harmadízben tartottak Szilágycsehben Tövisháti Napokat. Vida Katalin, a Tövishát Társaság titkára elmondta, hogy az építő munka eredményeit számba vették. A Magyar Ház belső felújítása utáni avatóját is most tartották. A Magyar Házban a város huszadik századi alakulását bemutató fotókiállítás nyílt. Bajusz István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szilágyság volt várairól, a tájegység középkori történelméről tartott előadást. /Fejér László: Tövisháti napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1999. szeptember 23.

Tövishát legnagyobb református temploma Diósadon van. Megtörtént a templom külső-belső felújítása, az ünnepen Tőkés László püspök igehirdetésben a nemzedékről nemzedékre való emlékezés jelentőségéről beszélt, amikor a feledékenység veszélyezteti egyik-másik közösséget. A püspöki igehirdetés szerint a falak repedéseit sikerült eltüntetni, vajon sikerül-e helyreállítani a belső egységet az egyházközségben, mert repedések történtek azon is. Sokan elvándoroltak a faluból. - Újabbkori Ady-emlékekkel gyarapodott a Szilágyság az idén, az emlékezés a költő halálának 80. évfordulójával kezdődött még a tavasszal, hogy hulláma elérjen egyfelől a kalotaszegi Nyárszóig, másfelől Diósadig, ugyanis a két helységből származtak az Ady-ősök. Szalai István fafaragó munkája a templomkertben emelt kopjafa, melyről a költő arcmása néz le. Első alkalom, hogy Diósadon is emlékjelet állítottak a költőnek. /Fejér László: Kettős ünnep Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. szeptember 23.

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

1999. október 8.

Szilágycsehben a városi RMDSZ, a Tövisháti Kulturális Társaság, valamint a református és a római katolikus egyház szervezésében október 6-án emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leverésének és az aradi 13 honvéd tábornok kivégzésének 150. évfordulójáról. A Magyar Házban dr. Egyed Ákos akadémikus ismertette "Erdély 1848-1849" című könyvének második kötetét, előadást tartott a szabadságharc vívmányairól, nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy a román sajtóban agyoncsépelt "40 ezer román áldozat" elmélete fantazmagória, alaptalan és hamis állítás. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő millecentenáriumi kopjafát, a Fábián Dániel szabadságharcos emléktáblát, valamint a római katolikus templom előtti millecentenáriumi emléktáblát. /Baksai Károly: Tövisháton is emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1999. november 2.

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1999. november 11.

Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

1999. december 10.

A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1999. december 11.

Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1999. december 21.

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1997. június 4.

1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2000. november 15.

Nov. 11-én megalakult a Nagykárolyi Népfőiskola, a magyar Népfőiskolai Collegium, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a helyi református egyházközség szervezésében. A népfőiskola elnöke dr. Németi János tudományos kutató lett, aki elmondta, hogy ez a negyedik népfőiskola immár Erdélyben. A második bécsi döntés után még 10 nagyobb népfőiskola működött, de a kommunista rendszer eltűntette őket. 1997-ben megalakult az első népfőiskola egy Nagyváradtól 10 kilométerre levő 480 lélekszámú községben. A következő volt - Tőkés László püspök és Csűry István generális direktor szervezésében - az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium nagyváradi székhellyel, majd a Tövisháti Református Népfőiskola is megszületett. Saját épületük még nincs, a református egyház tulajdonában levő valamelyik épületben fogják tartani az előadásokat. /Magyar Népfőiskola alakul Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2000. február 9.

Az RMDSZ megalakulásának tizedik évfordulójára megjelent a Tövisháti emlékezések, 1989-1999 című könyv. A dokumentumkötet szerkesztője, egyik szerzője Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor közreadta 1989 decembere második felében írt naplójegyzeteit. Külön fejezet szól Tőkés László menyői meghurcoltatásáról Ezek az emlékezések forrásanyagot is nyújthatnak későbbi korok történészeinek. /Fejér László: Tövisháti emlékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ A könyv azon emberek emlékeit rögzíti, akik ott voltak, amikor a "rebellis temesvári papot" 1989-ben Szilágymenyőbe helyezték. Abban reménykedtek, hogy Tőkés Lászlót sikerül majd elszigetelni: leszerelték a Mineu /Menyő/ helységnévtáblát. /Szabó Csaba: A szabadság szilágymenyői csillaga. Emlékirat Tőkés László tövisháti száműzetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2000. február 29.

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2000. június 26.

Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. július 13.

Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. augusztus 14.

Aug. 12-én megkezdődtek Szilágycsehen a IV. Tövisháti Napok rendezvényei, a Tövisháti Művelődési Egyesület és a református egyházközség szervezésében. Molnár Kálmán, a zilahi egyházmegye esperese üdvözölte a vendégeket, majd Baksai Károly, az egyesület elnöke mondott beszédet. A történelmi előadások sorát Dr. Zétényi Zsolt, volt magyarországi országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a Szent István-korszak és Trianon összefüggéseiről beszélt. Felvetette a ″vándorló honfoglalóállam″ létének lehetőségét, kitért Szent István tetteinek szükségességére de egyben fájdalmas, hagyományromboló voltára is. Trianonnal kapcsolatban megjegyezte: egy jól szervezett, az együttélés terén évszázados tapasztalattal bíró soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot hoztak létre. Varga D. István szilágycsehi történész a tövisháti (szilágycsehi) helynevekről tartott előadást. A Magyar Házban megnyílt Szilágycseh fiatal hivatásos festőművészének, Váncza Editnek a tárlata, majd az elszármazottak találkozója következett. /Szabó Csaba: A lélekforradás ünnepe Szilágycsehben. Megnyíltak a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2000. augusztus 16.

A IV. Tövisháti Napok rendezvényei aug. 12-én Szilágycsehen, a Magyar Házban folytatódtak az elszármazottak találkozójával. Aug. 13-án, vasárnap a református és római katolikus templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, majd a több mint félezres tömeg megkoszorúzta a református templomudvaron felállított millecentenáriumi kopjafát, ezután a katolikus templom előtt a millecentenáriumi keresztet és emléktáblát. /Molnár Kálmán: Véget értek a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2001. március 14.

A Hadad községhez tartozó Lelében hollandok segítik a Lele Barátai Alapítvány gazdaságfejlesztési programját: húszezer német márkás, közepes lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósítottak a hozzájuk ilyen jellegű pályázatot benyújtott első tizennégy kisvállalkozónak. A közeljövőben már 5-10 ezer márkás, három-öt éves megtérülési időre nyújtott hiteleket kívánnak folyósítani a környék gazdáinak. Feltételeik: a pályázónak legyenek pontos elképzelései az anyagi befektetést igénylő tevékenységről, az általa készített számításokból pedig derüljön ki tervének életképes, jövedelmező volta. Ha minden terv szerint alakul, a kezdeményezés lassan átfogja az egész Tövishátat, a kiadott kölcsönök értéke pedig év végére eléri az egymillió német márkát. A későbbiekben Kolozsvár irányába akarnak terjeszkedni, majd egy holland-román együttműködési terv részeként átfogni az egész országot. A kért összegek kiutalása egy várakozási lista alapján történik: a visszatérített pénz azonnal tovább kerül a következő vállalkozóhoz. Nagy Sándor lelkész elmondta, hogy az aktív korosztály legnagyobb része városon keresi a boldogulást, vagy külföldön vállalt munkát. Amennyiben a szülőföldjükön létesített új munkahelyeket, vagy a saját földjén való vállalkozás lehetőségét kínáljuk fel számukra, hátha megáll a fiatalok elvándorlása. /Holland hitelek - lelei gazdálkodóknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./

2001. szeptember 5.

EMKE eseménynaptára szerint eseményekben gazdag hónap ígérkezik. Szept. 7-én Dicsőszentmártonban magyarországi írókkal és költőkkel találkozhatnak az érdeklődők; szept. 9-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület; szept. 14-16. között kerül sor a Szatmár megyei Kaplonyban a VII. Partiumi Honismereti Konferenciára; szept. 14-16. között Kolozsváron és Szamosújváron konferenciát tartanak "A magyarörmények beilleszkedése Erdély gazdasági, társadalmi, egyházi életébe" címmel; szept. 15-én néptáncosok találkozója zajlik az Arad megyei Pécskán; Kolozsváron pedig Pimpimpáré gyermekvásárra várják az érdeklődőket; szept. 15-16-án kerül sor Szilágycsehen a Tövishát Napokra; szept. 16-án a Szilágy megyei Bogdánd lesz a helyszíne a XI. Nemzetközi néptánc-találkozónak; szept. 21-én Dicsőszentmártonban az olvasók találkozhatnak a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel; szept. 22-én Vajdahunyadon sor kerül a Kultúra és oktatás multimédiás megközelítésben című rendezvényre; Szatmárnémetiben pedig az érdeklődők részt vehetnek a Hajnal akar lenni népdalénekesi verseny XI. kiadásának megyei döntőjén, illetve Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok című könyvének bemutóján is; szept. 22-23-án Szilágysomlyóra várják az érdeklődőket a Báthory Napok alkalmával; szept. 27-én Temesváron "Fényképezőgéppel a Kárpátokban" címmel tartanak előadást, Nagyszalontán pedig Sinka Istvánra emlékeznek; szept. 27-30. között kerül sor a Kovászna megyei Árkoson "Külön vagy együtt? Az egységesítés esélyei a nyelvi tervezésben" című anyanyelvi konferenciára; szept. 28-30. között a szatmárnémeti MADISZ árvaházi gyerekeket táboroztat Szokondon; szept. 29-én Szatmárnémetiben A vasút múltja és jövője Kelet-Közép-Európában című előadásra várják az érdeklődőket; Temesváron sor kerül a Székely László fotóalbum bemutatójára; Máramarosszigeten pedig Kit mit tud? versenyt bonyolítanak le; szept. 30-án a Kovászna megyei Rétyen kap helyet a Gyerek- és Ifjúsági Zenekarok III. Találkozója. /Eseményekben gazdag hónap ígérkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2001. október 6.

Szept. 28-29-én tartották meg Szilágycsehen ötödször a Tövisháti Napokat. A Tövishát Társaság elnöke, Varga D. István utalt arra, hogy a rendezvény Szilágycseh városán túl átível a megyehatáron, a Máramaros és Szatmár megyékhez került tövisháti falvak lakóihoz is szól. A rendezvény jellemzője, hogy elhangzanak a Tövishát történelméhez kapcsolódó tudományos előadások, ezúttal dr. Sipos Gábor egyetemi adjunktus ismertette a középkori Szilágycseh mezőváros életét meghatározó Drágffy család történetét. Sikeres volt a helytörténeti vetélkedő. A Magyar Házban nyitották meg az IppArt csoport kiállítását, miközben ugyanennek a társaságnak Szilágysomlyón is tárlata van ezzel egyidőben. Felléptek a hagyományőrző népi együttesek is. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. november 30.

Dec. 1-jén tartja meg fórumát a szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola december 1-jén, a szilágycsehi Református Egyházközség gyülekezeti központjában. A következő értekezések hangzanak el: dr. Kiszely István: Őstörténet - Mit adott a honfoglaló magyarság a keresztény Európának, Kocsis István: A Szent Korona misztériuma és annak időszerűsége. Mátyás kora, dr. Gidai Erzsébet: Az EU-csatlakozás gazdasági vetülete, avagy a globalizáció csapdái magyar szemszögből. Kitekintés a határon kívüli magyarság helyzetére, Molnár Kálmán esperes: Olosz Lajos emlékezete, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepi műsorban fellép a szilágycsehi vegyeskórus, és Olosz Lajos költeményeiből hangzanak el szavalatok. /Tövisháti népfőiskolai fórum szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2001. december 3.

A szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola a vidék anyanyelv- és nemzeti identitásápoló fórumaként idén másodszor hívott meg jeles magyarországi szakembereket előadást tartani. Dr. Kis Boáz református lelkész, a Magyar Népfőiskolai Kollégium elnöke, dr. Kiszely István őstörténet-kutató, magyarországi, németországi és egyesült államokbeli egyetemek professzora, Kocsis István történész, egyetemi előadótanár és dr. Gidai Erzsébet professzor asszony, országgyűlési képviselő voltak az előadók. Kocsis István történész a Szent Korona misztériumáról és annak időszerűségéről tartott előadást. Dr. Kiszely István kifejtette: a hun-avar-magyar hármas népvándorlás egyazon törzsi eredetet igazol, olyan közép-ázsiai gyökereket, amelyeknek nincs közük a finnugor származáshoz. Tana nem új, hiszen ezek a kutatások az 1800-as évek eleji történelmi írásokban még jelen voltak. Azután tüntették el azokat és agyalták ki az új magyar őstörténetet, amelynek nincs köze a valósághoz. Dr. Gidai Erzsébet volt MIÉP-es, ma független képviselő többek között Magyarország EU-s csatlakozását értékelte, hangsúlyozva: a csatlakozás előfeltétele a Kárpát-medencei magyarság helyzetének megnyugtató rendezése kell legyen. Molnár Kálmán esperes Olosz Lajos költő és egyházkerületi főgondnok születésének 110. évfordulójára emlékezett. /Makkay József: Magyar múltunk a jövő tükrében. Tövisháti népfőiskolai fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 10.

Dec. 9-én ünnepelte tízéves születésnapját a sepsiszentgyörgyi székhelyű Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A háromnapos seregszemlén a Concordia-napok saját hagyományaihoz hűen a tucatnyi műkedvelő csoport között egy magyarországi és egy hazai román társulat is fellépett. Idén először bábosok is részt vettek a rendezvényen: ezalatt tanfolyamon tanulhatták a bábjáték elméletét-gyakorlatát. Sombori Sándor író, a Jádzó Társaság első tiszteletbeli elnöke kiemelte, hogy a műkedvelők ,,taps és pénz nélkül" dolgoznak, és elviszik a színházat a falvakba is, ahová a hivatásosak ma már nem jutnak el. A legjobb rendezésnek és a legjobb előadásnak járó elismerést a kolozsvári Maszkura aratta le, az idén bevezetett Reménység különdíjat a legtöbbet ígérő kezdőknek, a brassói Harag György Társulatnak ítélték oda, a legjobb csoportmunkáért járó oklevelet a szilágycsehi Tövishát kapta. Idén először egy kis Concordia hírlapot is kiadott a Jádzó. /(demeter): Tízéves a Jádzó Társulat. Sok díj a megyében maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2001. december 19.

Dec. 7-9-e között tartották a VI. Concordia Napokat, az amatőr színjátszó seregszemlét. A rendezvényen ünnepelték a Jádzó Társaság fennállásának 10. éves évfordulóját is. Jancsó Árpád színész, a Jádzó Társaság elnöke a "nyelvében él a nemzet" alapgondolatából indult ki. A szervezők jóvoltából rendező-, színjátszó- és bábszínháztanfolyamok tették színesebbé az előadásokkal teli három napot. A találkozón fellépett 12 csoport. Volt népies játék, sulikomédia, az abszurd dráma, a szórakoztató vígjáték, kabaré, táncfantázia, történelmi dráma, XVIII. századi erkölcsi vígjáték, vásári komédia is. A kolozsvári Maszkura csoport által bemutatott, Razvan Petrescu A tréfa című bibliai történetre írt abszurd drámája nyerte el a legjobb előadás, a legjobb rendezés díját. A legnagyobb közönségsikernek örvendő Homo Eroticust, a sepsiszentgyörgyi Mandala Mágikus Színház táncfantáziáját a zsűri negatív érzelmekkel fogadta. A csoportmunkáért kiosztott különdíjat nyerte el a szilágycsehi Tövishát Színtársulat Toldi című zenés sulikomédiájáért. /Farkas E Zoltán: Ha Concordia Napok, akkor Sepsiszentgyörgy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2001. december 20.

A Tövishát Társaság és a Művelődés folyóirat szervezésében első ízben tartottak karácsonyi könyvvásárt író-olvasó találkozóval és műemlékgrafikai kiállítással egybekötve, dec. 14-én Szilágycsehen, a Magyar Házban. Fodor Sándor író a gyermekolvasókkal találkozott. A Művelődés főszerkesztőjére, Szabó Zsolt irodalomtörténész bemutatta a két legutóbbi kiadványt és a műemlékgrafikai kiállítást. A két kötet: Makoldy József Erdélyi képek című munkája. A szerző grafikái megörökítették a műemlékkastélyok, templomok, várak, kolostorok romjait. A másik könyv a szobrász Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent rajzgyűjteménye. A könyvvásáron mintegy száz könyvcím - többségük a Kriterion kiadványa - közül válogathattak az olvasók. Fodor Sándor író életműsorozatáról beszélt hallgatóinak. /Fejér László: Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2002. július 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2002. augusztus 20.

A Tövisháti Kulturális Társaság rendezésében aug. 31-én és szept. 1-jén tartják meg a hagyományőrző napokat. Idén dr. Egyed Ákos akadémikus a Kossuth-év okán a szabadságharc vezetőjéről tart előadást, dr. Péntek János pedig a tövisháti nyelvjárásról. Történelmi vetélkedőt tartanak a helyi magyar iskolások részvételével Kossuth életéről, koráról. Éljen a magyar szabadság címmel Meleg Vilmos színművész előadóestjére kerül sor a művelődési házban. Az Ipp Art művészcsoport idei táborozásán készült képzőművészeti alkotásokat a Magyar Házban állítják ki. Szeptember első vasárnapján a hagyományőrző népi együttesek találkozóját tartják meg. /Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998