udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. május 5.

Újkissoda református gyülekezete fennállásának 75. évfordulója megünneplésére készül. A települést éppen száz évvel ezelőtt alapították Temesvár és Kissoda közötti üres területen. Újkissodát 1951-ben csatolták VI. kerületként Temesvárhoz. 1992 őszén Bálint Sándort választotta a közgyűlés a temesvár-újkissodai egyházközség lelkipásztorának. A hívek 1997-ben gyűjtést indítottak templomépítésre. 2003-ban kezdték el az alapozás munkálatait. A 180 férőhelyes templom, valamint a vele egybenyitható gyülekezeti terem építése kis lépésekben halad előre. Máj. 16-án ünnepi istentisztelettel üli meg alapításának 75. évfordulóját a református egyházközség. /Szekernyés Irén: “Múltunk öröm, jövőnk remény”. Templomot épít a 75 éves gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2004. május 5.

Újkissoda református gyülekezete fennállásának 75. évfordulója megünneplésére készül. A települést éppen száz évvel ezelőtt alapították Temesvár és Kissoda közötti üres területen. Újkissodát 1951-ben csatolták VI. kerületként Temesvárhoz. 1992 őszén Bálint Sándort választotta a közgyűlés a temesvár-újkissodai egyházközség lelkipásztorának. A hívek 1997-ben gyűjtést indítottak templomépítésre. 2003-ban kezdték el az alapozás munkálatait. A 180 férőhelyes templom, valamint a vele egybenyitható gyülekezeti terem építése kis lépésekben halad előre. Máj. 16-án ünnepi istentisztelettel üli meg alapításának 75. évfordulóját a református egyházközség. /Szekernyés Irén: “Múltunk öröm, jövőnk remény”. Templomot épít a 75 éves gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2004. május 5.

Újkissoda református gyülekezete fennállásának 75. évfordulója megünneplésére készül. A települést éppen száz évvel ezelőtt alapították Temesvár és Kissoda közötti üres területen. Újkissodát 1951-ben csatolták VI. kerületként Temesvárhoz. 1992 őszén Bálint Sándort választotta a közgyűlés a temesvár-újkissodai egyházközség lelkipásztorának. A hívek 1997-ben gyűjtést indítottak templomépítésre. 2003-ban kezdték el az alapozás munkálatait. A 180 férőhelyes templom, valamint a vele egybenyitható gyülekezeti terem építése kis lépésekben halad előre. Máj. 16-án ünnepi istentisztelettel üli meg alapításának 75. évfordulóját a református egyházközség. /Szekernyés Irén: “Múltunk öröm, jövőnk remény”. Templomot épít a 75 éves gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2004. július 19.

Tury László kanonok az újkissodai római katolikus templom plébánosa celebrált ünnepi szentmisét a település alapításának centenáriumán. A település első neve Kendetelep volt, Kende Gergely téglagyárosról kapta, aki 1904-ben telkekre tagolta a Temesvár és Kissoda közötti üres területet. A nagyközséget a trianoni békeszerződés után nevezték Újkissodának, a két világháború között honosodott meg a Fratélia elnevezés. Újkissodát 1951-ben Temesvárhoz csatolták. Az ünnepség keretében márványtáblát helyeztek el a templomkert bejáratánál álló keresztre. Felirata: “1904–2004 Kendetelep-Újkissoda-Fratélia.” A táblaállítás anyagi terheit Tury László plébános és Boér Jenő, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője vállalták. Újkissoda-Fratélia centenáriumára a Caritas és Egyház c. lap mellékletet adott ki, amelyben a városrész történetét mutatják be, a legújabb eseményekig. A háromnyelvű mise és az emléktábla felszentelése után szeretetvendégségen folytatták az ünneplést a városnegyed római katolikus hívei. /Szekernyés Irén: Újkissoda-Fratélia centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2004. július 19.

Tury László kanonok az újkissodai római katolikus templom plébánosa celebrált ünnepi szentmisét a település alapításának centenáriumán. A település első neve Kendetelep volt, Kende Gergely téglagyárosról kapta, aki 1904-ben telkekre tagolta a Temesvár és Kissoda közötti üres területet. A nagyközséget a trianoni békeszerződés után nevezték Újkissodának, a két világháború között honosodott meg a Fratélia elnevezés. Újkissodát 1951-ben Temesvárhoz csatolták. Az ünnepség keretében márványtáblát helyeztek el a templomkert bejáratánál álló keresztre. Felirata: “1904–2004 Kendetelep-Újkissoda-Fratélia.” A táblaállítás anyagi terheit Tury László plébános és Boér Jenő, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője vállalták. Újkissoda-Fratélia centenáriumára a Caritas és Egyház c. lap mellékletet adott ki, amelyben a városrész történetét mutatják be, a legújabb eseményekig. A háromnyelvű mise és az emléktábla felszentelése után szeretetvendégségen folytatták az ünneplést a városnegyed római katolikus hívei. /Szekernyés Irén: Újkissoda-Fratélia centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2004. július 19.

Tury László kanonok az újkissodai római katolikus templom plébánosa celebrált ünnepi szentmisét a település alapításának centenáriumán. A település első neve Kendetelep volt, Kende Gergely téglagyárosról kapta, aki 1904-ben telkekre tagolta a Temesvár és Kissoda közötti üres területet. A nagyközséget a trianoni békeszerződés után nevezték Újkissodának, a két világháború között honosodott meg a Fratélia elnevezés. Újkissodát 1951-ben Temesvárhoz csatolták. Az ünnepség keretében márványtáblát helyeztek el a templomkert bejáratánál álló keresztre. Felirata: “1904–2004 Kendetelep-Újkissoda-Fratélia.” A táblaállítás anyagi terheit Tury László plébános és Boér Jenő, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője vállalták. Újkissoda-Fratélia centenáriumára a Caritas és Egyház c. lap mellékletet adott ki, amelyben a városrész történetét mutatják be, a legújabb eseményekig. A háromnyelvű mise és az emléktábla felszentelése után szeretetvendégségen folytatták az ünneplést a városnegyed római katolikus hívei. /Szekernyés Irén: Újkissoda-Fratélia centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2004. július 26.

A Temesvári Református Egyházmegyében (TRE) a tisztújítás egyházmegyei jelölő közgyűléssel kezdődött júl. 23-án a lugosi református templomban. Fazakas Csaba lugosi lelkész tíz szavazatot kapott az esperesi jelöltségre, míg Bálint Sándor temesvár-újkissodai négyet. Hasonló volt a főgondnoki tisztségre is a szavazás eredménye, mert Pataki Károly jelenlegi egyházmegyei főgondnok tíz szavazatot, míg Makkai Zoltán, a temesvári Új Ezredév gyülekezetének a főgondnoka négyet kapott. Meglepetésre Bálint Sándor és Makkai Zoltán egyaránt visszaléptek, az egyházmegyei aljegyzői tisztségre pedig senki sem vállalta el a jelölést, a kialakult patthelyzetet egy külön közgyűlésen kell megoldania az egyházmegye eljövendő vezetőségének. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2004. július 26.

A Temesvári Református Egyházmegyében (TRE) a tisztújítás egyházmegyei jelölő közgyűléssel kezdődött júl. 23-án a lugosi református templomban. Fazakas Csaba lugosi lelkész tíz szavazatot kapott az esperesi jelöltségre, míg Bálint Sándor temesvár-újkissodai négyet. Hasonló volt a főgondnoki tisztségre is a szavazás eredménye, mert Pataki Károly jelenlegi egyházmegyei főgondnok tíz szavazatot, míg Makkai Zoltán, a temesvári Új Ezredév gyülekezetének a főgondnoka négyet kapott. Meglepetésre Bálint Sándor és Makkai Zoltán egyaránt visszaléptek, az egyházmegyei aljegyzői tisztségre pedig senki sem vállalta el a jelölést, a kialakult patthelyzetet egy külön közgyűlésen kell megoldania az egyházmegye eljövendő vezetőségének. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2005. július 24.

Július 10-én Újkissodán a római katolikus hívek ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg templomuk felszentelésének 75. évfordulójáról. A több mint száz éve alakult Kendetelep – amely később az Újkissoda nevet vette fel – először a szabadfalui plébánia filiája volt, majd 1922-től szalvatoriánus szerzetesek látogatták rendszeresen a közösséget. – A hit, az anyanyelv, a templom melletti kitartás, az összefogás és egymás segítése –így foglalható össze a mai ünnep üzenete – fogalmazott magyarul és románul elhangzott szentbeszédében a szentmisét celebráló Augustinov György aradi székesegyházi főesperes. Az ünnepi liturgiát emléktábla-avatás zárta a templom előtti téren. /S. E.: A templom ünnepe Újkissodán. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 24./

2005. július 24.

Július 10-én Újkissodán a római katolikus hívek ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg templomuk felszentelésének 75. évfordulójáról. A több mint száz éve alakult Kendetelep – amely később az Újkissoda nevet vette fel – először a szabadfalui plébánia filiája volt, majd 1922-től szalvatoriánus szerzetesek látogatták rendszeresen a közösséget. – A hit, az anyanyelv, a templom melletti kitartás, az összefogás és egymás segítése –így foglalható össze a mai ünnep üzenete – fogalmazott magyarul és románul elhangzott szentbeszédében a szentmisét celebráló Augustinov György aradi székesegyházi főesperes. Az ünnepi liturgiát emléktábla-avatás zárta a templom előtti téren. /S. E.: A templom ünnepe Újkissodán. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 24./

2006. szeptember 12.

Temes megyében Gőröd (Giroda) magyar katolikusai, a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján betelepült maroknyi közösség a vallásüldözés legádázabb időszakában (1956-ban) épített templomot. És azóta minden esztendőben, Kisasszony napján, templombúcsút tartanak Győrödön. Most tartották az ötvenediket. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek és meghívottak előtt Túry László nagyprépost, újkissodai plébános celebrálta az ünnepi misét. Diósi Dávid plébános megköszönte a győrödi tanácsnak és a jelen lévő polgármesternek a templom felújításához nyújtott anyagi támogatást, majd valamennyi résztvevőt meghívta a közös, bográcsos vacsorára. /(Sipos): Győrödi búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2006. szeptember 12.

Temes megyében Gőröd (Giroda) magyar katolikusai, a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján betelepült maroknyi közösség a vallásüldözés legádázabb időszakában (1956-ban) épített templomot. És azóta minden esztendőben, Kisasszony napján, templombúcsút tartanak Győrödön. Most tartották az ötvenediket. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek és meghívottak előtt Túry László nagyprépost, újkissodai plébános celebrálta az ünnepi misét. Diósi Dávid plébános megköszönte a győrödi tanácsnak és a jelen lévő polgármesternek a templom felújításához nyújtott anyagi támogatást, majd valamennyi résztvevőt meghívta a közös, bográcsos vacsorára. /(Sipos): Győrödi búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2007. október 20.

Egy hónap híján négy esztendeje, hogy templomépítésbe kezdett Temesváron az Újkissodai Református Egyházközség. A tervezéshez és az építkezéshez szükséges pénz előteremtése a 350 lelkes gyülekezetet nagyon megterhelte. Az összeg nagy részét a hívek adták össze, a temesvári költségvetésből és külföldi testvérgyülekezettől kapott támogatás elenyésző volt. Mostanra azonban befedve áll a parókia udvarán, az imaház mellett a templom, amely Temesvár első igazi református temploma, ugyanis a belvárosi egyházközségé tulajdonképpen csak egy templombelső a bérpalotában, az Új Ezredév Gyülekezet most épülő református központja pedig még messze áll a befejezéstől. Most folyik a toronyállítás. A befejezés még messze van, a lelkész szerint évekbe is telhet, amíg a felszentelésre kerül a sor. /(pataky): Toronyállítás Újkissodán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2009. július 6.

A Temesvárhoz tartozó Újkissoda temetőjében július 5-én felavatták az 1945 elején jeltelen tömegsírban eltemetett második világháborús magyar hadifoglyok síremlékét. A magánadományokból állított obeliszket Szilvágyi Zsolt püspöki helynök szentelte fel. A 116 magyar hadifogoly – közöttük honvédek és internált civilek, katolikusok és reformátusok, magyarok és más nemzetiségűek egyaránt voltak – emlékére Túri László újkissodai plébános és dr. Higyed István ny. tiszteletes mondtak beszédet. A méltó emlékjel állítás egyik kezdeményezője, Túri László hangsúlyozta: a második világégés itt eltemetett áldozatainak hozzátartozói minden bizonnyal nem is tudnak róla, hogy szeretteik hamvai egy temesvári tömegsírban nyugszanak. Szilvágyi Zsolt a katolikus püspöki levéltárban talált néhány adatot a katolikus szertartás szerint Újkissodán eltemetett hadifoglyokról: a fogolytáborban 1945 elején 116 áldozatot szedett a tífusz, akiknek többnyire csak a nevét, életkorát, esetleg származási helyét, édesanyja nevét jegyezték fel. Az emlékjel-állítás fő kezdeményezője és kivitelezője, Radó János elmondta: annak ellenére, hogy tavaly március óta magyar-román kormányközi megállapodás létezik a két ország területén található katonasírok, emlékművek gondozásáról, az egyezmény csak egyoldalúan működik. A magyar területen elhantolt román katonák emlékének megadják a méltó tiszteletet, miközben az újkissodai hadifoglyok síremlékének állítását egy lejjel sem támogatták a hivatalos intézmények, ugyanakkor az újszentesi hadifogoly-tábor 2000-ben állított emlékművét sem gondozzák. Radó János a kilencvenes évek eleje óta azon dolgozik, hogy méltó emlékjeleket állítson a temesvári hadifogolytáborok magyar áldozatainak. /Pataki Zoltán: Felavatták az újkissodai fogolytábor áldozatainak síremlékét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

2009. július 7.

Vapniarka kicsi település a Dnyeszter közelében, amolyan világvége az egykori Szovjetunióban, a mai Ukrajnában. Aradi és nem aradi zsidó munkaszolgálatosok, politikai foglyok százai pusztultak el ebben a községben a második világháború idején. Az embertelen munkakörülmények és a járványok miatt. Sírjuk jeltelen. Aradon és a megye számos településén magyar honvédek tucatjainak sírjai lassan teljesen eltűnnek. Néhányuk neve a temetőkbe gyakran kijárogató papoknak és idős asszonyoknak, no meg az időnként erre irányuló helytörténeti kutatásnak köszönhetően ismert. De mi lesz öt-tíz év múlva? Feledésbe merül a múlt. Temesvárott Újkisodán július 5-én nevekkel megjelölt közös sírhantot emeltek a háború utolsó szakaszában az ottani fogolytáborban elhunyt katonáknak és civileknek. Aradon is helye lenne egy jelkép-jellegű hasonló obeliszknek. /Puskel Péter: Vapniarka. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998