udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. március 14.

A vágási iskola a Bögöz községhez tartozó két falucska határára épült valamikor. Lelkes pedagógusok dolgoznak itt Székely Zoltán igazgató irányításával. A gyermeklétszám az utóbbi években örvendetesen növekszik. A vágási iskola felvette Márton Áron püspök nevét. Az iskola előtt látható emlékművet is erre az alkalomra állították, Márton püspök bronzba öntött képmásával (a fémdomborítás Silye Ferenc öntőmester munkája), s megjelentették a falumonográfiát. A tanulók az igazgató rendezésében betanult Háry János című népszínművel járták a közeli falvakat, a plébános pedig a már feledésbe merülő helyi farsangi szokásokat próbálta újra feleleveníteni. A katolikus templomot helyén valamikor szerzetesek éltek. Fogolymegváltó rendként él emlékük a vidéken, hiszen a török-tatár fogságba került vágásiakat váltották ki, önként vállalva helyettük a rabságot. /Kristó Tibor: Vágási hagyományápolók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

2000. május 10.

Új bemutatóval lepte meg a mintegy 300 főnyi közönséget Vágás és Székelydobó közös műkedvelő csoportja. Székelydobóban bemutatták Tamási Áron Énekesmadár című darabját. /Székely Zoltán, Vágás: Ünnep Székelydobóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2001. november 7.

Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2002. október 28.

Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2003. április 29.

Ötödik alkalommal szerveztek katolikus egyházi kórustalálkozót Udvarhelyszék régiójában, idén Vágás katolikus temploma volt a színhely. Ápr. 26-án a rendezvény Kovács Sándor katolikus főesperes által celebrált szentmisével kezdődött, melyen tizenhét énekkar vett részt./Szász Emese: A vágási katolikus templomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2003. június 23.

A gyulafehérvári székesegyházban tizenöt gyulafehérvári egyházmegyés ötödéves kispapot szentelt jún. 21-én diakónussá Tamás József segédpüspök. Ezután szintén a gyulafehérvári székesegyházban négy gyulafehérvári egyházmegyés diakónust szentelt pappá Jakubinyi György érsek, köztük a gyimesközéploki Bilibók Gézát és a csíkcsicsói Pál Vilmost. Új plébániák létesítéséről is hírt adott a gyulafehérvári érseki sajtóiroda, létrehozták a szombatfalvi (Székelyudvarhely) és bögözi (Vágás) plébániákat. /Papszentelés Gyulafehérváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2005. február 10.

Február 10-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Erdély Bálint Előd fotóművész Székely falvak jelene című kiállítása, képein hat székely falu élete elevenedik meg. A Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíjával a fényképész egy évig rendszeresen járta Székelyderzs, Székelymuzsna, Székelydálya, Béta, Dobó és Vágás utcáit, házait, és fotózta a hagyományokat, szokásokat, a falvak hétköznapjait. Az egy év alatt készült több mint háromezer felvételből ötvenet állít ki a művész a Míves Házban. Sepsiszentgyörgy a vándorkiállítás második állomása, a székelyudvarhelyi fotós először saját városában mutatta be munkáit. /Bíró Blanka: Fotótárlat Szentgyörgyön: Székely falvak jelene. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2005. július 2.

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2005. november 21.

Vágás és Székelydobó két összeépült falu közös templommal. A helybéli Márton Áron Egyesület elnöke, Székely Zoltán elmondta, hogy a templom körül, a két falu határának találkozásánál közös központot terveztek, amelynek kialakítása megkezdődött. A kilencvenes években már elkészült a két világháborúban elesett dobói és vágási katonák emlékére állított Hősök emlékműve. Ugyancsak a közös, már parkosított téren állították fel a Márton Áron-emlékművet. Az általános iskola és az óvoda elé egy-egy faragott székely kaput terveznek. /bbj: Két falu közös központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. december 24.

Fél évvel ezelőtt indították el a székelyudvarhelyi főesperesi hivatal sajtószolgálatát. Azóta fokozatosan kiépült hír- és kapcsolatrendszerük. A zetelaki 22. Szent Imre cserkészcsapat mikulásozásáról kaptak például beszámolót. A csapat 1990 őszén alakult. Minden évben szoktak táborozni. Jelenleg a 43 cserkész mellett 17 újoncuk van. A főesperesség minden plébániáján készülnek a betlehemes csoportok karácsonyi előadásai. Kápolnásfaluban minden reggel negyven ministráns vette körül az oltárt a rorátén, Vágásról két betlehemes csoport adventi evangelizációs szolgálatáról jött hír. Boldogfalván már nagyon várják, hogy épülő templomukban ünnepelhessenek. Székelyudvarhelyen szeretetkosárba, angyal-szatyrokba kerültek az egyházközségek tagjai által felajánlott adományok. Pár száz család karácsonyát gazdagítja az önzetlen szeretet. Mindhárom székelyudvarhelyi plébánia egyházközségi értesítőt készített karácsonyra. /Molnár Melinda: Karácsonyváró reménysugarak/

2007. október 24.

A közelmúltban zajlott le a Hargita megyei Vágásban a helyi Márton Áron Egyesület szervezésében a harmadik alkalommal megrendezett kapufaragó és szalmafonó tábor, melynek célja e hagyományos népi mesterségek iránti érdeklődés felkeltése. A rendezvény fő támogatói Hargita Megye Tanácsa, illetve a Communitas Alapítvány. Tematikus előadások hangzottak el, Benczédi László fafaragó közreműködésével négy kapuláb készült el, Szabó Zoltán irányításával pedig számos szép munka került ki a faragni tanulók keze alól. /Székely Zoltán, a Márton Áron Egyesület elnöke, Vágás: Munka és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2008. március 29.

Megjelent Fábián Lajos Sen kirakós könyve /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008/ című könyve. Fábián Lajos. /sz. Székelyudvarhely, 1956. aug. 21./ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia-történelem szakán végzett, elkezdte a tanítást két faluban: Nagygalambfalván és Vágásban. A rendszerváltás óta a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. 1993-ban jelent meg a néhai Forrás-sorozatban első és egyetlen rövidpróza-kötete A világ útvesztői címmel. /B. D. : Sen kirakós könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2009. április 18.

Az Ócfalván élő Sinka házaspár /Ignác és Erzsébet/ a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhely és Udvarhelyszék kulturális életében, kovásza volt a Népszínháznak, a 70-es évek végi táncházmozgalomnak, de sokoldalú tevékenysége mellett mai napig gyermekek százait készíti fel diákszínjátszó fesztiválokra és népdaléneklő vetélkedőkre. A pedagógusházaspárnak már az otthona is hirdeti: kultúrát szerető emberek laknak benne. A festményekről, kevés kivétellel azok Erzsébet munkái, a kézimunkák ugyancsak. Fiatalságuk a színjátszással telt el, az 1977-ben indult Népszínháznakalapító tagjai voltak. Akkoriban ezeknek az előadásoknak komoly sajtóvisszhangjuk volt. Sinka Ignác a legnehezebb időszakban, ‘85-től ‘91-ig volt a Művelődési Ház igazgatója, ugyanakkor az udvarhelyi táncházmozgalom egyik elindítója. Az együttes a Barozda nevet vette fel. A népszínházi próbákkal és előadásokkal párhuzamosan a népzene és néptánc is hangsúlyos helyet kapott az életükben. Lassan felbomlott a Népszínház. Aztán jöttek a nosztalgiarendezvények: Sinka Ignác megszervezte a Siculus Fesztivált 90 őszén, visszaszervezte a táncháztalálkozót, volt egy hatalmas Bárdos Lajos Kórustalálkozó, egy ugyancsak nagy kaliberű Szejke Fesztivál. Sinka Ignác jelenleg Felsőboldogfalván, Bögözben, Agyagfalván, Vágásban tanít zenét. Mindegyik iskolában furulyakört indított, színjátszó csoportokat működtet, és népdaléneklő vetélkedőt szervez évről évre. Ugyanakkor elkészítette Boldogfalva kismonográfiáját. /Antal Ildikó: Kultúrára kódolt házaspár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998