udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 558 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-558
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. március 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1994. május 20.

Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. május 20.

Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. március 30.

Tusnádfürdőn rendezték meg /márc. 17-23./ a műemlékvédelem rehabilitálásával foglalkozó 5. nemzetközi tudományos ülésszakot. Az idei konferencia témája: Kastélysors Kelet-Közép-Európában. A szervezőbizottság elnöke, dr. Szabó Bálint összegezte a tanácskozás tapasztalatait. A munkálatokat négy nyelvű kiáltványban foglalták össze, melyet magyar, román, szlovák és szlovén és olasz résztvevők fogalmaztak meg és a záróülésen 120 szakember vitatott meg. A kiáltványt /Ajánlás a kastélyok megmentésére és védelmére/ elküldték az Európa Tanácsnak, az UNESCO mellett működő nemzetközi műemlékvédő szervezeteknek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1996. június 6.

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1996. augusztus 16.

Aug. 16-tól tíz napon keresztül Csíksomlyón, illetve Hargitafürdőn és Tusnádfürdőn találkoznak egymással kilenc ország ferences harmadrendi - világi - fiataljai. Vákár Katalin , a csíkszeredai harmadik rend vezetője elmondta, hogy náluk 1990-ben újraéledt a rend. A találkozó védnöke P. Benedek Domokos, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa. Vákár Katalin nem tudja, hányan jönnek el, ugyanis postáját egy hónapja szigorúan ellenőrzik, a Németországból feladott jelentkezőlapok nem érkeztek meg a címére. /Takács Éva: Európai fiatal ferencesek zarándokútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 31.

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1996. augusztus 31.

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1996. augusztus 15.

Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

1996. augusztus 16.

Aug. 16-tól tíz napon keresztül Csíksomlyón, illetve Hargitafürdőn és Tusnádfürdőn találkoznak egymással kilenc ország ferences harmadrendi - világi - fiataljai. Vákár Katalin , a csíkszeredai harmadik rend vezetője elmondta, hogy náluk 1990-ben újraéledt a rend. A találkozó védnöke P. Benedek Domokos, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa. Vákár Katalin nem tudja, hányan jönnek el, ugyanis postáját egy hónapja szigorúan ellenőrzik, a Németországból feladott jelentkezőlapok nem érkeztek meg a címére. /Takács Éva: Európai fiatal ferencesek zarándokútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 31.

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1996. augusztus 31.

Aug. 31-én Csíkszépvízen ülésezett az RMGE Országos Elnöksége. AZ RMDSZ Mezőgazdasági Osztálya és az RMGE közötti kapcsolat körvonalazásán kívül napirendre került az RMGE gazdasági vállalkozásainak elemzése, a programtervezetek vitája és elfogadása, a Pro Professione-Transilvaniae Alapítvány kuratóriumának megválasztása, a támogatások elszámolása. A találkozó után eszmecserét tartottak Tusnádon, a Nádas magántőkével működő mezőgazdasági társaság vezetőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1998. január 17.

A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1998. március 4.

Imets Dénes - jelenleg Újtusnádon élő nyugdíjas zenetanár - Halmok hitével című műve alapján Szabó Tibor a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának rendezésében az együttes március 15-én, Csíkszeredában mutatja be Gál Sándor éjszakája című zenés darabot. Gál Sándor volt az 1848-as szabadságharc idején a székelyföldi erők főparancsnoka. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 4-10./

1998. március 22.

Márc. 22-én Tusnádfürdőn nyílt meg a 7. tusnádfürdői műemlékvédelmi nemzetközi tudományos ülésszak. A megnyitót a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékvédők Egyesülete nevében Szabó Bálint kolozsvári műegyetemi tanár tartotta. Több mint háromszázan jöttek össze, Európa sok országból voltak vendégek. Az ülésszak márc. 28-ig tart. Márc. 22-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban az Erdélyi városok kutatása című kiállítást. Keresztes Géza műépítész és társai segítségével Medgyes és Segesvár városrendészeti térképeit láthatták az érdeklődők. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. március 29.

A ferencesek újraindították a Szent Bonaventúra Könyvsorozatot, melynek két újabb kötete közül az egyik az erdélyi ferences rendtartomány vezetőjének munkája /P. Benedek Domokos OFM: A kegytemplom karnagya - Boros Valér életútja/, melyben a szerző példaképül állította a 20. századi magyar katolikus egyházi zene kiváló művelőjét, a másik könyvet Incze Dénes tusnádfürdői plébános írta /A szentek élete/, melyet négy kötetre tervezett. Incze János Tusnádfürdő új templomot épített a szűkké vált kápolna helyére. /Vasárnap - katolikus családi újság (Kolozsvár), márc. 29./

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

1998. július 25.

Kétnapos bemutatkozó magánlátogatásra júl. 25-én Romániába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. A repülőtéren a román kormány több minisztere fogadta, majd a Victoria-palotában, a kormány székhelyén Radu Vasile miniszterelnökkel folytatott nem hivatalos, kötetlen eszmecserét. A 70 perces találkozó után sajtótájékoztatott tartottak. Õszinte és meleg megbeszélést folytattunk - mondta Radu Vasile -, amely komoly bátorítást adott arra, hogy a két ország kapcsolatai magasabb szintre emelkedjenek. Megállapodás született arról, hogy októberben a román miniszterelnök Magyarországra látogat. A megbeszélésen a gazdasági együttműködés további bővítésének szükségességét hangsúlyozták és egyetértettek abban, hogy fontos, hogy növekedjenek a magyar tőkeberuházások Románia minden részén. Ennek érdekében a gazdasági és privatizációs területekkel foglalkozó szakminiszterek mielőbb találkoznak és kidolgozzák a részleteket. A román kormányfő szerint a magyar fél külön aláhúzta: Magyarországnak érdeke, hogy Románia minél gyorsabban és minél sikeresebben haladjon az európai és az euroatlanti integráció útján. Nem kerültük meg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket sem - mondotta a román miniszterelnök - amelyekben nézeteink gyakorlatilag hasonlóak voltak. Reméljük, az elkövetkező időszakban olyan megoldásokat sikerül kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi oktatás problémáinak jó feltételek közötti rendezését. Radu Vasile elmondta: nagy és mély benyomást tett rá a magyar miniszterelnök személyisége, a kormányzásról alkotott felfogása, az a határozottság és gyorsaság, amellyel fellépett országa alapvető érdekeiért. A mai napon ezzel a személyes találkozóval - hangsúlyozta Orbán Viktor - sikerült kiszabadítanunk országainkat ebből a prtotokolláris rendből, s ez megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben ilyen találkozásokra bárhol, bármikor sor kerülhessen. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a fényes külsőségek között megrendezett hivatalos találkozásokat megelőző óriási várakozás személyes véleménye szerint eddig inkább akadályozta, mintsem segítette a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatok fejlődését. Magyarország és Románia kapcsolatai - mondotta - sokkal élőbbek annál, semhogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Szükség van és szükség lesz arra, hogy a miniszterelnökök, ha a sors úgy hozza, gyakran találkozzanak, megismerjék egymás személyes véleményét, és ez is elősegítse az együttműködést. Orbán Viktor véleménye szerint új fejezetet sikerült nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, amelyben nem a fényes külsőségek lesznek ezentúl a lényegesek, hanem a tartalom. Olyan idők jönnek - mondotta Orbán - amikor a tények és az eredmények számítanak majd. A mai találkozó arról győzött meg, hogy kölcsönös a szándék e lehetőség kihasználására. Nem kergetünk álmokat és illúziókat. Vannak olyan természetű kérdések, amelyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, a csak történelmi távlatokban értelmezhető mentális, lelki, szellemi, történelmi kérdésekről már nem is beszélve. Orbán Viktor kifejtette: a nostani megbeszélés véleménye szerint lökést adhat a gazdasági együttműködésnek, s van esély arra, hogy a nagyon nehéz kisebbségi kérdésekben is - kellő előkészítés után, részletekbe menő, aprólékos tárgyalásokat követően - eredményeket érhessenek el. Örömmel és várakozással tekintek Radu Vasile miniszterelnök októberben esedékes budapesti látogatása elé - fejezte be nyilatkozatát Orbán Viktor. Egy újságíró megkérdezte, milyen messzire jutottak el a találkozón a romániai magyar egyetem kérdését illetően. Radu Vasile válaszában azt hangsúlyozta, hogy nem volt szó ennek a kérdésnek a megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a román kormány által megjelölt folyamat szerint halad - mondotta -, s mint ismeretes, a kormány bizottságot hozott létre ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Orbán Viktor mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy ezt a kérdést mindketten fontosnak tekintették, megfelelő súllyal fogják kezelni a kétoldalú kapcsolatokban. Radu Vasile ezután ebédre invitálta a találkozás résztvevőit, majd Orbán Viktor és kísérete az RMDSZ közeli bukaresti székházában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel találkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyaláson az "örökzöld témák" kerültek ismét terítékre, ezek közül sok olyan, amellyel a román kormány és parlament is küszködik - a kisebbségi oktatás, a magyar egyetem, a helyi közigazgatási törvény, amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik. Szó volt az európai és euroatlanti integrációról is. Emil Constantinescu államfő ugyanezen a napon délután nyári rezidenciáján, Sinaián több mint egyórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, akit a találkozóra elkísért Németh Zsolt államtitkár és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A megbeszélés után Orbán Viktor elmondta az újságíróknak, hogy elsősorban külpolitikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Egy román újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Orbán Viktor közölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecsere, mivel a román elnök szerint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne az egész vitát új alapra helyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyitott vagyunk minden új elgondolás előtt - mondta a miniszterelnök. A külpolitika, a NATO-tagság, az Európai Unió bővítése sokkal fontosabb helyet foglalt el az eszmecserében, még Moldova is szóba került. Orbán Viktor az államfővel való találkozás után az idén Tusnádfürdőn tartott bálványosi szabadegyetemre látogatott. /Napi Magyarország, júl. 27./

1998. július 25.

A bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján - a zsúfolt program miatt késve - Orbán Viktor miniszterelnök Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kötetlen eszmecserét. A bálványosi hagyománynak megfelelően Orbán Viktor trikóban tartotta meg előadását. A vitát Andreas Oplatka külpolitikai elemző, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap munkatársa vezette. Orbán Viktor egyebek között kijelentette: azzal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniok külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. Ezt a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". Arra semmiféle szabály nincs, hogy Magyarország és a többi, EU-ba belépő ország pontosan milyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetéséből, ez a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. "Azzal kell számolni, hogy a csatlakozásra jelentkező országok felvétele időben különböző hullámokban történhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közösségeknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új helyzet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelésére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román államfővel és miniszterelnökkel egyetértettek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniök kell, és ennek módját is közösen kell kialakítaniok. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való tartozása révén az elkövetkező évek Magyarország tartós fölértékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számolniok vele, mint mostani súlyát néhány éven belül jelentősen megnövelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos országokkal szembeni fölértékelődésnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni" Zoe Petre az elnöki hivatal és a román politikai vezetés nevében kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolatokat. Felszólalásában a két országban most kormányon lévő demokratikus erők alapvető kötelességének nevezte a kétoldalú együttműködés építését, amely lényeges eleme a térség stabilitásának, és ténylegesen megnyitja Nyugat-Európát a másik Európa felé, amely így nemcsak kulturálisan, hanem intézményesen is a földrész integrált részévé válik. Zoe Petre támogatta egy romániai állami magyar egyetem létrehozását. - A kétoldalú kapcsolatépítés eredményei között kiemelten szólt Zoe Petre a magyar félnek a romániai magyar kisebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. A schengeni egyezménnyel kapcsolatos távlati gondokról szólva, a romániai magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság vagy vízumkedvezmény tekintetében felvetett javaslatokra utalva Zoe Petre rámutatott: elképzelhetetlen, hogy egy ország polgárait két kategóriára osszák a szabad mozgás tekintetében. Ez mélyrehatóan megrontaná a többség és a kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az előadások után Orbán Viktor kérdésekre válaszolt. Az egyetemmel kapcsolatban a következőket mondta. A mai napon a romániai magyar egyetemről formabontónak is nevezhető beszélgetést folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel. (Mint mondta, kettejük alkatához jobban illik, ha nem diplomáciai nyelvezetet használnak, hanem érdemben próbálják megközelíteni a kérdést.) Itt van a magyar nyelvű egyetem ügye. "Szégyen, ami az utóbbi időben történt." Mégiscsak az a helyzet, hogy a hatvanas évekig volt magyar egyetem Romániában. "Ha elkezdünk arról beszélni, hogy a multikulturális értékesebb-e, mint az egynyelvű, akkor soha az életben sehová sem fogunk eljutni." Ezután feltette a kérdést: akkor most merre haladunk időben, előre vagy hátra? Orbán kifejtette, arra lenne szükség, hogy a román fél eldöntse: elfogadható-e számára egy tisztán magyar egyetem működése Erdélyben, leginkább Kolozsváron. A magyar miniszterelnök szerint jó lenne, ha a kétoldalú vegyes bizottságban elindítanák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottság munkáját és ennek keretében - abban a szellemben, ahogy érdemben eszmecserét folytatott román partnerével - elkészülne az egyetem ügyével kapcsolatban egy problémakatalógus, és meghoznák a szükséges döntéseket vagy ilyen, vagy olyan irányban, világos helyzetet teremtve. A jelenlegi állapot olyan konfliktussal terheli meg a román-magyar viszonyt, aminek nem kellene megterhelnie - fejtette ki a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a megoldáshoz felajánlotta a magyar kormány segítségét minden értelemben, de egyben azt is leszögezte, hogy a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Ez mindenütt Európában jogos igény, amellyel szemben nagyon nehéz kifogást emelni. A romániai magyaroknak megfelelő garanciákat nyújtó megoldás nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott román-magyar kapcsolatrendszer, viszont a megoldás létrejöttével minőségi szempontból teljesen új szakasz nyílna a kétoldalú kapcsolatok történetében - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nagyon bízik az előrelépésben. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ további szerepéről beszélt. A magyar államigazgatást radikálisan átalakítják. A HTMH bekerül a külügyminisztérium rendszerébe. Ezzek semmi nem csorbul meg, semmi nem vész el. A "HTMH eredményességét az szabja meg, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, milyen pártot képvisel, ki a külügyminiszter, és hogy nemzeti érzelmű a doktrína, amelynek alapján működik a külügy." /Orbán Viktor a Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

1998. július 25.

A tusnádfürdői zárórendezvényén elhangzott előadásában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Románia és Magyarország euroatlanti integrációs érdekazonosságát emelte ki, hangsúlyozva: nemcsak szomszédságról, egymásra utaltságról, hanem sokkal többről van szó. Jó esetben, mondta, a romániai magyarság léte rendkívül erős kapcsolat lehet a két ország között, rossz esetben a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága állandó veszély- és konfliktusforrás lesz, ami visszahúzza nemcsak Romániát, hanem Magyarországot is. Az, hogy a két lehetséges változat közül melyik fog érvényesülni, három tényezőn múlik: a romániai magyarság politikai elitjén, a román politikai eliten és a magyarországi politikai eliten. Ha az általuk képviselt közösségek érdekeit sikerül összehangolni, mutatott rá az RMDSZ elnöke, akkor a térségben egyedülálló szövetséget, egyfajta állandó gazdasági és politikai érdekegyeztetést lehetne Románia és Magyarország között megvalósítani. Markó hangsúlyozta, hogy Romániát integrációs érdekei elsősorban Magyarországgal kapcsolják egybe. A romániai magyarok érdeke mindent megtenni azért, hogy a két ország minél közelebb kerüljön egymáshoz, mert a romániai magyarok minden körülmények között sajátosan kötődnek Magyarországhoz, miközben Románia állampolgárai. "Számunkra drámai, sőt tragikus minden olyan történelmi helyzet, amikor valaki vagy valakik arra akarnak kényszeríteni, hogy válasszunk nemzeti és állampolgári hovatartozásunk között és vagy nemzeti önazonosságunkról, vagy állampolgári lojalitásunkról próbáljunk lemondani" - mutatott rá. "Mi minden valószínűség szerint a román többséggel együtt fogunk a NATO-ba és az Európai Unióba bejutni, mint ahogy kimaradni is együtt fogunk, ha netán egy negatív prognózisnak megfelelően alakulnának a dolgok". Ennek az integrációnak együtt kell megvalósulnia a szövetségi elnök szerint a romániai magyarság nyelvi, kulturális, közösségi jogaival, illetve közvetve, vagy közvetlenül hozzá kell járulnia e jogok megvalósulásához. Amikor a romániai magyar politikai elit koalícióra lépett egyes román pártokkal és kormányzati felelősséget vállalt, nem csupán Románia integrációs törekvései iránti elkötelezettségét bizonyította, hanem közvetve az egész térség integrációjának gyorsításához is hozzá kívánt járulni, természetesen elsősorban Magyarországéhoz - fejtette ki az RMDSZ elnöke. Markó elemzése szerint azonban a román politikai elit nem honorálta kellőképpen ezt az elkötelezettséget, mert kivéve legtisztábban látó vezetőit, még nem tudott választani egy régi, nemzetállami szemlélet és egy európai integrációs modell között. A magyarországi politikai elitről szólva Markó megjegyezte, hogy Magyarország nyilván nem mondhat le a határain kívül élő magyarság támogatásáról, hiszen ez egyenértékű lenne egy lelki, szellemi és kulturális öncsonkítással. "Románia és Magyarország érdekeit lehet úgy manipulálni, hogy a két ország egymással szembekerüljön. Lehet a kétmilliós erdélyi magyarság helyzetének megoldását tovább halogatva a konfliktus lehetőségét növelni". De van másik lehetőség is: "Lehet az 1996-os romániai rendszerváltás pozitív példájára támaszkodni, az akkor beindult, majd el-elakadó, vissza-visszaforduló folyamatot ismét felerősítve igazi román-magyar szövetséget, Románia és Magyarország olyan szövetségét létrehozni, amely a térség sorsát hosszú időre előre meghatározná". /Markó Béla előadása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1998. július 25.

A tusnádfürdői tanácskozáson Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is előadást tartott. Előadásából részleteket közölt a Szabadság. Romániában nemcsak a nacionalista ellenzék, de a kormánypártok körében sem váltott ki nagy lelkesedést a magyarországi választmányok eredménye. A román kormány elégedettebb volt a Horn-kormány nemzetiségpolitikájával. Sőt, az RMDSZ vezetőszárnyát sem töltötte el túl nagy öröm a magyarországi változások láttán. A Securitate-diverzió is erőre kapott, ezt jelzi például az Adevarul által bedobott Orbán-Tőkés titkos paktumról szóló politikai kacsa. Hogyan lehetséges, hogy Andrei Marga miniszter nem hajlandó elfogadni saját kormánya programját a magyar nyelvű állami egyetemet illetően? Tőkés László szerint ennek alapvető oka a nemzetállam alkotmányban foglalt elve. - Másfél év tapasztalatát tekintve a román demokratikus erők nem tudják meghaladni saját nemzetállami korlátaikat. Ezért áll közelebb a Horn-Iliescu-paktum a mai román hatalomhoz. A legfájdalmasabb, hogy a magyar egyetem ügyében az RMDSZ koalíciós szövetségesei közelebb állnak saját utódkommunista, nacionalista ellenzékükhöz, mint a kormányzati felelősséget vállaló RMDSZ-hez. Tőkés László hangsúlyozta: alapvető érdek az állam és nemzeti kisebbségek viszonyának gyökeres felülvizsgálata, és törvényes, békés úton való rendezése. /Kelet-Közép-Európából Európába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1998. július 26.

Orbán Viktor miniszterelnök látogatásának második napján reggel érkezett a Csíkszereda határában lévő világhírű római katolikus kegyhelyre, a csíksomlyói római katolikus kegytemplomba, ahol Tamás Lajos segédpüspök volt a házigazda. A vendéget Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester köszöntötte. Ezt követően a látogatás még inkább magánjellegű eseménnyel folytatódott, a miniszterelnök a református imaházban részt vett egy egyházi szertartáson, keresztelőn (a református lelkész kisfiának Németh Zsolt külügyi államtitkár a keresztapja), amelyet a város egyik vendéglőjében követett ebéd az ünneplőkkel. Délután a miniszterelnök Székelyudvarhely és a fazekas népművészeiről híres Korond érintésével gépkocsin tette meg az utat Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel utazik haza. Útközben Székelyföld városaiban és falvaiban sokan köszöntötték, Szentegyházán magyar és román zászlókat lengető tömeg fogadta az autókonvojt, lovashuszárokkal és rezesbandával. Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor megérkezett a kormányfő. Orbán Viktor rövid beszédében visszatért a Tusnádfürdőn megfogalmazott gondolatokra. Kifejtette: Magyarországnak új kormánya alakult, olyan kormánya, amely amikor körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a magyar állam határainál. Hangsúlyozta, hogy az új kormány nem fog megfeledkezni az elmúlt esztendőkben elhanyagolt feladatról, az egész Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. E tekintetben "számíthatnak ránk, és mi is számítunk az Önök erejére, amit hozzá tudnak adni az egész magyar nemzet közös erejéhez" - mondta a lelkesen ünneplő sokaságnak. Ez olyan szerencsés pillanatban történt, amikor komoly esélyek vannak arra, hogy Magyarország gazdasági és külpolitikai súlya jelentősen növekedjen. A kormány feladata megragadni ezeket a lehetőségeket, és akkor a határon túli magyarok egy olyan Magyarországra tekinthetnek, amely erősebb, mint ebben a pillanatban, erősebb összetartozási érzés fűzi össze a polgárokat. A látogatás végén Marosvásárhelyen családi találkozó volt Markó Béla marosvásárhelyi otthonában. Ez módot adott arra, hogy a magyar miniszterelnök még egy oldott eszmecserét folytasson Markó Bélával. Ezután gépkocsival indult haza a magyar miniszterelnök. /Napi Magyarország, júl. 28., /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

1998. július 28.

Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

1998. augusztus 5.

A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1998. augusztus 7.

Emil Constantinescu román államfő véleménye szerint a magyar nyelvű egyetem létesítésének problémáját "azoknak a szerveknek kell megoldaniok, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, mindenfajta beavatkozás vagy közbelépés nélkül" - jelentette ki aug. 7-én a Mediafax hírügynökségnek Petru Berteanu, a román államelnökség kommunikációs kérdésekkel foglalkozó tanácsosa. Az illetékes testületek, fűzi hozzá a Mediafax, a kormány és a parlament. Az elmúlt két hét során a román nacionalista sajtó és több ellenzéki párt egyöntetűen követelte, hogy az elnök határolja el magát politikai főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak Tusnádfürdőn magánvéleményként kifejtett, a magyar egyetem létrehozását pártoló álláspontjától. Constantinescu elnök ezzel szemben nem szorgalmazza a magyar egyetem létrehozását, de nem is helyteleníti azt. /MTI/

1998. augusztus 15.

Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. Az avatáson jelen volt Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile miniszterelnök és Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. A sajtóértekezleten Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem kíván beavatkozni a magyar egyetemmel kapcsolatos vitába. Õ a multikulturális egyetem híve, elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. Az államfő nem volt hajlandó kommentálni Zoe Petre tanácsadó kijelentését, aki Tusnádfürdőn támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. Az újságírók kérdésére Radu Vasile miniszterelnök nem adott egyértelmű választ arra, megengedi-e, hogy Marga oktatási miniszter a kormányprogrammal ellentétes nyilatkozatokat tegyen a magyar egyetemmel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Corneliu Coposu 1995. nov. 11-én, 79 éves korában hunyt el, a román ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke volt. Coposu 17 évet ült börtönben..

1998. augusztus 21.

Nem kíván beavatkozni az egyetemvitába Emil Constantinescu elnök, ennek ellenére kijelentette, hogy a multikulturális egyetem híve és elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, hiszen ez sértené az egyetem autonómiáját. Constantinescu nem hajlandó kommentálni saját tanácsadója, Zoe Petre véleményét sem, aki Tusnádfürdőn - magánvéleményként - támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-558




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998