udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. május 12.

Udvarfalván Petőfi Sándor versmondó versenyt rendeznek, a résztvevők Marosvásárhely környéki falvak iskolásai. /(bodolai): Petőfi Sándor versmondó verseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2000. október 20.

Magyarpéterlakán Veress Róbert Gyula református lelkipásztor második alkalommal rendezett kórustalálkozót: okt. 15-én megszólalt Udvarfalva, Marosfelfalu, Disznajó, Radnótfája, Körtvélyfája, Magyarrégen és Marosszentgyörgy református kórusa. /Csíky Csaba: Ünnepre jöttünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. június 13.

Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2002. május 30.

A hagyományteremtés szándékával egy évvel ezelőtt Körtvélyfáján első alkalommal megrendezett reneszánsz énekkari találkozót a közelmúltban a második követte. A református egyház Cantate Domino vegyes kara a Laudate Nomen Domini találkozóra várta dalostársait, közölte Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke. Tíz együttes mutatkozott be a körtvélyfáji református templomban: Marosfelfalu református női kara, Magyarrégen református vegyes kara, Marosszentgyörgyi református vegyes kara, a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus és a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, Körtvélyfája Cantate Domino vegyes kara, a cserealji református kórus, a marosvásárhelyi Musica Humana női kamarakórus, az udvarfalvi fiatalok kórusa. A találkozó végén valamennyi részt vevő kórus átvehette a Seprődi János Kórusszövetség által adományozott Kodály-emléklapot. /Járay: Reneszánsz dalostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2005. április 28.

Marosszentgyörgyön már hagyományossá vált a kórustalálkozó, a Marosszentgyörgyi Tavasz, melyet idén április 22-én tartottak, a helyi kultúrotthonban és a Soli Deo Gloria Közművelődési Alapítvány szervezésében. A vendéglátó marosszentgyörgyi együttesek – Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum ifjúsági kórus, a helyi általános iskola gyermekkórusa, a Kolping család kórusa, a Szent Cecília és a Reménység vegyes kar – mellett fellépett az udvarfalvi Hozsanna ifjúsági kórus és az anyaországi Pomáz község református gyülekezetének vegyes kara. Hajdó Károly karnagy /a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar és a Laudate Dominum ifjúsági kórus irányítója/ elmondta, hogy a két csoport nemrég tért haza Magyarországról, ahol a Vasas kórus vendégszeretetét élvezhették. Az anyaországi kórussal tízéves kapcsolat köti össze őket. /(mészely): Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2006. június 12.

Amikor gyereket vállalunk, teremtő társai vagyunk a Jóistennek. És van-e ennél nagyobb öröm, megtiszteltetés? Hiszen a legnagyobb boldogság az életben, amikor látjuk nőni a gyerekeinket – vallja a Maros megyei Udvarfalván élő Zólyomi házaspár, 11 gyereknek adtak életet. – Engem a Jóisten is édesanyának teremtett – mondja félig tréfásan, félig komolyan Zólyomi Rozália, Rozi asszony. Eleinte Marosvásárhelyen dolgoztam Zólyomi József mint karbantartó kőműves, egészen 91-ig, amikor leépítéssel kikerült a vállalattól. Azóta maszek munkából él, sokat dolgozik Magyarországon. Büszke, hogy az új ház két keze munkája. A fiúk pedig már igazi fiatalemberek, együtt járnak dolgozni az apjukkal. A Zólyomi brigád. Így emlegetik az apából meg fiaiból álló építészcsapatot, amely szakmailag is komoly elismerést vívott ki magának. Zólyomiék mélyen vallásos reformátusok. És nagyon szeretnek énekelni. Nagyobb ünnepeken a családi kórus rendszeresen fellép. Legutóbb Marosvásárhelyen, a Vártemplom Diakóniai Házában énekelt együtt a család, amikor a Lázáreum Alapítvány külön ünnepséget szervezett számukra. /Bögözi Attila: „Engem a Jóisten is édesanyának teremtett”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2007. január 24.

Marosvásárhelyen tartották a Csipike mesemondóverseny körzeti szakaszát. A megmérettetésen a marosvásárhelyiek mellett mezőpaniti és udvarfalvi másodikos kisdiákok vettek részt. /Menyhárt Borbála: Hol volt, hol nem volt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2007. szeptember 18.

Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2008. december 5.

Marosszentannán felavatták a Diakónia Keresztyén Alapítvány legújabb házi beteggondozóját. Ennek négy falu lakói örülhettek: a marosszentannaiak, az udvarfalviak, a várhegyiek és a bárdosiak. Az alapítvány és a szentannai önkormányzat által közösen fenntartott munkapont alkalmazottja kezdetben ötven rászoruló idős, beteg ember otthoni gondozását fogja végezni. A kezdeményező a református egyház égisze alatt működő szervezet, a rászorulók kiválasztásában és ellátásában a vallás nem számít kritériumnak. „Ha a községbeliek lassan is, de kezdik megszokni, hogy ilyen beteggondozási szolgálat is létezik” – mondta a szűk hónapja Magyarfülpösön is beindult tevékenységről Ady István református lelkész. /Szucher Ervin: Az öregekre is odafigyelnek Marosszentannán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2009. június 22.

Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998