udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. június 9.

Nagyváradon a demokrata Petru Filip 38.266 szavazattal 47 százalékot vitt el a helyhatósági választások első fordulójában, Biró Rozália 20,62 százalékot érő, mintegy 16.566 szavazatával a második helyre került, őt követi a liberális Cornel Popa és a kormánypárti Mihai Bar. Biró Rozália csak azért sem lép vissza a következő megmérettetéstől, nehogy lehetőséget teremtsen az agresszíven kampányoló utána következő ellenfélnek a második fordulóba való jutásra. A városi tanácsra 81.356 szavazóból 79 130-an szavaztak érvényesen. A DP-re 26 991 személy voksolt, ami 10 tanácsosi helyet jelent a 27 tagú városi tanácsból, az RMDSZ-t 17 991-en támogatták, ami hét helyet jelent a frakciónak. A függetlenként induló Orbán Mihály 1353 szavazata csak arra volt elég, hogy az RMDSZ-t egy tanácsosi helytől megfossza. Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy két apróbb helyi incidenstől eltekintve simán folyt a szavazás. Az első fordulóban Bihar megyében 18 polgármestere lett az RMDSZ-nek, a második fordulóban három esélyes hely van még: Margitta, Érkörtvélyes és Vámosláz. /(Balla Tünde): Megyünk a második fordulóba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2004. november 19.

Aggodalmak merültek fel az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A jogszabály értelmében a kevéssé hatékony vidéki kisiskolák helyett kistérségi iskolaközpontokat alakítanak ki. Szórványban az a veszély fenyeget, hogy a magyar iskolák román tanintézmények tagiskoláivá válnak. A bihari Micske nem egyedüli, de jellegzetes példája a törvényből fakadó dilemmának a faluközi „kényszerházasságok" miatt. Bihar még nem került a tanügyi törvényt alkalmazó megyék közé. Micskén attól félnek, hogy a színmagyar falu iskoláját jövőre vagy azután egybeolvaszthatják a román többségű Vámosláz község tanintézetével. Micske Miskolczy Károly Általános Iskolájának igazgatója, Hodgyai Edit 138 tanuló nevében kért segítséget. Micskén valamennyi pedagógus képzett, az iskolában fakultatív néptáncoktatás folyik, és a Görböc együttes tagjaivá válhatnak az ügyes lábú fiatalok. Micskén hagyományőrző falunapokat szerveznek, táncháztalálkozót, monográfia és helyi újság született, a faluban felekezeti árvaház és református ifjúsági központ (a Timóteus-ház) működik. Romániában 1990-ben 245 ezren tanultak magyarul az óvodától a középiskoláig, az idén már csak 190 ezren. Több mint 50 ezerrel kevesebb a magyarul tanuló fiatal. Országosan megcsappant a gyermekek száma. Biztató jel, hogy az utóbbi években egyre többen adták magyar tagozatos iskolába gyermeküket. /Balla Tünde: Ha szorít az iskola, milyen lesz a vándorcipő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998