udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 104 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-104
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 28.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zsigmond László /sz. Uzon, 1960 szept. 23./ képviselő Sepsiszentgyörgyön él. A nemzeti kisebbségek jogi és intézményi garanciái csak az általános demokratizálódás esetén biztosítható. Helyi önkormányzati törvény alkotása szükséges, autonómiával rendelkező kisebbségi oktatási rendszert kell megteremteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1993. június 10.

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. január 20.

Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, jan. 19./

1996. november 14.

Uzonban júniusban határozták el a millecentenáriumi emlékmű felállítását és négy hónap múlva ünnepélyesen felavatták a "súlyos kőtömböt a templom tövében", ahogy Incze Sándor tiszteletes nevezte az alkotást, Petrovits István szobrászművész munkáját. A rusztikus andezittömbre helyezett Erdély-címer és a bronzba öntött két évszám, 896-1996, idézi az ünnepség lényegét. Sokan támogatták az emlékmű elkészítését és az ünnepség rendezését. A honfoglalási emlékművel egyidőben a községházánál márványtáblát lepleztek le ezzel a szöveggel: "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában. A községháza épült 1882-ben és javíttatott 1996-ban, a millecentenárium évében." Az ünnepségen Uzonban jelen voltak a magyarországi testvértelepülés, Csorvás küldöttei, eljött Balázs Ádám bukaresti magyar nagykövetségi titkár, sajtóattasé, dr. Fejér Dénes a Magyarok Világszövetsége és a Világlap nevében. Beszédet mondott még az Uzonból Budapestre elszármazott két író, Czegő Zoltán és Beke György. Az ünnepség előkészítésében részt vett Kelemen Edit az uzoni Jókai Mór Művelődési Egyesület képviseletében, olvasható Sylvester Lajos tudósításában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

1999. július 1.

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1999. július 12.

Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

1999. július 13.

Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

1999. július 26.

Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1999. szeptember 12.

Szept. 12-én első alkalommal rendeztek fúvóstalálkozót Uzonban, nyolc zenekar részvételével. Az ünnepségen Kőműves István, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület igazgatója ismertette az uzoni fúvószenekar történetét. /Fúvóstalálkozó Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1997. június 29.

Jún. 29-én rendezték meg Székelykeresztúron a XVI. Fúvószenekari Találkozót. Tíz zenekar lépett fel, egy magyarországi Dunakesziről, a többi erdélyi magyar zenekar volt: Barátos, Uzon, Fehéregyháza, Parajd, Gyergyóalfalu, Szentegyháza, Kápolnásfalu, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr fúvószenekara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2000. május 30.

A Házsongárd temetőben egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkő található, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák. Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitűzése éppen a műemlékszámba menő sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak is pártfogolják. A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezető elnöke dr. Gaal György. A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tűzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét. Az alapítvány mindenkitől segítséget kér. /Veres Noémi: S. O. S. Házsongárd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2000. június 26.

Jún. 25-én rendezték meg Székelykeresztúron a 19. fúvósfesztivált. Több mint 35 fokos kánikulában délben került sor a főtéren a díszparádéra, ahol Barátos, Uzon, Parajd, Szentegyháza, Homoródalmás, Lövéte, Újfalu, Agyagfalva, Magyarországról Dunakeszi és Székelykeresztúr fúvósai vonultak fel. A felvonulás színvonalát emelte három mazsorettegyüttes a keresztúri, az uzoni és a szentegyházi. A felvonulás után a Székelykeresztúr melletti sóskúti szabadtéri színpadon léptek fel az együttesek. /Nagy P. Zoltán: Keresztúri fúvósfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2000. augusztus 28.

Immár 22. alkalommal megrendezték a hírneves Parajdi Fúvóstalálkozót. Néhány zenekar (a homoródalmásiak, a csíkmadéfalviak, a Kovászna megyei barátosiak és uzoniak) pénzszűke miatt nem tudott eljönni. /Parajdi Fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

2001. február 16.

Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 23.

Sepsiszentgyörgyön gazdag programmal telnek a Szent György napok. A Sugás tetején sokan ropják a táncot, ír-csángó-olasz-reneszánsz táncokat tanulnak és Sebő Ferenc muzsikál, ugyanebben az órában a Szent Kinga Gyűrűjét nézik mások az evangélikus templomban, és megint mások a Kasimir és Karolinát nézik. Lehetetlenség beszámolni minden eseményről, mert sok helyszínen zajlott a Szent György-napi ünnepség. A fúvósszenekarok térzenéjére pakolták ki az árusok a holmijukat. A fúvósoknál maradva, az otthoniaknak számító rétyiek, az uzoniak és az árkosiak mellett a ceglédi és a mosonszentmiklósi fúvósok is eljöttek. Jelen voltak a népművészeti tárgyakat árusítók, a kézművesek. A Háromszék táncosai három napig táncra tanították az érdeklődőket. A Guzsalyas Alapítvány nemezelni, agyagozni, bogozni tanította a kicsiket és nagyokat. Megnyílt a háromszéki képzőművészek közös tárlata. Felavatta a város polgármestere Harmath István Szent György szobrát is. /Szent György-napi szédelgés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2001. május 3.

Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2001. szeptember 17.

Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2001. október 29.

Okt. 28-án Uzonban a Tatrangi Sándor Általános Iskola alapítóinak állítottak örök emléket: az alma mater névadója, Tatrangi Sándor(1797-1875) és Benke Julianna (1794-1875) bronz domborművét ünnepélyes keretek között helyezték el az iskola falán. Ambrus Ágnes tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő és Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke leleplezték Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész két alkotását, az uzoni iskolaalapító. Ambrus László tanár az iskolaalapítók életpályáját és munkásságát foglalta össze. Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, Háromszék területi RMDSZ elnöke a nemrég lezajlott magyar könyvüldözésről szólva kiemelte: ,,Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek arra, hogy soha senki ne merészeljen a magyar iskola és magyar nyelv ellen ügyködni." /(ajtai): Uzon. Örök tisztelet az iskolaalapítóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2001. október 29.

Millenniumi és negyvennyolcas emlékműavatóval egybekötött őszi sokadalom volt okt. 28-án Szotyorban. A Sepsiszentgyörgy elővárosaként is ismert helységben sorozatban harmadik alkalommal tartottak őszi vásárt és falunapot. Az Ugron Ernő karnagy vezette uzoni Atlantisz zenéjére a falu apraja-nagyja és a vendégek a templomkertbe vonultak. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság feliratú, 1848/49-nek és 1956-nak egyaránt emléket állító monumentális kopjából, valamint a Magyar Millennium 2001 feliratú, a Szent István-i magyar címert ábrázoló kőtömbökből álló kettős emlékművet, melyet Berszán Sándor lelkész, Rápolti István és Korodi János tervezett, a lelkésze faragott és Rápolti Sándor épített fel, Albert Álmos leplezte le és Incze Sándor esperes áldotta meg. /(be. l.): Szotyor. Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2001. november 20.

A Dalosszövetség 80 éve alakult Brassóban, 1921. nov. 13-án. A Romániai Magyar Dalosszövetség 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfi-, 4 gyermek-, 3 leány-, 2 nőikart, 1 fúvószenekart, régizene, népi tánc és népzene együtteseket, scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust, zenei együttest tart nyilván. Mindez több mint 2100 tagot számlál. A 80 éves évfordulót ünneplő találkozón 15 fúvószenekar jelentkezett be, két énekkar és néhány tag is. A találkozón beszámolók hangzottak el a dalosszövetség szakosztályai részéről, majd a díjátadására került sor. Az ünnepi hangversenyen fellépett a Régi fúvószenekar, a Brassói Magyar Dalárda, az Uzoni Szivárvány Női kórus, a Négyfalusi Vegyeskar, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, majd a kolozsvári Református Kollégium Ifjúsági Vegyeskara, tájékoztatott a Dalosszövetség elnöke, Major László. /(Tóásó Áron Zoltán): A Romániai Magyar Dalosszövetség találkozója Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2001. november 23.

Első ízben rendezik meg a Háromszéki Magyar Kórustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, nov. 23-25-én, amikor 17 kórus műsorában gyönyörködhetnek a hallgatók. A háromszékiek mellett csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi és határon túli kórusok is fellépnek. Többek között: a sepsiszentgyörgyi Evangélikus Egyházközösség Kórusa, a Magyar Férfidalárda, a Kriza János Unitárius Vegyes Kar, a Cantus Firmus vegyes kar, a Vox Humana kamarakórus, a zágoni Mikes Kelemen Kórus, a Szemerjai Református Dalárda, a Sepsibodoki Református Egyházközösség Vegyes Kara, az uzoni Szivárvány női kar, a kézdivásárhelyi Cantus, a baróti Rozmaring kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate és a Pro Musica kamarakórus, a csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a marosvásárhelyi Nagy István ifjúsági vegyes kar, a kolozsvári Vox Culturis kamarakórus és a miskolci Bartók Kórus, amely vasárnap az új római katolikus templom szentelése alkalmából lép színre. /Háromszéki Magyar Kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2002. július 22.

Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2002. augusztus 3.

A háromszéki földbirtokos családokat 1949-ben elhurcolták Dobrudzsába, a rizsföldekre, a sertéshizlaldákhoz. Szántaniuk kellett, priccs és barakk volt az osztályrészük. A deportáltak kényszermunkát végeztek, volt köztük diplomás tanár, orvos, jogász, mérnök, művész, férfi és nő, öreg s fiatal. Egyikük, uzoni Temesváry Jánosné Gerlóczy Mariette megrázó könyvet írt a kitelepítésről, a dobrudzsai évekről, a világ torz változásáról /Két ország közt félúton, Csíkszereda/, és aki az 1990-es évek elején a Kovászna megyei Uzonban visszakapott, kastélynak is beillő udvarházát a falunak adományozta. /Komoróczy György: Háromszék - Dobrudzsa - Székelyudvarhely. Nagybányai Bányay Sándorné emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2002. szeptember 6.

Életének 75. évét töltötte ez év augusztus 3-án Beke György író. A szülőfalu, Uzon, s annak Jókai Mór Közművelődési Egyesülete elhatározta, hogy meghívják a szülőfaluba, és születésnapja alkalmával ünnepélyesen köszöntik az írót. A találkozót szept. 29-ére rögzítették, s arra meghívják majd az erdélyi és háromszéki írói nemzedék néhány jeles tagját is. /Beke György újra itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. szeptember 26.

Uzonban a legnépesebb a református gyülekezet, lélekszáma eléri az 1800-at. Zsold Béla uzoni tiszteletest meghívta a bukaresti református gyülekezet. Változás állt be a lélekszámban Uzon második gyülekezetében is, a római katolikus egyházban: Mikóújfaluba helyezték Simó plébánost, utóda László András. Negyedszázat sem éri el az unitárius lelkek száma. Vallásos gondozásukat Pap Mária szentivánlaborfalvi unitárius lelkész látja el. /(sikó): Élő egyház Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

1998. október 20.

A földvári haláltábor helyén magyar emlékművet is kellene állítani, csak a szovjet katonákra emlékeztető márványtábla van a helyszínen. Erről a tervről beszélgetett a cikkíró Ungvári Barna /Hídvég/ református tiszteletessel, akinek ez szintén szívügye. - A Szatmári Friss Újság is rendszeresen közöl emlékező írásokat a táborról. Főszerkesztője, Veres István uzoni, gyakran hazalátogat. A szatmáriak külön kötetet is szenteltek a környékről elhurcolt magyarok és svábok kálváriájának, az évkönyvben is foglalkoztak a földvári haláltáborral. /Sylvester Lajos. A haláltábor határában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2003. január 21.

Háromszéken, néhány községközpontban régi és új egyesületek irányítják a téli közművelődési tevékenység tudományos részét. Az uzoni Jókai Mór Közművelődési Egyesület megszakítás nélkül működteti a szabadegyetemet, jeles előadókat hív üléseire. Baróton a Gaál Mózes Egyesület működteti a Fókusz-klubot, Csernáton több, mint két évtizede működik a Bod Péter Egyesület, Árkoson pedig a Dahlström Kálmán Egyesület. /Téli szabadegyetemek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2003. március 13.

Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2003. július 11.

Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-104




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998