udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 14.

Márc. 30-án házkutatást tartottak Málnási László Levente, Kovászna polgármestere lakásán, feljelentésre hivatkozva, hogy gyanúsan meggazdagodott, a román-holland vegyesvállalkozás iratait vitték el. A feljelentő, Popa Teodor Zaharia évekkel ezelőtt a múzeumból értékes kelyhet lopott el. Málnási polgármestert előzőleg a Vocea Romaniei kormánylap azzal vádolta, hogy nem engedi a vajnafalvi ortodox templom felépítését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14., a cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2002. augusztus 12.

Barátai és tisztelői emlékeztek aug. 11-én Fábián Ernő filozófusra, eszmetörténészre és íróra, az erdélyi magyarság kiemelkedő gondolkodójára, akit 2001. aug. 11-én kísértek utolsó útjára a kovásznai temetőbe. A megemlékezés a kovászna-vajnafalvi református templomban kezdődött, majd a temetőben Domokos Géza író és Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. Fábián Ernő állandóan ismételgette: autonómia kell, mert ez az egyetlen dolog, ami garantálja az erdélyi magyarságnak a hosszú távú fennmaradását, emlékeztetett Vincze Gábor. /(bodor): Kovászna. Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

1997. december 16.

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter dec. 16-án elrendelte a Keleti-Kárpátok Múzeumának létesítését Sepsiszentgyörgyön. Egyelőre öt muzeológusi és három kisegítői állást hoztak létre. A múzeum épületét a prefektusnak kell biztosítani. A részletek megbeszélésére Gheorghe Tatu prefektus Bukarestbe utazik. Utazása előtt a prefektus elmondta, hogy a székházat a város központjában keresi. - A múlt évben, 1996. nov. 27-én, a Vacaroiu-kormény utolsó napjaiban adtak ki kormányhatározatot a Keleti-Kárpátok Múzeumának létesítéséről. Az új múzeum néprajzi részlege Vajnafalván lenne. Az új múzeumnak a román jelenlétet kell bizonyítania ezen a területen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2004. április 2.

Farkas Árpád /sz. Siménfalva, 1944, ápr. 3/ író, költő és műfordító hatvanéves. Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tanulmányai után 1968-ig Vajnafalván tanított, majd 1971-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, később az Igaz Szó szerkesztőségi tagja, 1975–1989 között pedig ugyanitt félállású munkatárs volt. A Látó irodalmi folyóirat szerkesztője lett 1990-ben, 1993-tól pedig a Háromszék napilap főszerkesztője. 1968-ban jelent meg első verseskötete, a Másnapos ének, ezt követte 1971-ben a Jegenyekör című. Fordított Ana Blandianától, Marin Sorescutól, Adrian Popescu műveiből. Prózában, de a tényfeltáró újságírásban is elismerést szerzett (a Bővizű patakok mentén című riportkötet társszerzője, 1972). A vásárhelyi írói egyesület díját vehette át (1972, 1979), majd a Román Írószövetség prózadíját 1985-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1991-ben, József Attila-díjat 1993-ban, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1995-ben. A költő születésnapjára kiadták díszkiadású Határátkelés című verseskötetét. /(barabás): Hatvan évet tölt Farkas Árpád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./ A 60 éves Farkas Árpád költőt köszöntötte a lap. /Orbán Kinga: Farkas Árpád 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./ A lap közölte Szemlér Ferenc Farkas Árpád és Csiki László Farkas Árpádnak című versét, végül Farkas Árpád annak idején nagyhatású Avaron című versét.

2005. március 25.

Az elmúlt tizenöt év során Háromszék-szerte több ortodox templom építését kezdték meg, mint az erdélyi történelmi egyházakhoz tartozó felekezetek összesen – derül ki az összesítéséből. 1990–2004 között 12 ortodox (közülük egy óhitű), öt római katolikus, három református, két unitárius és egy evangélikus, illetve három pünkösdista és egy jehovista templom építése kezdődött el a megyében. 1990-ben hat – Sepsiszentgyörgyön két római katolikus, Baróton unitárius, Vajnafalván óhitű ortodox, Uzonfü­zesen ortodox, Zágonbár­kányban pünkösdista – templom építéséhez fogtak hozzá. /(vop): Több templomot építettek, mint a többi felekezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2005. április 14.

Április 14-én lesz Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Napok nyitóünnepsége, amelyet tizenhatodik alkalommal szerveznek meg. A háromnapos ünnepség keretében Kovásznán, illetve Csomakőrösön sokszínű rendezvény teszi emlékezetessé a szülőföld nagy fia előtti tisztelgést. Képzőművészeti kiállítás nyílik meg Világfa címmel, bemutatják Kőrösi Csoma Sándor és a Kelet népei című könyvet, fellép a Borsika Népi Táncegyüttes, a Pastorale kamarakórus, a vajnafalvi reformátusok kamarakórusa, Kovászna város ifjúsági fúvószenekara, a testvérváros Nagykanizsa zenés műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Tavaszi szél vizet áraszt címmel a Mikes együttes lép színpadra. Tudományos ülésszak keretében Kelet-kutatással foglalkozó szakdolgozatokat mutatnak be. /Kőrösi Csoma Sándor Napok tizenhatodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2005. június 23.

Minapi sajtótájékoztatóján Adrian Casunean-Vlad volt képviselő, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke etnikai eredetű kovásznai verekedésről beszélt, amelynek román résztvevőitől elmondása szerint nyilatkozatokat gyűjt, s e nyilatkozatokat benyújtja a parlamentnek. Senki sem tud arról, hogy az elmúlt napokban etnikai eredetű verekedés történt volna Kovásznán. A kovásznai rendőrségen sem tudnak semmit. Bodor János, a lap munkatársa felhívta Adrian Casunean-Vladot, hogy, milyen verekedésről beszél, de ő kijelentette, telefonon nem nyilatkozik. Kovásznán az elmúlt tizenöt év alatt etnikai hovatartozásuk miatt egyetlen hajszáluk sem görbült a románoknak. De magyarnak igen. Például ezelőtt néhány évvel a vajnafalvi L. I. egy magyar erdészt úgy megvert – a vasvilla nyelével –, hogy lép nélkül maradt. Szintén négy-öt évvel ezelőtt a Korona diszkóban B. L. barátosi magyar fiatalt egy román csoport félig agyonverte. Vasile Balamuc egykori városi tanácstag több magyart vert meg. E verekedésekről törvényszéki periratok is tanúskodnak. Három-négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban román diákok megvertek egy magyar diákot. Ezt az ügyet annak idején az iskola vezetősége elhallgatta, hogy az intézmény hírneve ne csorbuljon. /Bodor János: Ki kit ver meg Kovásznán? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2005. november 22.

A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács meglepetéssel értesült a helyi Iustinian Teculescu Kulturális Egyesület azon törekvéseiről, hogy Teculescu–Csoma névre keresztelnék a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontot. A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács értékeli, hogy a kovásznai románság tisztelettel adózik történelmi nagyjai iránt, de jónak látná, ha a vajnafalvi Avram Iancu-iskolát tisztelnék meg a névváltoztatással, már csak azért is, mert Iustinian Teculescu püspök szülőháza a vajnafalvi iskola szomszédságában állt. /A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács elnöksége /Kovásznai szervezetek tiltakoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2005. december 10.

Kovásznán a központi református templomban megtartották a város kórusainak hagyományos találkozóját. A soros szervező Pastorala kórus meghívásának eleget tett a római katolikus egyház Tiszta Szív kórusa, a Kovászna II vajnafalvi református gyülekezet énekkara és a református férfidalárda. A találkozó alkalmat adott arra, hogy köszöntsék Csórja Ferencet, a Református Férfidalárda volt karmesterét, aki évtizedeken át zászlóvivője volt a város zenei életének, példaképe az éneklőknek, de ez év tavaszán korára való tekintettel átadta a karmesteri pálcát Antal Ernő kántornak. Csórja Ferenc 1948-ban Kolozsváron karnagyképző mesterkurzust végzett. Életét végigkísérte az énektanítás, a karéneklés. Nyugdíjba vonulás után, 1987-ben vette át a Református Férfidalárda vezetését. Egy életen át őrizgette az egyházi jellegű kórusanyagot. /Szántó István: Helyi kórusok hagyományos találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2006. január 9.

Kézdivásárhelyen az anyakönyvi hivatalban 2005-ben 572 újszülöttet, 138 házasságkötést és 222 elhalálozást jegyeztek be. A születések száma azért ilyen magas, mert az egész Kézdiszéken világra jött csecsemőket itt veszik nyilvántartásba. Az arány ötven-ötven százalékos a város és a vidék között. 2003-ban 463-an, 2004-ben 520-an születtek, tehát a születéseknél a mérleg pozitív, miközben 2003-ban 231-en, 2004-ben pedig 210-en hunytak el. Kovásznán 2005-ben 266 születési bizonyítványt állítottak ki, 76-tal kevesebbet, mint 2004-ben. A házasságkötések száma is csökkent, míg egy évvel korábban 79 polgári esküvő volt, tavaly csak 66, azaz 13-mal kevesebb. Az elhalálozások száma csökkent, 2005-ben 122 fő volt, 11-gyel kevesebb, mint 2004-ben, mégsem jók a demográfiai mutatók. Kovásznán a nagy munkanélküliség miatt apad a város lakosainak száma, egyes becslések szerint a város mintegy 11 ezer lakosa közül kb. 1000–1500-an külföldön (Magyarországon, Olaszországban, Spanyol­országban és Németországban) dolgoznak. A külföldön dolgozók között jelentős azok száma, akik nem szándékoznak hazatérni, vannak azonban olyanok is, akik az idegenben keresett és megspórolt pénzt itthoni jövőépítésre fordítják. Utóbbiak között kevés a magyar, inkább a vajnafalvi románok vásárolnak magyaroktól erdőt, mezőt és ingatlant. Baróton 2005-ben 135 születést és 101 elhalálozást jegyeztek, illetve 48 házasságot kötöttek. Bár a tavaly Baróton 135 csecsemő jött a világra, s ez enyhe emelkedést jelent 2004-hez viszonyítva (132), alapjában véve a gyermekvállalási kedv inkább csökkenő tendenciát mutat, hiszen 2003-ban még 176, 2002-ben pedig 204 születést jegyeztek. A 135 születésből 58 Barót közigazgatási területének, 78 pedig Erdővidék egyéb településeinek a népességét gyarapítja. Baróton az elhalálozások száma keveset csökkent: 2005: 101, 2004: 113, 2003: 111, 2002: 107), a tavaly elhunyt 101 személyből 92-en barótiak vagy a környező falvak lakói voltak. /Több születés, kevesebb elhalálozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2007. március 19.

Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

2007. november 6.

Kovásznán a Vajnafalva református egyházközség november 4-én, vasárnap ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepi istentisztelet után felavatták a templomépítő lelkipásztor, Havadtőy Sándor emlékére állított kopjafát. Bukovinszky Cs. Miklós, a gyülekezet lelkésze kiemelte: az 1997-ben önállósult gyülekezet eddigi megvalósításai, a templom belső javítása, a parókia bővítése, a mostani kopjafaállítás mind azt jelzi, hogy az Isten segítette a gyülekezetet. Havadtőy Sándor lelkipásztor hetvenöt évvel ezelőtt, 1932-ben fejezte be a templom építését. Az ünnepségen közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat is. /Bodor János: Ünnepelt a vajnafalvi református gyülekezet (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2009. november 17.

A Kovászna II. Vajnafalva Református Egyházközség Hozsanna kamarakórusa tizedik születésnapját ünnepelte. Ez alkalomra a marosvásárhelyi Sárosi Anna hímző elkészítette a kórus zászlóját. Az ünnepi esemény a kórusok közös fellépésével ért véget. /(bodor): Tízéves a Hozsanna kamarakórus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998