udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 473 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-473
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1991. március 20.

Oroszhegy lakói kérik Iliescut, részesítse kegyelemben a Legfelsőbb Törvényszék által 1990. okt. 13-án 15 évre ítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1991. március 27.

Márc. 15-én röplapot kapott, írja Kolumbán Gábor, az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának elnöke, abban az áll, hogy az RMDSZ a székely nemzetet nem ismeri el, csak a szórványmagyarságot képviseli. Meg kell alapítani a Székely Pártot, hirdeti a Székely Ifjak Fóruma SZIF/. Kolumbán visszautasítja ezt a nézetet, de hajlandó vitatkozni a SZIF vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1991. május 19.

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1991. június 26.

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1991. július 12.

Az RMDSZ Udvarhely széki választmányának júl. 12-én kelt állásfoglalása örömmel üdvözölte a Polgári Szövetség júl. 5-i közleményét, első alkalom, hogy egy román tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. Nem tartják elfogadhatónak a térségükben folyó légi hadgyakorlatot, sűrűn lakott településeken alacsonyan szállnak el a helikopterek. A tévében a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzanak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1991. július 13.

Tíz éve megjelenésre vár Erdélyi néző című, magyar művelődéstörténeti írásait tartalmazó kötete, tájékoztatott Katona Ádám, az Udvarhely széki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke. Katona Ádám megírta disszertációját Kemény Zsigmond 1848-ig címmel, de nem védhette meg, mert nem volt párttag. - Katona Ádám kezdettől fogva azon volt, hogy bekerüljön az önrendelkezés az RMDSZ dokumentumaiba, ezt a szervezet első, nagyváradi kongresszusán sikerült elérni, a második kongresszuson viszont ez kimaradt, annak ellenére, hogy Katona Ádám szorgalmazta, de nemcsak ő, hanem a székelyföldi RMDSZ-szervezetek is. Az önrendelkezés kimondása fontos, mert valamennyi kollektív jog levezethető belőle. Ezzel tehát egy alapjog maradt ki. Katona reméli, hogy majd a harmadik kongresszus programjában újra szerepelni fog az önrendelkezés elve. - Formálódik az a politikai platform az RMDSZ-en belül, amelynek az udvarhelyiek, Csík és Sepsiszentgyörgy szervezetei a tagjai. Az RMDSZ mérsékeltjeit a passzivitás, a jövőnélküliség, a hatalmi erőviszonyokhoz való alkalmazkodás jellemzi, álláspontjuk: majd kialakul a román demokrácia és akkor a kisebbség helyzete is megjavul. Katona Ádám csoportja viszont aktív politikát követel, mert a mai neokommunista valóság másfajta, "radikális" megoldásokat követel az RMDSZ-től. /Oláh István: Külön vagy magánvélemény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1991. július 14.

Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1991. július 19.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya a napokban ülésezett és állásfoglalást adott ki, melyben elismeréssel méltatta a Polgári Szövetség júl. 5-én Bukarestben kiadott nyilatkozatát a nemzeti, nyelvi, vallási kisebbségek jogairól. Ez az első alkalom, hogy egy román csoportosulás elfogadta a kollektív jogok megadásának szükségességét. A kormányzat, a katonai vezetés és a bukaresti televízió elfogadhatatlan kísérletet tett az Udvarhely széki RMDSZ-tagság megfélemlítésére. Több órán keresztül katonai repülőgépek, helikopterek gyakorlatoztak, zavarva az egyházi ünnepet. A Székelyföldről "elűzött" tanítók ügyében bizottság szállt ki, a tévében pedig a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzottak el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. július 19.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya a napokban ülésezett és állásfoglalást adott ki, melyben elismeréssel méltatta a Polgári Szövetség júl. 5-én Bukarestben kiadott nyilatkozatát a nemzeti, nyelvi, vallási kisebbségek jogairól. Ez az első alkalom, hogy egy román csoportosulás elfogadta a kollektív jogok megadásának szükségességét. A kormányzat, a katonai vezetés és a bukaresti televízió elfogadhatatlan kísérletet tett az Udvarhely széki RMDSZ-tagság megfélemlítésére. Több órán keresztül katonai repülőgépek, helikopterek gyakorlatoztak, zavarva az egyházi ünnepet. A Székelyföldről "elűzött" tanítók ügyében bizottság szállt ki, a tévében pedig a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzottak el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. október 10.

Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1991. október 11.

Székelyudvarhelyen okt. 11-én a helyi RMDSZ gyűlést tartott a sportcsarnokban, tájékoztatott Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke. Az összejövetelen megjelent Király Károly és Verestóy Attila szenátor és Incze Béla képviselő is. Az utóbbi kiállt amellett, hogy hallgassák meg Katona Ádámot, az agyagfalvi népgyűlés kezdeményezőjét, akit a közönség nem engedett szóhoz jutni. Katona Ádám okt. 19-re tervezte az autonómiát kimondó agyagfalvi népgyűlést. Verestóy Attila felszólalásában Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke ellen beszélt. A gyűlésen jelen levők elutasították Katona Ádám tervét, aki ennek ellenére nem halasztja el a népgyűlést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1991. október 13.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya találkozott Király Károly és Verestóy Attila szenátorokat. Király Károly a széthúzásról beszélt, Verestóy szerint viszont nincs válságban az RMDSZ, csak nehéz helyzetben. A megbeszélésen kiderült, hogy Katona Ádámnak kemény ellenzéke van, a választmány nem állt mellé. Király Károly kifejtette, hogy az autonómia nem sérti az országhatárokat, sem az illető állam területi épségét. A választmány úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. október 19.

Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1991. október 25.

Az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának okt. 25-i közleménye kifejtette, hogy a televízió és a sajtó félretájékoztatta a közvéleményt a Székelyföldi Politikai Csoport szándékait illetően. Ők Románia törvényeit tiszteletben tartva foglalkoznak a területi autonómia gondolatával, amely összhangban van a Nemzeti Megmentési Font 1990. januári kiáltványával. A választmány leghatározottabban elítéli a Hargita-Kovászna jelentés tartalma és megfogalmazási módja ellen. A jelentés megalapozatlan vádaskodásokat tartalmaz. A választmány tiltakozik a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei bizottságának közleménye ellen, /az Azi okt. 16-i számában jelent meg/, amely megengedhetetlen hangnemben utasítja el a jogos önrendelkezési törekvéseket. A közlemény ügyészi vádemelést követel a "román nemzeti egység" nevében Doina Cornea, Tőkés László, Szőcs Géza, Kolumbán Gábor és Katona Ádám ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1992. augusztus 20.

Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. április 16.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./

1993. április 21.

A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1993. május 7.

A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1994. augusztus 2.

Katona Ádám, az RMDSZ Udvarhely széki alelnöke, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője kiállt amellett, hogy állítsák vissza Udvarhely megyét. Nem fogadta el azt az ellenérvet, hogy ez lehetőséget nyújtana újabb románosításra. /Új Magyarország, aug. 2./

1994. november 29.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1994. december 1.

Idén, anyagiak miatt, mindössze tíz napon át /nov. 7-17/ tartott Gyergyószárhegyen a népművészeti tábor, a Szépteremtő Kaláka. Összesen 49-en jöttek el, kézimunkázók, szövőnők, faragók és egy keramikus. A Szépteremtő Kalákához hasonló alkotótábor létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségét is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./

1994. december 22.

Az RMDSZ Udvarhely széki szervezete dec. 22-i ülésén nyilatkozatban utasította vissza a Román Hírszerző Szolgálat jelentését és a "halállistát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., RMDSZ Tájékoztató 439. sz., dec. 23./

1996. augusztus 2.

Hargita megyében az RMDSZ területi szervezeteinek /Csíki, Gyergyó, Udvarhelyszéki Területi Szervezet/ elnökségeiből létrejött a szenátor- és képviselőjelölések lebonyolítását koordináló megyei jelölőbizottság, amely aug. 7-én tartja alakuló ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./

1996. augusztus 2.

Hargita megyében az RMDSZ területi szervezeteinek /Csíki, Gyergyó, Udvarhelyszéki Területi Szervezet/ elnökségeiből létrejött a szenátor- és képviselőjelölések lebonyolítását koordináló megyei jelölőbizottság, amely aug. 7-én tartja alakuló ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. november 6.

Idén is megtartották Székelyudvarhelyen az Őszi Napokat. Az Agro Expo Kft. és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében a városban vásárt és termékkiállítást rendeztek. Ez a termékkiállítás volt a legsikeresebb rendezvényünk, mondta Kosztin Endre, az Agro Expo Kft. igazgatója. Érdekes volt a népi mesterségek bemutatója, eljöttek Korondról a fazekasok, Siménfalváról a kosárfonók, Agyagfalváról a szövők, a bögözi seprűkötők, és az udvarhelyi fafaragók. A festőművészek történelmi tárlaton állították ki munkáikat. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a millecentenáriumi fotókiállítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-473




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998