udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. július 1.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2008. július 4.

A nyári fesztiválok idejét éljük. Verőcétől Budapestig, Tusnádtól Kolozsvárig és Nagyváradig találkozókra hívják a helybelieket, nem utolsósorban az Erdélyből elszármazottakat. Verőcére „Erdélyország az én hazám” jelszóval invitálták az Erdélyből elszármazottakat. Tárgyszerűbb volt a hívó szó a Kolozsvár Társaság részéről: Kolozsvár Reneszánsza, Kolozsvár Napok. Kolozsvár, úgy is, mint Erdély egykori fővárosa, Románia talán legdinamikusabban fejlődő polisza, már nem azonos száz-ötven-húsz évvel ezelőtti önmagával. Mit tudnak erről az Erdélyből évtizedekkel ezelőtt elszármazottak? Nagyon-nagyon keveset. Vannak, akik úgy tudják, hogy Kolozsvár magyar város, és vannak, akik csodálkoznak, hogy itt még élnek magyarok. Azok, akik az elmúlt napokban Verőcén találkoztak, nem gondolták még végig, hogy mit rejt magában az „Erdélyország az én hazám”. Nosztalgiázást? Kolozsvár immár kiürült, legfeljebb érettségi találkozókra gyűlnek össze az egykor innen indultak. Keseregni lehet rajta, ítélkezni egyre kevésbé. A migráció világjelenség – sőt már nem is egyirányú. Lehet olvasni a Romániában munkát vállaló magyarországiak növekvő számáról, illetve Erdélyből elszármazott magyar cégtulajdonosok részleges hazatelepüléséről. A kolozsvári (erdélyi) változások nyilvánvalóan részei a romániai – gazdasági, politikai, kulturális – versenynek és versenyképességnek, immár az Európai Unión belül. Románia versenyképességéről többet kellene írnia a sajtónak. /Kántor Lajos: Erdélyország – milyen ország? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. szeptember 15.

6,03 millió lejjel finanszírozzák két Hargita megyei körgyűrűprojekt /Maroshévíz és Tusnád/ megvalósíthatósági és műszaki tervét. A szerződést az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából kapott vissza nem térítendő összegekből, illetve az állami büdzséből finanszírozzák. /Pénzek hargitai utakra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2009. október 5.

Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998