udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. május 18.

A keszthelyi Festetics-kastélyban minden évben májusban megrendezett Berzsenyi Helikon napokon a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság helyzete kerül szóba. Három esztendeje a határon túl élő magyar közösségek képviselői számolnak be életükről. Két éve a kisebbségi magyar írott és elektronikus sajtóról folyt eszmecsere, tavaly a nagyvilág magyar írói gyűltek egybe. /Ennek a tanácskozásnak az anyaga megjelent Magyar írók I. világtalálkozója /Berzsenyi Társaság/ címen/. Az idei tanácskozás címe: Magyar egyetemi tanszékek kisebbségi létben, a társrendező az Anyanyelvi Konferencia. A találkozón a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, ungvári, bukaresti és újvidéki magyar tanszékek oktatói vettek részt. /Pomogáts Béla: Berzsenyi Helikon. = Magyar Nemzet, máj. 18./

1993. szeptember 24.

Beke György az egyik legtermékenyebb magyar szerző. Legfrissebb kötete A lándzsa helye Ungváron jelent meg, az Apáczai és az Intermix Kiadó közös gondozásában. A sokoldalú író talán legnagyobb vállalkozása az Erdélyi barangolások. Erdély hat tájegységével, embereivel és emlékeivel ismerteti meg az olvasót. Szintre észrevétlenül kerekedett sorozattá, a romániai magyar önismeret hiteles látleletévé. Ceausescu éber cenzorai későn kaptak észhez és azonnal a pálya szélére szorították. Ezt az üldözést írta meg legújabb könyvében, ez egyben az erdélyi magyar értelmiség szívszorító drámájának egyik állomása. Beke György az Erdélyi barangolások egyes köteteinél tekintettel volt a cenzúrára, sok részt kihagyott. Most szeretné az egész anyagot csorbítatlanul újból kiadni, de jelenleg nincs rá kiadó. /Z. L.: Az erdélyi értelmiség szívszorító drámája. = Magyar Hírlap, szept. 24./

1994. december 16.

Nagyváradon tartja kihelyezett ülését a Magyarok Világszövetsége dec. 16-17-én. Részt vesz a teljes elnökség, ott lesz többek között Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Sára Sándor, az ungvári Fodó Sándor és Fónay Jenő. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1996. március 5.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

1996. október 3.

Egyelőre leépítéseket, a későbbiekben pedig a teljes beszüntetést helyezett kilátásba a Kárpátalja egész területén sugárzó Ungvári Rádió és Televízió Magyar Adása számára a vezérigazgató. Négy szerkesztő és egy hangmérnök már áldozatává vált a tisztogatásnak A hivatalos érv: a hatalommal szembeni kemény hangvétel. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: dec. 1-jétől fel akarják számolni a magyar szerkesztőséget. A magyar szervezetek közösen készülnek tiltakozni Petro Petrik vezérigazgatónál, aki szerint 12 percre kell korlátozni a magyar nyelvű műsoridőt, mert a magyarok Kárpátalja népességének 12 százalékát teszik ki. /Új Magyarország, okt. 3./

1996. november 2.

Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. november 26.

Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

1996. november 26.

Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

1998. március 1.

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte március elsején a marosvásárhelyi rádió magyar adása, amely annak idején az egy darabig fennállt Magyar Autonóm Tartomány központjából adott anyanyelvű műsort a térség magyarságának. Az ünnepségen a román rádió valamennyi területi stúdiója képviseltette magát, jelen volt továbbá az ungvári, a pozsonyi rádió küldöttsége, a magyarországi delegációt pedig Juhász Judit vezette. A jubileum alkalmával a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége emlékkönyvet jelentetett meg Szól a rádió címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ A magyar adás létrejötte egybeesett a kisebbségeknek akkor nyújtott más - később az autonóm tartománnyal együtt, vagy azt követően megszüntetett felszámolt - kedvezményekkel, 1985-ben pedig Nicolae Ceausescu pártvezető utasítására országszerte az összes anyanyelvű és területi rádióadást megszüntették. Mint Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője a márc. 2-i ünnepi műsorban felelevenítette, az intézkedés olyan hirtelen jött, telefonon, hogy még az éppen folyó műsor végét sem várhatták meg, azonnal be kellett szüntetni az adást: az emberek azt hitték, elromlott a rádiójuk, és szerelőhöz vitték a készülékeket. A marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége, akárcsak a többi romániai magyar nyelvű rádió- és tévéműhely, az 1989 decemberi fordulat után kezdte meg újra munkáját és azóta is szolgálja azt a mintegy másfél millió embert, aki tudja venni a térségben ezt a naponta 5-7 órán át sugárzott változatos magyar nyelvű műsort. Az évforduló alkalmából már hetek óta több adásban, műsorban eleveníti fel az marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőgárdája az elmúlt négy évtized kiemelkedő adásait, műsorait, legérdekesebb rádiós és közéleti emlékeit. /MTI, márc. 2./

1998. május 21.

Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1999. január 15.

Jan. 15-én Ungváron találkozott Szabó János magyar, Victor Babiuc román és Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter. Közös műszaki alakulat létrehozásában állapodtak meg. Márciusig létrehozzák azt a vegyes bizottságot, amely kidolgozza a nemzetközi békefenntartó és humanitárius műveletekben részt vevő közös egység felállításának részleteit. Ismeretes, hogy Magyarország idén áprilistól a NATO teljes jogú tagja lesz, ezért főként Románia és Ukrajna számára lenne előnyös az alakulat létrehozása. /Honvédelmi hármas. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./

1999. január 19.

Jan. 19-én kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a szomszédos országok magyarok által is lakott területein folytatott konzultációsorozat részeként találkozzon a helyi magyarság képviselőivel és megbeszéléseket folytasson állami tisztségviselőkkel. Útjára elkísérte Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Tóth István, a hivatal kárpátaljai főosztályának vezetője. Ungváron Németh Zsolt Szerhij Uszticcsal, a megyei közigazgatás elnökével az árvíz utáni újjáépítés kérdéseiről, a közel 200 ezres kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásának helyzetéről és a térségnek biztosított különleges befektetési rendszerben, illetve az ugyanitt létrehozandó különleges gazdasági övezetben rejlő együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Usztics biztosította a magyar külügyi államtitkárt, hogy hamarosan elkészül a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák működésének biztosítása céljából nemrég létrehozott önálló kárpátaljai magyar közoktatási osztály első költségvetése. A közigazgatás elnöke hangsúlyozta, hogy a megyei magyar tanügyi osztály munkájából nem hagyják ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget. Németh Zsolt és kísérete jan. 20-án a kárpátaljai magyarság vezetőivel találkozott. /Ungváron tárgyalt Németh Zsolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1999. január 20.

Jan. 20-án, kárpátaljai látogatásának második napján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel az ukrán-magyar kapcsolatokról, Kárpátalja helyzetéről, az ottani magyarság kilátásairól és az anyaországgal való kapcsolattartásáról tárgyalt. A megbeszélést követően az államtitkár elmondta: Magyarország euroatlanti integrációja során a hagyományosan jó ukrán-magyar kapcsolatok új minőségű viszonnyá fognak átalakulni, mivel Budapest alapvető célkitűzése, hogy ne képződjenek új választóvonalak Magyarország és szomszédai között. Németh magyar részről üdvözlendőnek nevezte a különleges befektetési rendszer kárpátaljai bevezetéséről hozott kijevi döntést, s elismeréssel szólt Szerhij Usztics megyei közigazgatási elnöknek arról a javaslatáról, amely szorosabb együttműködést szorgalmaz a magyar vállalkozói szférának Kárpátalja gazdaságába való hatékonyabb bevonása érdekében. Németh Zsolt kijelentette, hogy az EU-hoz történő csatlakozásáig Magyarország nem tervezi vízumkényszer bevezetését Ukrajnával szemben, s addig is igyekszik megtalálni a megoldást. /Németh Zsolt Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1999. január 23.

Ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel párhuzamosan működnek, értetlenül fogadták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jan. 20-i ungvári kijelentését, miszerint az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából csak a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a külügyi államtitkár kijelentése kapcsán elmondta: "nem lepett meg Németh Zsolt ungvári nyilatkozata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kormány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: "a mindenkori magyar kormánynak joga van saját belátása szerint alakítani kapcsolatait a határon túli magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ártana kikérni a kérdésben az ellenzék véleményét sem, a kárpátaljai magyarság ugyanis politikailag nem homogén, így egyetlen irányzat preferálásával szegényebb lesz maga a kapcsolatrendszer is". A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nevében Zubánics László ügyvezető elnök sajnálattal vette a magyar kormánypolitika irányváltását a határon túli magyar szervezetekhez fűződő kapcsolatokban, bár elismerte a kormány ehhez való jogát. A BMKSZ-vezető szerint Budapest részéről méltányosabb lenne, ha az ukrán választójogi törvény hiányosságai miatt amúgy is esetleges parlamenti képviselet helyett a kárpátaljai magyar szervezetek önkormányzati képviseletét tekintené mérvadónak. Az elmúlt ciklusban épp az UMDSZ-nek volt képviselője a kijevi törvényhozásban, az anyaországi fórumokon az ukrajnai magyarságot mégis négy szervezet képviselte, köztük a KMKSZ is - tette hozzá. /Kárpátalja. Értetlenül fogadták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1999. július 15.

Júl. 15-én befejeződött Pannonhalmán a határon túli magyar kispapok négynapos találkozója, melyet a Rákóczi Szövetség szervezett. Szlovákiában a pozsony-nagyszombati szeminárium 127 kispapja közül 16 magyar anyanyelvű. Az utóbbiak számára nincsenek magyar nyelvű előadások, de kérhetik magyar nyelvű felszentelésüket. - Kárpátalján napjainkban 70 ezer katolikus hívő él, háromnegyedük magyar, a többi német, szlovák és ukrán. 1989-ben mindössze négy magyar katolikus pap élt. Jelenleg már 31-en vannak, de közülük csak öten helybeliek, a többiek missziós atyák. Ungváron jezsuiták, Nagyszőlősön ferencesek tevékenykednek, Munkácson pedig egy domonkos rendház működik. Jelenleg 13 szeminaristája van Kárpátaljának, püspökük Majnek Antal /Munkács/. Ezek a kispapok Magyarországon, Erdélyben, Gyulafehérváron, Rómában, Szlovákiában végzik a szemináriumot. Gyulafehérváron a hittudományi főiskolának jelenleg közel 120 hallgatója van. /Botlik József: Határon túli kispapok Pannonhalmán. = Magyar Nemzet, júl. 15./

1999. szeptember 17.

Técsőn számtalan helybéli, és a környékről összesereglett, ünneplőbe öltözött ember igyekezett a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű iskolába. Ambrus Pál igazgató felolvasta az ukrajnai Oktatásügyi Minisztérium határozatát, amely szentesítette a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű gimnázium és kollégium megnyitását, s megköszönte a magyar és ukrán kormány támogatását, az Illyés Alapítvány anyagi segítségét, mindazon helyi és anyaországi szervezetek és személyek önzetlenségét, akik hozzájárultak ezen első és egyedülálló intézmény létrehozásához. László Károly esperes átnyújtotta a hivatalos iratot, miszerint az egyház örökös használatra a tanintézet rendelkezésére bocsátotta az otthonául szolgáló épületet. Viski János ungvári magyar főkonzul Göncz Árpád köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki gratulált az igazgatónak, a tanári karnak és a tanulóknak, "a magyar nyelvhatár végváraként" emlegetett Técső minden lakosának, kifejezve reménységét, hogy a gimnázium-kollégium "az identitás, a hazaszeretet példaértékű bástyája" lesz a jövendőben. Ezután többek között Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kárpátaljai referense, Kincs Gábor, a kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke méltatták az esemény jelentőségét. Dr. Antall Józsefnét: leleplezte az épület falát díszítő emléktáblát. A fekete márvány kompozíción ? melyet az Antall József által 1993-ban kiöntött és az alapító-levelet tartalmazó tégla fölött helyeztek el a néhai magyar miniszterelnök bronzba öntött képmása látható (Domokos Béla érdi művész alkotása), és a kétnyelvű felirat: "dr. Antall József tiszteletbeli igazgatónk emlékére, 1999. augusztus 28." Az emléktáblát elborították a tisztelet és megemlékezés koszorúi és virágcsokrai. Díszelőadás következett, a gimnázium színjátszó-, tánc- és énekcsoportja, valamint a ruszin vendégek közreműködésével. /Levél Kárpátaljáról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. -647. szám/

1995. március 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

1995. július 4.

Jún. 30-án Ungváron tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Az anyanyelvű oktatás helyzete és intézményrendszere volt a téma. A vitában megfogalmazódott: mit érnek az alapszerződések, ha az intézményesült intolerancia, a hivatalosan támogatott uszítás, a kisebbségi magyarság jogfosztottsága egyre erősödik Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában - Sára Sándor a Duna Televízió teljes ellehetetlenülését ismertette az elnökséggel: az elvonások és költségvetési átütemezések a műhely fizetésképtelenségét eredményezhetik. A Duna Televízió ügyében az MVSZ Horn Gyula miniszterelnökhöz fordult. AZ MVSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a Kossuth Rádió vételi lehetőségének anyagi okokból történő korlátozása elsősorban a határon túli magyarságot sújtja. - Az MVSZ a honfoglalás ezerszázadik évfordulójának ünnepsorozatán belül rendezi meg a magyarok világtalálkozóját és az MVSZ tisztújító közgyűlését. A tanácskozás részvevői a Vereckei-hágónál ünnepélyesen elhelyezték az újra fölállítandó honfoglalási emlékmű alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5., Magyar Nemzet, júl. 4./

1997. március 1.

Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. április 19.

Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

1997. április 19.

Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

1997. május 9.

Máj. 9-én Ungváron tartotta soros évi közgyűlését az Ukrajnában élő közel 200 ezres magyarság egyetlen országos szintű szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Az 1992-ben bejegyzett tömörülés az ország különböző régióiban tevékenykedő magyar szervezetek működésének összehangolását és az ukrajnai magyar kisebbség gondjainak országos szintű megjelenítését tekinti céljának. Tóth Mihály parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke beszámolójában úgy értékelte, hogy a közelmúlt központosítási törekvései nem kedveznek a magyarság helyi szintű érdekérvényesítő törekvéseinek. Megfigyelhető a kisebbségi jogok háttérbe szorítása. Tóth Mihály sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyik alapító, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ az 1995-ös lembergi közgyűlésen tagságát felfüggesztette. Az UMDSZ 1996-os kijevi közgyűlésén két új tagot felvett tagjai sorába, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Vass Tibor, az UMDSZ ügyvezető elnöke, a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetője sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egyetlen fillért sem kaptak. Javasolta, hogy az ukrán kormány is bocsásson egy épületet Kijevben a magyarok rendelkezésére, ahogy a magyar vezetés is székházat biztosított az ottani ukrán közösségnek. /Népszava, máj. 10., MTI, máj. 9./

1997. június 19.

A Forrás /Kecskemét/ folyóirat 5. száma Kárpátalját mutatja be. Soós Kálmán vitába szállt azzal az állítással, amely Kárpátalját önálló alakulatként tárgyalja, visszavetítve azt a VI. századig. Hangsúlyozta: "Kárpátalja a XX. században - 1918 után - mesterségesen létrehozott jogi-politikai egység. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békediktátummal Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet, amelyen egy természeti tájegységet, az Északkeleti Kárpátokat, illetve az egykori Ung, Bereg, Ugocsa s részben Máramaros, kisebb mértékben Szabolcs /3 község/ és Szatmár megyék /1 település/ területét szokás érteni. Kárpátalja tehát modern fogalom." Csernicskó István Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlását ismerteti az 1989. évi szovjet népszámlálás adatai alapján: ukrán 976 749 /78,4 %/, magyar 155 711 /12,5 %/, orosz 49 458 /4 %/, cigány 12 131 / 1 %/, román 29 485 /2,4 %/, szlovák 7 329 /0,6 %/, német 3 478 /0,3 %/, zsidó 2 639 /0,2 %/, Kárpátalja lakossága: 1 245 618 fő. Beregszász lakosságának 1910-ben 96,4 %-a magyar volt, 1989-ben 51,7 % /15 125 fő/, Ungvár lakóinak 62 %-a volt magyar 1910-ben, 1989-ben már csak 7,9 %-os az arányszámuk /9 179 fő/. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 19./

1997. június 19.

A Forrás /Kecskemét/ folyóirat 5. száma Kárpátalját mutatja be. Soós Kálmán vitába szállt azzal az állítással, amely Kárpátalját önálló alakulatként tárgyalja, visszavetítve azt a VI. századig. Hangsúlyozta: "Kárpátalja a XX. században - 1918 után - mesterségesen létrehozott jogi-politikai egység. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békediktátummal Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet, amelyen egy természeti tájegységet, az Északkeleti Kárpátokat, illetve az egykori Ung, Bereg, Ugocsa s részben Máramaros, kisebb mértékben Szabolcs /3 község/ és Szatmár megyék /1 település/ területét szokás érteni. Kárpátalja tehát modern fogalom." Csernicskó István Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlását ismerteti az 1989. évi szovjet népszámlálás adatai alapján: ukrán 976 749 /78,4 %/, magyar 155 711 /12,5 %/, orosz 49 458 /4 %/, cigány 12 131 / 1 %/, román 29 485 /2,4 %/, szlovák 7 329 /0,6 %/, német 3 478 /0,3 %/, zsidó 2 639 /0,2 %/, Kárpátalja lakossága: 1 245 618 fő. Beregszász lakosságának 1910-ben 96,4 %-a magyar volt, 1989-ben 51,7 % /15 125 fő/, Ungvár lakóinak 62 %-a volt magyar 1910-ben, 1989-ben már csak 7,9 %-os az arányszámuk /9 179 fő/. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 19./

2000. április 13.

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. április 13.

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. május 22.

A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. május 22.

A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. május 27.

Máj. 26-án hírszolgáltatási szerződést kötött kilenc határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodás értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika és Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el az MTI hírei. Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a vajdasági Magyar Szóval most nem kötöttek szerződést, a szerkesztőség azonban a jövőben is megkapja az MTI híreit az Illyés Közalapítvány támogatásával /Hírszolgáltatási szerződés az MTI és határon túli lapok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2000. augusztus 16.

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998