udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. április 8.

Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa már a kilencvenes évek elején határozott arról, hogy ahol nem létezik állami magyar nyelvű oktatás, a lelkésznek kell magyarul írni-olvasni tanítania a gyermekeket. Erre a határozatra épül rá parokiális iskolaterv, amelynek lényege, hogy a szórványban levő parókiákban biztosítanak lehetőséget a magyar nyelvű tanulásra. Vetési László szerint az országban, ahol erre akarat és lehetőség volt, a helységek több mint háromnegyedében sikerült újraindítani a magyar nyelvű iskolát, tagozatot vagy osztályt. Pontos képet csak az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályával egy hónapja elindított felmérés után lehet alkotni. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályvezetője korábbi közlése szerint országszerte 1200 helységben létezik állami magyar nyelvű oktatás. Vetési szóvá tette, hogy a szórványban sok olyan helység van, ahol a magyar szülők nem adják magyar iskolába gyermekeiket. A Lámpás program keretében működő kezdeményezés lényege, hogy a magyar lelkészeket és pedagógusokat meghatározott időre, 5–10 évre a szórványban maradásra és a magyar nyelvű oktatásra ösztönzik. „Erre a célra 2004-ben 7,1 millió forintos támogatást kap az egyházkerület a magyar államtól, de természetesen más források is léteznek, Svájcból és az Amerikai Egyesült Államokból is jelentkeztek már segíteni akarók” – tájékoztatott Vetési László. Ősztől Uzdiszentpéteren indul az első parokiális iskola. Nagysármáson olyan szórványközpont létrehozását tervezik, amely a mezőségi magyar gyermekek számára mind szállást, mind anyanyelű oktatást biztosít. /Magyarul olvassák a kátét. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2004. április 30.

Pusztakamaráson és vidékén már régóta elhalt, az iskola helyett a templomok falai közé szorult a magyar oktatás. Uzdiszentpéteren és Tusonban, Mezőméhesen és Mezőzáhon, Kissármáson és Nagycégen, Mezőörményesen és Nagyölyvesen nincs magyar oktatás. Ezért nem részesülhetnek a magyar kormány támogatásában. Az itteni magyar gyermekek a templomban, a parókia nagyszobájában tanulnak írni és olvasni magyarul. Szeretnék, ha ők is kaphatnának oktatási-nevelési támogatást. /Kulcsár János Levente, református lelkész: Pusztakamarási levél az illetékesekhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2007. október 27.

Október 7-én a Mákófalvi IKE 13 tagú csapata Imre István Zoltán lelkész vezetésével ismét szórványkiszálláson volt. Most, a hetedik alkalommal két mezőségi szórványfaluba mentek el: Uzdiszentpéterre és Tusonba. Megrendítő volt látni, hogy miként őrzi identitását az a néhány ember, aki még szórványban sem felejtette el, hogy magyarnak született. /Kelemen Izabella: Hetedik szórványkiszállás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998