udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. április 9.

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1999. szeptember 14.

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. május 17.

Magyar kormányhatározat született a Vállaj-Csanálos közötti, magyar-román határátkelőhely megnyitására. Az átkelőhely még az idén megnyílik. /Kormányhatározat a vállaj-csanálosi határátkelő megnyitására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2000. július 24.

A magyar Belügyminisztérium Integrációs Osztályának vezetője, Berta Krisztina a elmondta, a szaktárca kilenc átkelőhely megnyitását tervezi, amelyek közül három prioritást élvez, vagyis ezeknek még az idén, de legkésőbb jövőre el kell készülniük. Mindhárom helység - Kiszombor, Nyírábrány és Vállaj - a román-magyar határon van. Nyírábrányon egy már működő határátkelőt alakítanak át a nemzetközi személyforgalom fogadására. /Magyar-román kapcsolatok- Kilenc új határátkelő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2000. szeptember 26.

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. január 26.

A Nagykároly melletti Mezőfényen ipari parkot alakítanak ki. Mezőfény a magyar határ mellett fekszik, s a közelben rövidesen megnyitják a Csanálos - Vállaj határátkelőt. Az ipari park dokumentációját a szükséges téképekkel együtt még ezekben a napokban interneten is megjelenítik. /Ipari park Mezőfényen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. május 17.

A rendszerváltás óta soha ennyi magyar IX. osztály nem várta az általános iskolát végző fiatalokat Szatmár megyében: összesen 23 líceumi, 15 szakközépiskolai és 19 inasiskolai osztályba iratkozhatnak a végzősök, vagyis minden magyar gyermek helye biztosított. Az utóbbi időben azt hallani, hogy Nagykárolyból és környékéről mind többen Magyarországon akarnak továbbtanulni, kihasználva azt az előnyt, hogy rövidesen megnyitják a város alatt a Csanálos - Vállaj közti határátkelőt és akkor akár naponta is ingázhatnak odaátra. /57 magyar IX. osztály indul(hat) Szatmár megyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2002. augusztus 23.

Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

2002. szeptember 6.

Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2002. december 2.

Gazda László országgyűlési képviselő, akit pár hete a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé választottak, az elmúlt napokban Szatmárnémetiben járt. Mindkét félnek fontos a Vállaj - Csanálos határátkelő mielőbbi megnyitása, a Csengersima - Pete határátkelő felé vezető út mielőbbi korszerűsítése, a vasúti forgalom újraindítása (akár Ágerdőmajornál, akár Csengernél). Lehetőséget lát a közös vizek szabályozása és hasznosítása, kisrégiók közös vízellátása és szennyvíztisztítása, a termálvizek és más természeti, valamint néprajzi értékek, népi hagyományok hasznosítása, valamint az erre épülő kerékpáros és lovas turizmus területén. A jól felszerelt nyíregyházi felsőoktatásnak lehetősége volna mezőgazdasági, környezetgazdálkodási vagy más kihelyezett tagozatot létesíteni Szatmárnémetiben, ám ehhez a befogadási igénynek nyilvánvalóbbnak kellene lenni az itteni magyarság részéről. /Sike Lajos: A Szabolcs-Szatmár Megyei Közgyűlés elnöke szerint: Nyíregyháza támogatná a szatmárnémeti magyar felsőoktatást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

1998. október 14.

A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. március 5.

Az egészségügyi reform előírásai szerint Szatmár megyében több mint 200 kórházi ágyat kell felszámolni. Jelenleg két vidéki kórház megszüntetésére gondolnak, a turci területi kórházról és a bikszádi TBC kórházról van szó. Hamarosan megnyitják állandó jelleggel a Csanálos-Vállaj közti határátkelőt, s akkor még többen rendezik be magukat a határ túlsó oldalán lévő testvérváros, Nyírbátor kórházába. Mind többen járnak át Magyarországra kezeltetni magukat. Lassan a fehérgyarmati kórházban több szatmári anya fog szülni, mint az itteni megyei kórházban. Amíg az elmúlt években többnyire csak magyarok jártak át, ma már mint több román is. /Sok szatmári anya inkább Fehérgyarmaton szül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2003. március 27.

Márc. 26-án Borbély László ügyvezető elnökhelyettes és Pete István szenátor Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy a határátkelők megnyitásának kérdésében, a már létező jogszabályok szerint, sürgessék meg a Vállaj - Csanálos és Létavértes - Székelyhíd határátkelők megnyitását, valamint annak a - Románia és Magyarország közötti - kétoldalú egyezménynek a véglegesítését, amely lehetővé teszi azt, hogy a Romániába jövő magyar befektetőknek a tartós vízum kiváltásakor ne kelljen alávetniük magukat azoknak a bürokratikus intézkedéseknek, amelyek kötelezők lennének a mostani törvény szerint. A megbeszélés során kitértek a márc. 14-i sepsiszentgyörgyi esetre is, amikor több mint 40 magyar fiatalt behívattak a rendőrségre, több órán át ott tartották őket és ujjlenyomatot vettek tőlük, amellyel kapcsolatban Puskás Bálint szenátor interpellált a szenátusban. A miniszter megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet. /A belügyminiszterrel tárgyaltak az RMDSZ képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2003. június 5.

Számos magyar politikus érkezik a hét végén Erdélybe. Jún. 6-án Medgyessy Péter kormányfő teszi meg, aki a Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt nyitja meg román kollégája, Adrian Nastase miniszterelnök társaságában. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyének jún. 6-i avatóünnepségén Medgyessy levelét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvassa fel. A Sapientia-EMTE létrehozásakor hatalmon lévő magyar kormányt Orbán Viktor exminiszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke képviseli majd. Orbán Viktor délután már a csíkszeredai Szent Ágoston templomban a Julianus Alapítvány tavaly megítélt díját veszi át. Máj. 7-én, még mielőtt csatlakozna a csíksomlyói búcsúra igyekvő zarándokok tömegéhez, az exminiszterelnök megtekinti a Sapientia csíkszeredai székhelyét. A tervek szerint a búcsú után találkozik Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A csíksomlyói búcsún a magyar kormány képviseletében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára és Gulyás Kálmán, a MeH egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára vesz részt. /Salamon Márton László: Ismert személyiségek áradata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. június 6.

Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. június 7.

Jún. 6-án a magyar és a román miniszterelnök avatta fel a két ország közötti új határállomást a Vállaj-Csanálosi (Urzineci) nemzetközi forgalmi átkelőhelyen. Medgyessy Péter hangsúlyozta: az új határállomás megnyitásával újabb lehetőség adódott arra, hogy a két ország tovább erősítse kapcsolatát, lakói ápolják üzleti és rokoni együttműködésüket. Szeretnénk, ha a jelenlegi határok nem elválasztanák, hanem összekötnék a két országot - mondta. Adrian Nastase azt emelte ki, hogy a két ország jó úton halad egy XXI. századi partnerségi kapcsolat felé, s ez az egyetlen helyes út. A román miniszterelnök hozzáfűzte: "Miközben egyesek a múlttal küzdenek, a két ország jelenlegi kormánya elhatározta, hogy inkább a jövővel foglalkozik, a jó viszony és az együttműködés erősítésével". Adrian Nastase köszönetét fejezte ki a magyar parlamentnek azért, hogy ratifikálta Románia NATO-tagságát. /Új magyar-román határállomást avattak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. szeptember 23.

A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2003. december 29.

Dec. 27-én évbúcsúztatót tartott Szatmárnémetiben, a Corso étteremben az RMDSZ megyei szervezete, melyre meghívta polgármestereit és alpolgármestereit, valamint a parlamenti képviselőket, tanácsosokat. Ilyés Gyula megyei elnök köszöntőbeszédében kiemelte: a választásokra való felkészülés az egyik legfontosabb feladat. Az elnök úgy értékelte, hogy nem voltak komolyabb gondok a szervezet működésében. Egyértelműen az RMDSZ sikere a Csanálos-Vállaj határátkelő megnyitása. A Hám János és az Élelmiszeripari Iskolaközpontok épületének cseréje december végére megoldódott. A Hám János Iskolaközpont a püspökség felújított épületszárnyába kerül, s ezáltal akár az ország első számú önálló felekezeti tanintézményévé válhat. A nemrég nyugdíjba vonult Muzsnay Árpádot köszöntötték, méltatták a tizenhárom év alatt szervezett kulturális események, megemlékezések, szoborállítások terén kifejtett tevékenységét. /(bi): Évbúcsúztató az RMDSZ-nél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2002. január 14.

Az RMDSZ-t meglepte a magyarországi ellenzék által a kedvezménytörvénnyel szemben tanúsított óriási ellenkezési hullám, nyilatkozta jan. 12-én szatmárnémeti látogatásakor Markó Béla, aki egyenesen aggasztónak tartja a szocialisták reakcióit. Elmondotta: a tisztában voltak azzal, hogy a román kormány a törvény munkavállalásra és a hozzátartozói igazolványra vonatkozó passzusait támadja majd, ami aztán be is igazolódott. Az Orbán–Nastase megegyezéssel elégedett a szövetség, Markó szerint ez volt a legkézzelfoghatóbb és legelfogadhatóbb megoldás a feszültség csökkentésére. A szövetségi elnök reagált Nastase azon kijelentésére is, miszerint kormányrészről a lehető legalaposabban ellenőrzik majd a törvény romániai alkalmazását, és nem engedélyezik a romániai szervezetek általi esetleges ajánlást. Markó úgy véli, a monitorizálástól nem kell megijedni, sokkal fenyegetőbb az, ha tovább durvul a magyar ellenzék kedvezménytörvény–ellenes kampánya. A román hatóságoknak egyébként nincs mibe belekötniük, nyugtatott meg mindenkit Markó, hiszen egyetlen erdélyi iroda sem végez ajánlást: a 21–én meginduló munka csak a lakosság információigényét elégíti majd ki, senkit nem ajánlanak be, vagy utasítanak el, az RMDSZ nem mérlegel, csak informál. Az alkalmazási gyakorlat megfelel a Velencei Bizottság jelentésébe foglaltaknak. A kedvezménytörvénybe foglalt munkavállalási szakasz az RMDSZ–elnök szerint a partiumiakat érinti a leginkább, ugyanakkor semmi nem támasztja alá a Magyar Szocialista Párt világgá kürtölt félelmeit, miszerint ez nagyban és károsan befolyásolná a magyar munkaerőpiacot. - Markó Béla kifejtette: az RMDSZ a kormánypárttal a protokollum aláírását szeretné, azonban ennek a 2001–es évihez képest komolyabb feltételei lesznek. Az idei együttműködés megkötésének RMDSZ–részről három fontos passzusa van: az integrációs feltételek betartatása, a tulajdonkérdés rendezése, illetve a helyi intézményfejlesztés. Ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, konkrét ígéretet kell kapnia az érdekvédelmi szervezetnek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, egyetemi karok és tanszékek helyzetének rendezése a Babes–Bolyain, de a feltételek között szerepelnek kulturális, oktatásügyi és a magyar sajtóval kapcsolatos elvárások is. De ott van a listán az új — köztük a Csanálos–Vállaj — határátkelők megnyitása és a himnuszéneklés kérdésköre is, bár ez utóbbinak a megoldása egyszerűbbnek tűnik, minthogy egyeztetésre lenne szükség. A kulcskérdés mindenképpen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, hangsúlyozta Markó. /prnczcsb: Az RMDSZ nem számított ekkora magyarországi ellenkezésre. Veszélyben a kedvezménytörvény, ha elfajul a magyar politika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

2002. február 21.

Németh Zsolt politikai államtitkár febr. 20-án Szatmárnémetibe látogatott. Határ menti helyzete miatt Szatmár megye kiemelt fontossággal bír Magyarország számára – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt tárgyalássorozatát Gheorghe Ciocan kormánybiztosnál kezdte, ezt követően a megyei önkormányzat elnökével, Szabó Istvánnal találkozott. Az államtitkár ellátogatott az RMDSZ-székházba is, ahol a szövetség megyei és városi vezetőségével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Németh Zsolt beszámolt a tárgyalásokon terítékre került kérdésekről, a határ menti együttműködés lehetőségeiről. A megye elöljáróival folytatott tanácskozáson szó esett a határátkelőhelyek helyzetéről is, közöttük a Csanálos–Vállaj közöttiről, amelynek megnyitásához a PHARE–CBC programon keresztül lehetne támogatást nyerni. A határátkelőhelyek mellett másik kiemelt kérdés – folytatta Németh Zsolt – a kis- és középvállalkozások támogatása. Szatmár megye azért is fontos a számunkra – folytatta az államtitkár –, mert itt nagy számban él magyar kisebbség. Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy gondoskodjék a határain túl élő magyarokról. Kedvezőtlen tendencia, hogy a Szatmár megyei magyarság nagy arányban vándorolt ki az utóbbi években Magyarországra, illetve nyugati államokba. Lehetőség szerint szeretnénk megfékezni, illetve lelassítani ezt a folyamatot. Ez elsősorban gazdasági téren lehetséges" – fejtette ki az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy lecsillapodtak a kedvezménytörvény miatti felhevült érzelmek, másrészt dinamikusabbá vált a magyar–román kapcsolatrendszer, amire jó példa az az előrehaladás, amelyet a magyar–román vegyes bizottság budapesti ülésén sikerült elérni. /Ágopcsa Marianna: A határátkelőkről is tárgyalt. Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./ Tőkés László tiszteletbeli elnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő részvétele nélkül Németh Zsolt nem hajlandó részt venni a lakossági fórumon - tájékoztatták néhány nappal ezelőtt a nyilvános találkozót szervező Szatmár megyei RMDSZ–t. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta: az RMDSZ számára viszont akkor lett volna elképzelhetetlen a lakossági fórum megtartása, ha azon — az államtitkár kérésének eleget téve —, a parlamenti frakcióban frissen megalakult Polgári Szárny tagjaként Pécsi Ferenc lett volna az egyik fő meghívott. A Szatmár megyei RMDSZ örömmel fogadta Németh Zsolt látogatásának hírét és a tiszteletbeli elnök részvétele ellen sem emelt kifogást, ám a reformpárti nézetek szerepeltetése esetén az már elfogadhatatlannak tűnt a számára, hogy magára vállalja a fórum szervezését is, javasolva, hogy tegyék meg azt mások — tette hozzá Ilyés. "A lakosság részvételével tartott beszélgetés remek alkalom lett volna az emberek kíváncsiságának kielégítésére, ám hogy az RMDSZ fordítson arra időt és energiát, hogy helyt adjon saját belső ellenzékének megnyilvánulásaira, az teljességgel elképzelhetetlen" — fűzte hozzá a megyei elnök. /(princz): Miért maradt el a lakossági fórum? Ha nincs Tőkés és Pécsi, nincs lakossági fórum sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

2002. március 27.

Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2002. június 25.

A román kormány jóváhagyta a romániai Csanálos és a magyarországi Vállaj közötti új nemzetközi határátkelőhely megnyitását a nemzetközi országúti személyforgalom számára. Csanálos és Vállaj között az utóbbi évtizedben csak ideiglenes jelleggel nyitották meg esetenként a határátkelő állomást a helyi érdekű személyforgalom számára. /Megszületett a román kormányhatározat az új határátkelőhelyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2002. június 28.

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2006. február 17.

Hirdetéssel munkatársakat toboroz a szatmári vámigazgatóság. A feltételek között idegen nyelvek ismerete is szerepel. A felsorolásban a magyar az ötödik „idegen” nyelv. Amiből arra lehetne következtetni, hogy a Pete-Csengersima vagy a Csanálos -Vállaj határátkelőnél áthaladók a román után leginkább angolul, németül, franciául, spanyolul beszélnek. Még a szatmári, szilágysági, máramarosi románok közül is sokkal többen ismerik a magyar, mint az olasz, francia vagy a német nyelvet. – Az év egyik első helyi kiadványa a megyében egy pazar, színes városismertető. Címe: Satu Mare, amintiri-prezente. Alatta: editie multilingva, vagyis soknyelvű kiadás: román, angol, francia, német. A magyar nincs köztük. Szabad-e közpénzt, benne a szatmári magyar adófizetők igen jelentős pénzét olyan „soknyelvű” kiadványokra adni, amiből a magyar hiányzik? Akár azt is kérdezhetnénk, hogy miért támogatjuk saját kiszorításunkat? – tette fel a kérdést az újságíró. /Sike Lajos: Sokadik nyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. december 29.

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

2008. december 29.

A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998