udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. november folyamán

Novemberben megjelent az Újszentesi Híradó, a BMDSZ újszentesi szervezetének kiadványának első száma. BMDSZ: Bánáti Magyar Demokrata Szövetség.

1990. november folyamán

Novemberben megjelent az Újszentesi Híradó, a BMDSZ újszentesi szervezetének kiadványának első száma. BMDSZ: Bánáti Magyar Demokrata Szövetség.

1994. június 22.

Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1996. május 17.

A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/

1996. június 5.

A Temesvár melletti, felerészben magyarlakta Újszentesen újraválasztották Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert, a helyi 11 tanácsosból 6 az RMDSZ tagja. Végváron az RMDSZ-es Kele István polgármesternek nem sikerült megszerezni az 50 %-os többséget /46 %-ot ért el/, ezért második forduló lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1999. szeptember 23.

Szeptember 18-19-én negyedik alkalommal tartották meg a Temesvár melletti Újszentesen az Falunapokat, amelyek az első telepesek 1891 szeptemberi ideérkezésére emlékeztetik a helység lakóit. A falunapokon sportrendezvények, vetélkedők, képzőművészeti kiállítás és báli mulatság volt. A település 110 év alatt alaposan megváltozott nemzetiségi összetételére való tekintettel (Újszentes lakossága pillanatnyilag nagyjából félig magyar, félig román) a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a népviselet-bemutatón és a folklórműsorban helybeli és anyaországi magyar, román, sőt német együttesek is felléptek. /Újszentesi Falunapok - negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

2000. október 5.

Szept.30-án, okt.1-jén a helyi községháza szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Újszentesi Falunapokat. Szilágyi Géza polgármester, Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövetség elnöke jelenlétében felavatták a már két hónapja működő Újszentesi Teleházat. Kovács Győző elmondta, hogy Magyarországon 1992-ben indult el a teleház-mozgalom. A magyar teleházak száma megközelíti a 250-et, közel egymillió falusi ember férhet hozzá szolgáltatásaikhoz és ez idő alatt több ezer munkahelyet hoztak létre. A teleház-mozgalom célja: az elmaradott falusi közösségek bekapcsolása a nemzetközi információáramlásba. Az Újszentesi Falunapok keretén belül vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban. A kultúrházban az ünnepi műsor a Szabó Gabriella vezette, alig néhány hónapja alakult újszentesi Napsugár Kamarakórus fellépésével kezdődött meg, fellépett az újszentesi Tulipán együttes is, szatmári táncokat mutattak be, továbbá a végvári Muskátli néptáncegyüttes és a a magyarországi testvértelepülés, Sándorfalva Szépasszonykórusa, a gyermek Citerazenekar, amely a világhírű Sándorfalvi Citerazenekar utánpotlását biztosítja. /Pataki Zoltán: V. Újszentesi Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 5.

Szept.30-án, okt.1-jén a helyi községháza szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Újszentesi Falunapokat. Szilágyi Géza polgármester, Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövetség elnöke jelenlétében felavatták a már két hónapja működő Újszentesi Teleházat. Kovács Győző elmondta, hogy Magyarországon 1992-ben indult el a teleház-mozgalom. A magyar teleházak száma megközelíti a 250-et, közel egymillió falusi ember férhet hozzá szolgáltatásaikhoz és ez idő alatt több ezer munkahelyet hoztak létre. A teleház-mozgalom célja: az elmaradott falusi közösségek bekapcsolása a nemzetközi információáramlásba. Az Újszentesi Falunapok keretén belül vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban. A kultúrházban az ünnepi műsor a Szabó Gabriella vezette, alig néhány hónapja alakult újszentesi Napsugár Kamarakórus fellépésével kezdődött meg, fellépett az újszentesi Tulipán együttes is, szatmári táncokat mutattak be, továbbá a végvári Muskátli néptáncegyüttes és a a magyarországi testvértelepülés, Sándorfalva Szépasszonykórusa, a gyermek Citerazenekar, amely a világhírű Sándorfalvi Citerazenekar utánpotlását biztosítja. /Pataki Zoltán: V. Újszentesi Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. december 12.

Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2000. március 13.

Az idei március 15-i ünnepi rendezvények helyszíne és időpontja a következő: Arad: március 14-én. 16.30 órától a szabadságszobor elemeinek megkoszorúzása a minorita rendház udvarán. 17 órától zenés- irodalmi előadás a Minorita Kultúrházban, március 15-én 17 órától koszorúzás és emlékezés a vesztőhelynél. Beszterce-Naszód: március 12- én 17 órakor a besztercei kultúrházban lesz ünnepi megemlékezés. Brassó: március 12- én 15 órától koszorúzási ünnepség az alsó-tömösi hősök emlékművénél, március 15-e 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúfalusi temető 1848-as emlékművénél, amit ökumenikus istentisztelet követ a türkösi katolikus templomban. Csík: március 15-én Csíkszeredában 10-kor ünnepi rendezvény, majd a területi szervezet a kászoni szervezettel közösen szervezi meg a 15 órai Nyerges- tetői ünnepséget. Fehér: március 15-én a központi ünnepség helyszíne az enyedi Vártemplom, mely ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és fogadással folytatódik. Az előadást Gúdor Botond magyarigeni református lelkész előadása zárja az Erdély-hegyaljai 48-49-es eseményekről. Felső-Háromszék: március 15-én Kézdivásárhelyen 11 órától hagyományos lovas felvonulás, a környékbeli hagyományőrző csoportok bevonásával, az ünnepség díszvendége Markó Béla. Háromszék - Sepsiszentgyörgy: március 15-én 10 órától koszorúzási ünnepség, ezt követően 16.45 órától emlékünnepség a Szemerja negyedi Kisstadionban. 18.30 órától ünnepi előadás a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd 19 órától hangverseny a Tamási Áron Állami Színházban. Kolozs: március 14-én 16 órától Hídelvén ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor, majd honvédsír koszorúzás a kismezői temetőben, 19 órától ünnepi gálaműsor az Állami Magyar Operában; március 15-én 12 órától ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály templomban, 14.30 órától koszorúzás a Biasini szállónál, 19-kor emlékműsor az Állami Magyar Színházban, március 16-án 18 órától a Pro Iuventute székházban az RMDSZ belmonostori kerületének emlékműsora. Krassó-Szörény: március 15-én 17 órai kezdettel koszorúzás a Kereszthegyen a Hergoltz féle 1848-as emlékműnél. Maros: március 15-én Marosvásárhelyen de. 11 órakor a területi szervezet vezetősége a Nicolae Balcescu szobornál koszorúzik. Az eseményre meghívták a román pártok képviselőit is. 15 órakor a Székely Vértanúk emlékművénél tartanak megemlékező ünnepséget, március 19-én: 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében megemlékező ünnepség a Fekete Márciusról. Történelmi Máramaros: március 15-én 10 órától ünnepi megemlékezés a református templomban, majd 11.30-kor koszorúzási ünnepség az emlékműnél, valamint a református és katolikus temetőben. 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúmezői emlékműnél. Nagybánya: március 15-én délelőtt koszorúzás a római-katolikus, a református temetők 1848-as honvédsírjainál, valamint a Petőfi emléktáblánál, cserkész-zarándoklat a város 1848-as emlékműveinél, majd este 18 órakor a Városi Színház termében megemlékező kulturális műsort tartanak. Szilágy: március 15-én 10 órától ökumenikus istentisztelet a belvárosi református templomban, 11 órától az 1848-49-es emlékmű koszorúzása, amit 11.30 órától megemlékező ünnepség követ a Wesselényi szobor előtti téren. 12.30 órától a református temetőben lévő honvédsírok megkoszorúzása. 18.30 órától előadás a szakszervezetek művelődési házában. Udvarhelyszék: március 15-én a megemlékezést a polgármesteri hivatal szervezi. Ezzel egyidőben Magyar Ifjúsági Konferenciát is tartanak, melynek meghívottja Deutch Tamás. Bukarest: március 15-én du. 17-kor a Zalomit utca 6. szám alatti Petőfi Házban ünnepi megemlékezést rendez a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, amelyen előadások és művészi megnyilvánulások hangzanak el. /A tizedik szabad romániai március 15-e "menetrendje" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete a helyi magyar ifjúsági szervezeteket kérte fel a 2000. évi március 15-ei ünnepi rendezvények megszervezésére. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) által összehangolt megemlékezésen az ünnepi beszédeket is az ifjúsági szervezetek (TEMISZ, TMD) és a Bartók Béla Líceum diákjai tartják. A felkérés azért is jogosnak tűnik, mert a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) - a Városháza mellett - jelentős mértékben hozzájárult a szabadfalui Petőfi-emlékmű felújításához. Az ünnepség március 15-én, 16 órakor a Szabadfalui emlékműnél lesz. Koszorúzások lesznek 14 órakor a Girodai úti 48-as obeliszknél, 15,30-kor az Eftimie Murgu szobornál, 17 órakor a józsefvárosi temető honvédsírjainál, 18 órakor az újszentesi Petőfi-emlékműnél. A megemlékezések sorát vasárnap, március 12-én a Millenniumi templomban a Szabó Dénes esperes-plébános által celebrált szentmise nyitja meg, amelynek keretében Mátray László színművész szaval és Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök mond emlékbeszédet. /Pataki Zoltán: Rendhagyó március 15-ei ünnepség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Gyergyószentmiklós rendezvények sorával köszönti a magyar szabadságharc napját: a X. Sífutó Emlékverseny az ünnepnap jegyében zajlik a Bucsin tetőn. Március 13-án a Salamon Ernő Líceum V-VIII osztályosai immár tizedik éve szavalóversennyel ünnepelnek. Március 14-én a Salamon Ernő Gimnáziumban a Széchenyi Kör, majd a Fogarassy Mihály Általános Iskola emlékezik meg a magyar szabadságharcról. 14 órakor gyermekrajz-kiállítás nyílik a Figura Galériában, 15,30-tól pedig diákok történelmi vetélkedője a Salamon Ernő Líceumban. Este 18 órákor a Korona nagytermében, az ünnepi megemlékezésen előadást tart dr. Garda Dezső történész, és fellép az Ipartestület Férfidalárdája, a Domokos Pál Péter női kórus, a Szent Miklós kamaraegyüttes, a Dalocska gyermekkar, valamint a verseket tolmácsoló Laczkó Attila. 19 órától Papp Kincses Emese Virrassz velem című naplóregénye bemutatójának ad otthont a Korona tükörterme. Március 15-én 15 órától ünnepi szentmise a város templomaiban, 16 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzási szertartás a Petőfi-szobornál. Ezt követően a hagyomány szerint gyertyás körmenet indul a temetőbe, ahol koszorúzási szertartással és közös imádkozással emlékeznek a város elhunyt hőseire. /Március 15. Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2000. április 17.

A Reform Tömörülés helyi emberei sikeresek voltak a Temes megyei RMDSZ jelöltállító küldöttgyűlésén: a temesvári tanácsosjelöltek listájának első két helyét Fórika Éva (jogász) és Halász Ferenc (tanár, helyi RT-elnök) szerezték meg, a jelenlegi tanácsosok közül dr.Oberst László villamosmérnök a harmadik helyre szorult, Dukász Péter színművész hatodik lett. A megyei tanácsosjelöltek listájának első helyét eddigi tanácsosi teljesítménye és a küldöttgyűlésen elhangzott legjobb választási program alapján fölényesen Marossy Zoltán (vasúti mérnök) szerezte meg, második lett Bodó Barna (politológus), az ő jelölésüket a "reformerek" és a "konzervatívok" egyaránt támogatták. Mint kiderült, dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő mégsem vállalta a jelölést, de irodavezetője, Szász Enikő színművésznő harmadiknak futott be, egyetlen szavazattal megelőzve Szilágyi Géza újszentesi polgármestert, aki a megye egyetlen RMDSZ polgármestere. A jelöltállító gyűlést Toró T. Tibor megyei elnök és az Ügyvezető Elnökség területi főosztályának elnöke, Nagy Zsolt vezette le. A jelöltek egy szórólapos felmérés nyomán kerültek a "nyers" listákra. Közülük április 15-én a Csiky Gergely Színházban csak azok mérkőztek meg, akik vállalták a jelölést. /(Pataki Zoltán): Temesváron feljött a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2000. május 18.

Temesváron mintegy negyedszáz V-VIII. osztályos magyar tanuló vett részt máj. 8-án a prózamondó- és szavalóversenyén. A magyar államiság ezeréves fennállásának évfordulója alkalmából, Tácsi Erika magyartanárnő által szervezett vetélkedőn Aradról, Déváról, Igazfalváról, Nagyszentmiklósról, Lugosról, Vajdahunyadról, Újszentesről és Temesvárról érkezett kisdiákokból álló csapatok vettek részt. /Regionális prózamondó- és szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. június 28.

Temesvár-övezet stratégiai fejlesztési terve előtanulmányainak kidolgozásában 185 helyi szakember vett részt. A terv összegezte a 2000-2007 közötti tennivalókat annak érdekében, hogy a Temesvár az ország nyugati övezetének és a DKMT Eurorégiónak a központja legyen. A terv a megyeszékhelyet és a közvetlen szomszédságában elterülő községeket - Újszentes, Giroda, Gyirok, Újmosnica, Szakállháza és Románszentmihály - egységes fejlesztési keretbe fogja célkitűzéseiben, ebben egyetértett valamennyi helyi politikai erő. A fejlesztést előirányzó tennivalók 2045 millió eurót igényelnek. A feladatok megvalósításáért az érintett települések polgármestereinek konzorciuma felelős. A konzorciumot Temesvár polgármestere vezeti. /Temesvár-övezet stratégiai fejlesztési terve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2000. szeptember 19.

Szept. 17-én Temesváron a bánsági református közösség Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás nemes ügyének első áldozatára emlékeztek. Az erzsébetvárosi temetőben felállított kopjafánál a Szabolcska Mihály nevét viselő kórus Elekes András karnagy vezetésével az alkalomhoz illő egyházi éneket énekelt. Forrai Beatrix, az újszentesi gyülekezet lelkésznője emlékeztetett rá, hogy Újvárossy Ernő építész az üldöztetések és megpróbáltatások közepette is megalkuvás nélkül vállalta magyarságát és hitét. Életével fizetett bátor kiállásáért. A szertartás a Himnusz eléneklésével zárult. /Újvárossy Ernő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. január 27.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. június 6.

Kiss Károly, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke oroszlánrészt vállalt az újszentesi gazdakör, valamint a Temes megyei gazdamozgalom beindításában, működőképessé tételében. Több éven át januártól áprilisig hetente előadásokat tartottak a mezőgazdaság alapelveiről. Az előadók temesvári egyetemi tanárok voltak. Az újszentesi gazdakör az országban egyedülálló módon részt vett a privatizációban, 260 millió lejért megvásárolt egy gép- és traktorállomást. Jelenleg román-magyar közös vállalat létrehozásán dolgoznak, amelyik minőségi vetőmagot fog termeszteni. /Szemléletváltás a gazdálkodásban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2001. június 9.

Dénes Ildikó, az Újszentesi Általános Iskola tanítónője két évvel ezelőtt létrehozta a Tulipán hagyományőrző csoportot. Népdalcsoportként indultak, egy évvel ezelőtt pedig táncolni is elkezdtek. A Tulipán Szentesen, Kolozsváron, a Csepűrágó ünnepeken is fellépett. A tanítónő Kolozsváron a Kallós Alapítvány szervezésében részt vett tanfolyamon, ahol gyermekjátékokat, olyan népi mesterségeket tanítanak, mint az agyagozás, a fonás, a gyöngyfűzés és egyebek. Dénes Ildikó játszóházat szeretne nyitni. Havonta, kéthavonta felkeresnék a magyarlakta falvakat, ahol a gyerekeket megtanítanánk ezekre a mesterségekre. - Újszentesen a helyi népitánccsoport, a Vadrózsa öt évvel ezelőtt alakultból. /Néphagyományaink újraélesztése. Példa értékű összefogás Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2001. június 12.

A virágnak megtiltani nem lehet címmel tartották meg az elmúlt hétvégén a második újszentesi pünkösdi hagyományőrző-vetélkedőt I-VIII. osztályos tanulók számára. A népdalénekes vetélkedőn a házigazda újszentesiek mellett a temesvári Bartók Béla Líceum és 26-os Általános Iskola, illetve a csanádi és a nagyszentmiklósi általános iskolák tanulói vettek részt a rendezvényen. /"A virágnak megtiltani nem lehet" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. július 17.

A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2001. augusztus 25.

A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. október 17.

Változik a magyarul tanulók aránya a Bánságban: gyarapodott a gyermekek száma a bánsági magyar óvodákban. Lugoson lehetett ezt tapasztalni. A magyar óvodában tanuló gyermekek aránya azonban itt is messze a helyi magyar lakosság aránya alatt maradt. Az ötvenezer lakosú Lugos mintegy tíz százaléka vallotta a legutóbbi népszámláláson magyarnak magát. A magyar óvodát 1998 márciusában költöztették át a város széléről a belvárosi református templom melletti ingatlanba. Induláskor tizenegy gyermekre, közülük hét árvaházira kellett felügyelnie a három pedagógusnak, számuk ma már több mint ötvenre emelkedett. Valószínű, hogy egyes szülők döntését a státustörvénnyel kapcsolatos hírek is befolyásolták. Lugos egyetlen magyar óvodájának végzősei közül az idén öten iratkoztak a város egyetlen magyar első osztályába. Jövőre hét-nyolc iskolakezdőre számítanak. Fazakas Csaba református lelkipásztor különösképpen a magyar osztályok fenntartása miatt tartja fontosnak az óvoda létrejöttét. Temesváron egyébként nem minden óvodában nőtt a magyar kiscsoportosok száma. Újszentesen a lakosság fele magyar. A három román csoportba beiratkozott 45 gyermek mellett 18 gyermekkel egyetlen magyar csoport működik. /Gurzó K. Enikő: Keresettebb magyar óvodák. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kányádi Sándor költő Aradon, a Jelen Házban találkozott a kisiskolásokkal. A költő két évvel ezelőtt volt utoljára Aradon, s azóta újabb irodalmi díjjal, kötettel és sok-sok olvasótalálkozóval lett gazdagabb. Életkedve, munkaereje, humora töretlen. Most Budapestről érkezett. Puskel Péter a magyar irodalom legnagyobb élő költőjének nevezte Kányádit. Rendhagyó irodalom óráin kedvességével szinte lefegyverzi hallgatóságát. Ezután Simonyifalván, majd Kisjenőben találkozott olvasóival. Okt. 12-én Vajdahunyadon a ferences zárda óvodaterme, Déván a Traian Líceum díszterme lesz a találkozók helyszíne. A következő napokon Végváron, Újszentesen, Temesváron /a Bartók Béla Líceumban/ és Kisiratoson találkozik Kányádi Sándor az olvasókkal. /Puskel Péter: Magyar irodalmunk legnagyobb élő költőjével találkoztak az aradi kisiskolások. Kányádi "tanító bácsi". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2002. november 19.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998