udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 7.

Július 18-25. között Megtartó erő címmel Uzonkafürdőn rendezett ifjúsági tábort, keresztyén honismereti találkozót és fórumot a nagyvárad-olaszi református gyülekezet IKE-csoportja, melyen a Kárpát-medence államaiban élő magyar református fiatalok vettek részt. Két évvel ezelőtt dr. Kocsis Attila mezőtúri (Magyarország) lelkipásztor és a várad-olaszi lelkész elhatározták, hogy az utódállamokban élő református fiatalokat nyári táborba hívják. Az előző két alkalommal az anyaországi reformátusok voltak a vendéglátók, a borsodi Jósvafőn és a szatmári Csengeren, idén a várad-olasziak. Fiatalok érkeztek mintegy kilencvenen: magyarországiak (Mezőtúrról), romániaiak (Szilágysomlyóról, Nagyváradról, Szovátáról), horvátországiak (Dél-Baranyából, Szlavóniából) és kárpátaljaiak. Előadás hangzott el a székely nemzet történetéről, népművészetéről. A Székelyföld politikai, gazdasági és szociális integrációjáról kormányzati szakemberek szóltak. /Veres Kovács Attila: Megtartó erő. Ifjúsági tábor Uzonkafürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. július 16.

Napvilágot látott Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok című könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei sorozatának 16. kötete a történelmi Háromszék két hegyvonulatát írja le. A táj turisztikai objektumai - mint a világhírű fürdőhelyek (Málnás-, Bálványos-, Sugás-, Uzonkafürdő, Előpatak), a történelmi nevezetességű Szárazajta, a barcaszentpéteri növényrezerváció, az árkosi Szentkereszti-kastélyt övező dendrológiai park, a Rétyi-nyír, az illyefalvi gyermekfalu stb. - a hegyekbe vezető turistaösvények mellett is sok látványosságot ígérnek az idelátogatóknak. /Új Könyv. Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2001. szeptember 13.

Székelyföld helységei közül Nagybacon egyike azoknak, ahol manapság a legtöbb házat építik. Nagybaconban népességgyarapodásról beszélnek. Az 1992. évi népszámláláskor 4405 lelket számoltak össze a Bacon községet alkotó Nagy- és Kisbaconban, Szárazajtán, Magyarhermányban és Uzonkafürdőn. Nagybaconban akkor 1863-an éltek, ebből 1757 magyar, 69 román, 34 roma és 3 német. Akkor a református gyülekezet 1598 fős volt, mellettük 139 római katolikus, 76 ortodox, 18 baptista, 17 unitárius, 4 evangélikus, 2-2 adventista, illetve más, 1-1 görög katolikus, illetve pünkösdista, valamint 5 ateista találtatott. Bereczki László református tiszteletes adatai szerint 1992 óta még csökkent a felekezet lélekszáma száz fővel, de az apadás 2001-ben megállt. Idén az 1480 fős gyülekezetben eddig a 9 temetéshez képest 21 gyermeket kereszteltek. Sokan vállalják a kétlakiságot: Magyarországon dolgoznak éveken át, ellenben nem telepednek ott le, hanem a kint megkeresett pénzt hazahozzák, s itthon fektetik be vállalkozásba, családi ház építésébe. /Benkő Levente: Építkező Nagybacon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. július 23.

Az Új Kézfogás Alapítvány is részt vesz a székelyföldi borvízforrások rehabilitálásában és az úthálózat rendbetételében – jelentette be Demeter János. Kovászna megye tanácsának elnöke, miután tárgyalt az Új Kézfogás Alapítvány ügyvezető igazgatójával, Németh Attilával. Az alapítvány a terv megvalósítási tanulmányának költségeit vállalja. A rehabilitálási terv Maros, Hargita és Kovászna megyére terjed ki. Demeter János értékelése szerint a székelyföldi borvizeket üzleti szempontoknak megfelelően kell felhasználni. A rehabilitálási tervezetben olyan helységek szerepelnek, mint például a háromszéki Kovászna város, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Előpatak, Málnásfürdő, Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos, a Hargita megyei Tusnádfürdő, Parajd, Hargitafürdő, Kirujfürdő, Marosfő vagy a Maros megyei Szovátafürdő. A tervezet kivitelezésének költsége megközelíti a 9,5 millió eurót, amelyet Phare-programból szeretnének előteremteni, pályázati úton. Demeter János közlése szerint a székelyföldi önrész 1,46 millió eurót tesz ki. /B. E. L.: Segít az Új Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2005. február 9.

Tragikusan végződött a 75 éves, uzonkai Balló Ferenc élete. Három napig betegen feküdt fűtetlen házában, a fagy miatt súlyosan sokkos állapotban találtak rá, hiába szállították be a baróti kórházba, az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, február 7-én elhunyt. Balló Ferenc festőművész egyedül élt házában. Gyermekei, felesége Németországba költöztek, ő azonban nem akarta elhagyni Uzonkát. Két évvel ezelőtt hasonló körülmények között ugyancsak a nagybaconi rendőrparancsnok talált rá, ám akkor még a kórházban segíteni tudtak rajta. Balló Ferenc festőművésznek több kiállítása volt, néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön is bemutatták alkotásait. /Farkas Réka: Megfagyott Balló Ferenc festőművész. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2005. augusztus 2.

Immár második éve rendezik meg az erdővidéki ikések Uzonkafürdőn a keresztény tábort. Az ötlet, hogy a keresztény ifjúság találkozhatna, egy ifjúsági konferencián született. Tavaly 35-en, idén 30-an jelezték részvételi szándékukat az augusztus 6-ig tartó táborban. Az érdeklődők az előadások mellett betekintést nyerhetnek a bútorfestés, a gyöngyfűzés és a bőrdíszek készítésének titkaiba is. /Molnár Edit: Keresztény tábor a Kálvin-otthonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2005. augusztus 23.

Augusztus első hetében újra összegyűltek az erdővidéki református fiatalok az uzonkai Kálvin-otthonban. Előadások hangzottak el, voltak kézműves foglalkozások, filmdélutánok, kirándulások. /Bardócz Csaba, Bibarcfalva: Újra együtt az erdővidéki nagy csapat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2006. július 19.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által immár nyolcadik alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Anyanyelvi Táborra idén Setétpatakon került sor. Az Uzonkafürdő és Nagybacon között található pihenőhelyre 26 középiskolás érkezett Felvidékről, a Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványvidékeiről. Előadások hangzanak el  a népballadák gyűjtéséről, az 1848-as szabadságharc egyes momentumairól. A párkányiakat kísérő Mocsi Beáta szerint a Nyugathoz való földrajzi közelség miatt a felvidéki diákok egyre kevesebbet törődnek a hagyományőrzéssel és a történelemmel. /(hecser): Édes anyanyelvünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2006. augusztus 23.

Immár ötödik éve gyermektáborba gyűjtenek a kisbaconi református egyház és a Bodvaj Egyesület jóvoltából 36 kisbaconi gyermeket, akik bepillanthatnak a báb- és színművészet titkaiba, de alkalmuk lesz népdal és néptánc tanulására is. A kis táborlakók zöme már évről évre visszajár Uzonkafürdőre, a Kálvin-otthonba. Cseke Péter, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház színésze és neje, Cseke Erzsébet tanárnő már második alkalommal vállalták a gyermekcsapat szakmai irányítását. /(hecser): Paprika Jancsi öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2006. október 19.

Leendő háromszéki művészeti közösségként mutatták be Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei Kulturális Központ szárnya alatti Telep 1 csapatot a munkáikból megnyílt tárlaton. Idén nyáron Uzonkafürdő mellett húsz magyar és román fiatal részvételével lezajlott a diák-alkotótábor. /Domokos Péter: Telep – „kisistenek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2006. december 20.

Erdővidék újabb négy településén szavazott a lakosság egyöntetűen Székelyföld területi autonómiája mellett. Olaszteleken 63,36 százalékos volt a részvételi arány a szavazáson, mind a 358 személy igennel szavazott. Székelyszáldoboson a 870 szavazati joggal rendelkezők közül 520-an voksoltak, igennel szavaztak, beleértve 30 román nemzetiségű lakost. Uzonkafürdőn szintén mindenki megszavazta az autonómiát, itt 53,33 százalékos volt a résztvevők aránya. /Igenek a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2007. február 9.

Van esélye kommandói és bodzakrasznai táborok visszaszerzésére a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak, mivel első fokon pert nyertek a bérlőkkel szemben. Jelenleg a nemrégiben visszaszerzett uzonkafürdői és a sepsibesenyői, illetve a zabolai tábor fölött rendelkezik az igazgatóság. A táborokat több évvel ezelőtt a volt táborigazgatóság előnytelen szerződésekkel adta bérbe, anélkül, hogy közbeszerzési eljárással választotta volna ki a bérlőket. /Kovács Zsolt: Újabb két táborért harcolnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2009. július 22.

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998