udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. november 23.

Müller Dezső királyhágómelléki református papköltő, aki verseskötetét /Törpe Hold/ nem az egyházi kiadónál /Szenczi Molnár Dániel Kiadó, Nagyvárad/ jelentette meg, hanem másnál, a kolozsvári Alsand Kiadónál. A kötetet ismertető Zsiskú János szerint ez jelzésértékű, mert az egyházi sajtó potentátjai civilben sajnos civilek... "Papköltőt múltban elhallgattatni, jelenben elhallgatni a sikk romániai magyar irodalmunkban." Akik "a múltban elhallgattatóink voltak", azokból telnek ki "a mi hivatalos elhallgattatónk is". /Zsiskú János: "A költő hiába vonít" avagy Vámfaluból származhat-e valami jó? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2000. február 11.

Müller Dezső /sz. Zilah, 1953. szept. 13./, a vámfalusi református gyülekezet lelkipásztora tizenhét évesen közölt először verset az Ifjúmunkásban, melyet hamarosan újabbak követtek. Első kötete 1996 októberében jelent meg Kolozsváron, Törpe Hold címmel. Eleven áldozat című második kötete 1999-ben látott napvilágot a csíkszeredai Pallas Akadémia gondozásában. /Müller Dezső: Eleven áldozat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 668. szám, febr. 11-17./

2000. április 25.

A Nagybányai Református Egyházmegye megtartotta közgyűlését, Tőkés László püspök hirdetett igét. A közgyűlésen megállapították, hogy az egyházmegyében csökkent a kivándorlók és nőtt a templomlátogatók száma. Sipos István esperes ismertette az adatokat: az egyházmegyében 1996-ban 23,5 ezer református lelket számláltak, ez a szám három éve alatt közel háromezerrel lett kevesebb. Mindössze négy gyülekezetben /Koltókatalin, Magyarlápos, Sülelmed, Vámfalu/ lehet szaporulatról beszélni. A legtöbb gyülekezet felekezeti szempontból is kisebbségben él, emelkedik a vegyes házasságok száma. Máramarosszigeten nemrég befejezték a műemléktemplom felújítását, a koltóiak kopjafát avattak a világháborús áldozatok emlékére. /Dávid Lajos: Egyre többen járnak templomba Máramarosban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. november 22.

Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki nemrég a Nagybányai Református Egyházmegyéhez tartozó Vámfalusi Egyházközséget. Vámfalu a XX. század kezdetén még őrizte színtiszta magyarságát. Jelenleg 875 lelket református mellett 2500 román lakosa van a falunak. Vámfalu református népe építkező közösség, ezt mutatja, hogy 1992-1999 között zajlott a parókia épületének felújítása, 1991-1993 között elkészült a templom és parókia előtti vaskerítés, 1993-ban felújították és villamosították a templom orgonáját, 1995-ben alumínium lemezzel fedték újra a templomot, 1998-ban elkészítették a templom fűtését szolgáló új fűtőkazánt. Folyó évben pedig sor került a templom belső felújítására és festésére. Példaértékű, hogy az egyházközség emberemlékezet óta minden építkezést önerőből végzett el. /(déel): "Pro Ecclesia" Vámfalunak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 22./

2003. január 30.

Napvilágot látott a Vámfaluban élő Müller Dezső református lelkész Rimánkodó szívverésben. Versek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2003. április 1.

Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./

2004. március 3.

A református templom az egyetlen olyan hely Vámfaluban, ahol a magyarság rendszeresen találkozik: egyéb fórum nincs az avasi településen a magyarok számára. Vámfalu azon ritka gyülekezetek közé tartozik, amelyet nem az elöregedés jellemez: a tagok mintegy 40 százaléka a fiatal korosztály képviselője. Lelkipásztoruk Müller Dezső költő is. Vámfalu református gyülekezete 871 lelket számlál. Tavaly a születések száma hárommal volt több az elhalálozásokénál, 11–8 volt az arány. A magyar ifjak nyugati – francia, olasz, portugál – vendégmunkából élnek. A 8 magyar osztályba 90 gyerek jár. Az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) minden héten foglalkozást tart. Müller Dezső első verseskötetét, a "Törpe hold"–at a kolozsvári Alsand, másik két könyvét – "Eleven áldozat", "Rimánkodó szívverésben" – a Pallas Akadémia Kiadó jelentette meg. /Fodor István: Vámfalu: A templom a helyi magyarság egyetlen találkozóhelye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 3./

2004. június 25.

Szatmár megyében három olyan községben szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ, ahol az elmúlt négy évben nem rendelkezett hatalommal a végrehajtásban: Vámfalunak, Sárközújlaknak és Aranyosmeggyesnek van RMDSZ–es polgármester-helyettese a 2004–2008–as időszakra. Vámfalu alpolgármestere Sándor Imre Vilmos lett. Aranyosmeggyesen a negyvenes évek óta nem töltött be vezető szerepet magyar nemzetiségű személy a közigazgatásban, így Oláh Szabolcs (RMDSZ) alpolgármesterré való megválasztása történelmi eseménynek számít. Sárközújlakon Báncsi János lett az alpolgármester. /Fodor István: Három községben szerzett tegnap alpolgármesteri tisztséget a magyarság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./

2006. július 18.

Ma már csak egy mester, Istvánfi Géza műveli Vámfaluban a fazekasságot. Néhány tehetséges fiatalnak átadja a szakma titkait. Száz éve az avasi Vámfaluban a lakosság nagyobb része még a fazekasságból élt. Még három-négy évtizede is legalább tizenöt-húsz portán forgott Vámfaluban a korong. Ekhós szekerekkel hordták a „cserepet” a szatmári, szigeti, nagybányai, de nemegyszer a debreceni vásárra is. Sokfelé szerették sajátos színhatású (mélyzöld, sötétbarna, fehér, téglaszín) s főleg magyaros tulipán és violás motívummal díszített tányérjaikat, csecses korsóikat. Ma már csak Pál Géza unokája hajtja a korongot. /Sike Lajos: Az utolsó vámfalui fazekas? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2008. szeptember 16.

Megtörtént a vámfalui iskolaépületek hivatalos átadása – a tanintézmény két ingatlanát teljesen felújították, így a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű körülmények között tanulhat az ide járó 500 diák. Ezzel egyidőben átadták a SAPARD-pályázatból készült Vámfalu-Büdössár út leaszfaltozott, 5,5 kilométeres részét. /(fi): Vámfalu: iskola- és útátadás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998