udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. szeptember 7.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./

1996. szeptember 29.

Kolozs megyében folytatódtak a választási kampánygyűlések. Szept. 29-én Bánffyhunyadon és Kőrösfőn Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselőjelölt találkozott a választókkal. Ugyanezen a napon Magyarvistán és Türén Újvári Ferenc és Papp Judit képviselőjelöltek, Tordatúron Buchwald Péter szenátor képviselőjelöltekkel vett részt választási gyűlésen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1., 877. sz./

1996. november 2.

Nyolcadik alkalommal lesz népzene- és néptánctalálkozó. Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Állami Népi Együttes rendezésében a kétnapos /nov. 8-9./ találkozón Mezőségről a visai táncosok és a palatkai zenekar, Kalotaszegről Lengyel László és a türei néptáncosok, Moldvából a pusztinai csángó táncosok és zenészek, Sepsiszentgyörgyről az őrkői cigány táncosok és zenészek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2000. július 24.

Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2001. május 21.

Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2002. szeptember 24.

Szept. 22-én Mérán a Mérai Hagyományőrző Néptáncegyüttes huszadik évfordulójának ünnepségén tájházat is avattak a falu központjában. Az eseményt az Illyés Közalapítvány, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület támogatta. Tőkés László püspök hirdetett igét. A tájház, a múzeumnak helyet adó falusi ház 1945-ben épült. A külső helyiségben kenyérsütő kemencét, dagasztó teknőt, szövőszéket látni, a belsőben pedig kelengyés ládát, falistelázsit, lócákat, magasra vetett ágyat, a falak tele vannak falvédőkkel, tányérokkal. Gazda Klára, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-néprajz tanszékének előadótanára a tájházak fontosságát emelte ki. Pozsony Ferenc, a néprajz tanszék előadótanára néhány könyvet adott át a tájház leendő könyvtára részére. A gálaműsor a mérai hagyományőrzők legifjabb csoportjának előadásával vette kezdetét. Táncoltak a mérai ifjak, a györgyfalvi, magyarlapádi, inaktelki, magyarvistai, szucsági, türei magyar, illetve csonkatelepi román hagyományőrzők. A műsort a méraiak felnőtt csoportja zárta. Jelen volt Kallós Zoltán is. /Valkai Krisztina: Tájházavatás és népművészeti gálaműsor Mérában. "A mérai hegytetőn/integet a szeretőm..." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2002. október 15.

A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték, okt. 13-án, vasárnap. A házigazda a két éve alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A református egyház Kós Károly Népházában volt a találkozó. A Kós Károly által tervezett művelődési házat, az állam által eltulajdonított épületet a mákóiak peres úton visszaszerezték, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek is. A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerősként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. Holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, most épül az imaház. A 700 lelkes Mákófalva lakossága rohamosan fogy. Ezelőtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. /Borbély Tamás: Kórustalálkozó "angyaljárással". Mákófalva élni akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2002. december 28.

A türei magyarok hűségét viszonozta Patrubány Miklós karácsony másodnapján, amikor a faluközösség ismételt meghívását elfogadva, Kossuth-emlékzászlót adományozott Türének. A kalotaszegi Türe négyszáz lelket számláló magyar közösségének több mint tíz százaléka a Magyarok Világszövetségének tagja. László György, a türei születésű MVSZ-küldött, átadta az MVSZ emlékzászlaját Varga Zoltán református lelkésznek. /Kossuth-emlékzászlót kapott Türe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2003. május 23.

Egyesületbe tömörültek a kalotaszegi népművészek. A mákófalvi székhelyű Bokréta Kulturális Egyesület összefogja Kalotaszeg népművészeit. Az egyesület elnöke Kovács Pali Ferenc, alelnöke Kudor István. Stílusosan, Mákófalva utolsó pávás homlokzatú házát vásárolnák meg az egyesület otthonának, ám egyelőre nincs meg az ahhoz szükséges pénzösszeg. Türében a hétvégén régiók népművészeinek találkozójára kerül sor. A Bokréta Kulturális Egyesület első önálló rendezvényére Mákófalván, július 20-27. között kerül sor. A népi bútorfestő táborba olyan 15 éven felüliek jelentkezését várják, akik nem idegenkednek a falusi környezettől. /(ke): Egyesületet alapítottak a kalotaszegi népművészek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2003. május 26.

Máj. 26-án a Jagamas János Művelődési Házban került sor a második alkalommal megszervezett Mérai Napok ünnepélyes megnyitójára. Dr. Sárosi Artúr, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a falu testvértelepülésének, az anyaországi Tarnaméra községnek a képviselőit, illetve a Németországból érkezetteket. A megnyitón Varga György a mérai bivalytenyésztésről értekezett, majd Tötszegi Tekla tanárnő Kalotaszeg jellegzetességeiről beszélt. Voltak sportvetélkedők is. A türei kézműves találkozó résztvevői szintén átjöttek megtekinteni a tájházat. A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének telkén kézműves foglalkozások zajlottak. Másnap az ünnepi műsoron a református egyházközség vegyeskara, az iskola tanulói, valamint a hagyományőrzők gyermek- és felnőtt táncosai és népdalénekesei léptek fel. /Valkai Krisztina: Hagyományőrzés, gazdasági felzárkózás és mulatás. Második Mérai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/

2003. május 26.

Régiók találkozója címen kézművesek seregszemléjére került sor Türében. A háromnapos eseménysorozat programjában kiállítás, néprajzi jellegű előadások, falulátogatás, illetve a kézművesek beszélgetése szerepelt. A találkozót a Bokréta Kulturális Egyesület, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság és a helyi református egyházközség szervezte. A ma is többségében magyarlakta falu - több mint négyszáz lelket számlál a református egyházközség - százhúsz-százharminc román lakosa is beszél magyarul. Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a mindeddig utolsó mákófalvi bútorfestő elmondta: egyesülete tagja annak a hat évvel ezelőtt alakult szövetségnek, amely Romániai Magyar Népművészeti Szövetség név alatt összefogja az ország összes magyar kézművesét. A Bokréta még fiatal, idén tavasszal jegyezték be hivatalosan; célja, hogy a régió népi kézműveseit tömörítse. Első lépésként szervezték meg a türei találkozót, amelyet hagyománnyá szeretnének tenni. /V. K.: Kézművesek találkozója Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/

2002. május 8.

Áprilisban a Nádas-mente falvainak magyar kórusai Türében jöttek össze. A kórustalálkozóra hét faluból jöttek a kórusok: Kajántó, Kisbács, Szucság, Méra, Vista, Mákó és a házigazda Türe kórusai. A türei kórustalálkozó nem reklám-vásár volt, hanem a magyar lélek Istentől átszellemültsége, különössége, írta László György. /László György: Az éneklés ünnepe Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2005. június 29.

László György Kalotaszeg Türe nevű falujában született, s már kora ifjúságában verselgetett, tagja volt a fiatal kolozsvári magyar irodalmárok Gaál Gábor Körének. Budapesten megjelenhetett Jövő-bűvölő című verses válogatása, magánkiadásban. Erdély elszakíthatatlan kötelékkel láncolja magához László György poétikáját. A szülőföld, annak magyarsága, Erdély természeti szépségei adják szövetét költészetének. /Bereczki Károly: Alázattal az anyanyelv szépségéért. László György Jövő-bűvölő című verses könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2006. július 8.

Megjelent egy könyv: Kalotaszeg és környéke. A könyvben Martonossy Magda írása /Kalotaszeg néprajzilag jelentősebb települései/ nem említi Mérát. Varga György kiállt szülőfaluja, Méra mellett, adatgazdag összefoglalójában bemutatta Mérát, mint kalotaszegi falut, tiltakozva azért, mert könyv 42 felsorolt falu között nem szerepeltette Mérát. Népviselete, népzenéje, néptáncai, hagyományai miatt Méra tekinthető az első „igazi” nádasmenti falunak. 2005 augusztusában három mérai tánccsoport (házasok, legények-leányok, gyermekek) lépett fel. A néptánc és népdalok megőrzését, ismertetését már több mint 15 éve felvállalta a Mérai Hagyományőrzők Egyesülete. A 2005-ben alakult Mérai Kankalin Egyesület célkitűzései között hasonló feladatok is szerepelnek. A Hagyományőrzők Egyesülete már több alkalommal megrendezte a Kalotaszegi Gyermek Néptánctalálkozót, tánccsoportjai részt vesznek hazai és külföldi rendezvényeken. A Kankalin Egyesület november óta minden pénteken táncházat működtet. Sokan megcsodálták már a mérai faragott kapukat, utcaajtókat. Mérában is élnek még a hagyományos népszokások. Karácsonykor ötödszörre rendezték meg a Nádasmenti Református Kórustalálkozót a mérai templomban. A mérai jellegzetességek között van a bivalytenyésztés. Kolozsvár piacain még lehet találkozni tejterméket árusító mérai asszonyokkal. Látványosság a juhmérés, melyet minden év Szent György napjához (április 24.) legközelebb eső szombaton-vasárnap rendeznek meg. Méra Kolozsvártól 12 km-re fekszik, a falunak jelenleg 1450 lakosa van, az utolsó népszámlálás szerint az összlakosság 80%-a magyar, 20%-a cigány és román. A lakosság közel 90%-a református. Iskolája 1728 óta van Mérának. A Nádasmente egyetlen kizárólag magyar nyelvű I–VIII. osztályos iskolájában jelenleg 120 mérai és 3 türei gyermek tanul. A Jagamas János Művelődési Otthont a helyi református egyházközség gondozza. /Varga György: Amibe nem fér bele Méra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2006. augusztus 19.

A Magyargorbó községhez tartozó Türének ma közel hatszáz lakosa van. Türe lakosságának többsége magyar: a négyszáz magyar mellett mindössze százhúsz román és negyven roma él a faluban. 1989 után a városban dolgozók hazatértek szülőfalujukba, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. Az itteni föld alkalmas krumpli-termesztésre. Türében nincs munkalehetőség, a falu fiatalabb lakossága a közeli városban próbál munkát találni. Összevont osztályokban tanul a tizennégy gyerek és Kolozsvár különböző iskoláiban tanulnak tovább. Az óvodában húsz gyerekkel foglalkoznak. A falunak van egy nyertes SAPARD-pályázata, az abból származó pénzt az út aszfaltozására szeretnék fordítani. A faluturizmusba bekapcsolódnak. Évente megrendezik a húsvéti Nádas-menti kórustalálkozót, amelyre meghívják a környékbeli falvak kórusait. Ezen kívül minden évben szerveznek evangelizációs gyermekhetet, tájékoztatott Varga Zoltán református lelkész. /Türe – a sokgyermekes falu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2006. október 9.

Bogártelkén tartották a Régiók Találkozóját, a kis faluban Székelyföldről, Kalotaszegről és más térségekből érkezett népművészek, kézművesek gyűltek össze szakmai hétvégére. A Bokréta Kulturális Egyesület volt a szervező. Kezdetben a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség rendezte, ma már a közel ötéves Bokréta Kulturális Egyesület is szervez találkozókat – mondta el Kovács Pali Ferenc népibútor-festő, az egyesület elnöke. Bánffyhunyadon szervezték az első Régiók Találkozóját, majd sorra Mákófalva, Türe, Inaktelke fogadta be a rendezvényt, most pedig Bogártelke. Minden résztvevő elhozza munkáit, majd az összegyűlt anyagból gazdag kiállítást is rendeznek. Kudor István, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke nyitotta meg a kiállítást. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke beszámolt az egyesület munkájáról. Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg tájegységről tartott helytörténeti előadást, Pap Gábor magyarországi irodalomtörténész pedig a templomkazetták motívumainak kialakulásáról beszélt. /-f-: Régiók Találkozója Bogártelkén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2006. november 10.

Egyre kevesebb pénzből és a hagyományos népzenét és néptáncot eredeti formájában őrzők egyre fogyó táborából kiválasztott meghívottak részvételével tartja meg a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány a legátfogóbb erdélyi népzene- és néptánctalálkozót. A tizenhat év alatt tizennyolcadszor megszervezett rendezvény november 10-én lemezbemutatóval kezdődik. Könczei Árpád táncos-koreográfus kezdeményezésére azzal a szándékkal szervezték meg 1990-ben az első népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszent­györgyön, hogy az akkor alakult hivatásos táncegyüttes tagjai jó technikai körülmények között gyűjthessenek a meghívott hagyományőrzőktől. Tizenhat év alatt közel százórányi kép- és hanganyag gyűlt a találkozókon, s legkevesebb kilencszáz hagyományőrző zenész és táncos adta át tudását. Idén Kalotaszeg, a kalotaszegi tánc, zene és viselet a főszereplője a sepsiszentgyörgyi találkozónak, Mérából, Türéből, Magyarvistából és Szucságról érkeznek idős táncosok, zenészek. /Fekete Réka: Hagyománygyűjtés az utolsó órában (XVIII. Népzene- és néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2006. december 4.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozót. A december 2-i esemény sikeresnek bizonyult. A szamosújvári Sóvirág zenekar nótáira táncoltak az óvodások-kisiskolások. Kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a népzenének és a néptáncnak hogyan lehetne nagyobb teret szorítani a tévében, rádióban vagy a sajtóban. A türei, szucsági, vistai, bálványoscsabai, feketelaki, ördöngösfüzesi, válaszúti, magyarpalatkai nóták és táncok voltak műsoron. A találkozó táncházzal ért véget. /(balázs): Internettel a hagyományok megőrzéséért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2007. február 22.

Feléled a Farsangtemetés ősrégi szokása Kolozsváron, először rendezték meg a farsang és a tél elmúlásának ünneplését. A Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közösen szervezték meg február 20-án a táncházzal egybekötött vigalmat. Az ünnep kuriózum volt, nemcsak a fiatalok számára, hanem az idősebbeknek is. A farsangvégi hangulatot a Szarkaláb Néptáncegyüttes, Kicsi és bandája (Nagyvárad) és a Csűrös banda (Türe–Méra) zenéje teremtette meg. /Birtalan Ágota: Halotti beszéd a Heltainál. Nagy vigalom közepette temették el Kolozsváron a Farsangot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2007. május 21.

Sokan összejöttek a 6. Mérai Napok alkalmával. Ünneplőben pompázott a falu apraja-nagyja, az elszármazottak messzi földről is hazajöttek Mérára. Május 19-én Szeged Honvéd téri református gyülekezetének vegyes kórusa, a budakeszi vegyes kórus, a helyi református egyházközség kórusa, valamint Farkasné Major Annamária operaénekes lépett fel. A művelődési otthonban a kisbácsi, valamint a mérai gyermek- és felnőtttáncegyüttes népi táncokkal aratott óriási sikert, a Csűrös zenekar húzta a talpalávalót. – A Csűrös az utolsó hiteles kalotaszegi magyar vonósbanda, és a legjobbak közé tartoznak jelentette ki Varga Zoltán türei református lelkész. Volt díszfelvonulás, fogathajtó verseny, íjászbemutató és állatkiállítás is. A Mérai Napokat 2002 óta a helyi református egyházközséggel és RMDSZ-szel közösen Kankalin Egyesület szervezi. Varga György egyesületi elnök elmondta: jövőre szeretnék felavatni a mérai bivalymúzeumot, ahol majd kiállítják mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyeket a falut híressé tevő bivalytenyésztésben ősidők óta használnak, ekét, boronát, szekeret, igát, vajköpülőt. Most is van látnivaló Mérán, így a kalotaszegi népművészetet őrző tájház, Balázs Varga Dániel és Horváth András fafaragó remekei. Mérán található továbbá a Kelemen Anna, közismertebb nevén Kondor Nusi által valóságos néprajzi múzeumnak berendezett Sándor-porta. /Benkő Levente: Jövőre bivalymúzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. január 23.

Türében megrendezték az ifjúsági bibliaórás csoport találkozóját, eljöttek a zilahi CE – Krisztusért és Egyházáért – Szövetség ifisei. Előadásokat hallgattak meg, beszélgettek. A csendesnapot Szilágyi Márta, a türei szervezők egyike zárta imával. /Kiss Gábor: Türe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998