udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. május 4.

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2004. október 7.

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Magyar Polgári a nemzeti gyásznap előestéjén, okt. 5-én emlékezett a várad-olaszi református templomban, ahol Hermán M. János lelkipásztor hirdetett igét. Dr. Fleisz János történész Nagysándor József honvéd tábornok élettörténetét ismertette. /(Balla Tünde): A szabadságharc áldozataira emlékezik Bihar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2005. április 19.

Nagyváradon a várad-olaszi református templomba hívta nézőit a So-Ha Társulat. A három tagból álló amatőr társulatot fellelkesítette a legutóbbi – Arany Jánosnak szentelt – előadásuk sikere. Hajdó Emil, a társulat rendezője elmondta: a legszebb irodalmi szemelvényeket szeretnék felmutatni, amelyek váradi épületekhez fűződnek. A díszletül szolgáló festményeket Somogyi László festőművész, a társulat legifjabb tagja készítette. A társulat két tagja vitte épülettől épületig a hallgatókat, felvillantva Várad régi arcát. /F. T.: So-Ha bemutató: Egy kis séta. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 19./

2006. január 9.

Nagyváradon a várad-olaszi református egyházközség vezetője, Veress Kovács Attila lelkész beszámolt arról, hogy a gyülekezet tagjainak 60 %-a nem fizette be az egyházfenntartási járulékot. 434 család nem tartja a kapcsolatot a gyülekezettel. A temetések száma (62) jóval meghaladta a keresztelések számát (35). A bibliaórákon kevesen voltak. Sikerült a templom egyik részének felújítását elvégezni. Bomladozik a református egyház szervezete az európai országokban, állapította meg Tőkés László püspök, ezért meg kell erősíteni a missziós tevékenységet. /G. K. E.: Évértékelő Várad-olasziban. Tőkés: meg kell erősíteni a missziót. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

2006. március 16.

Nagyvárad idén az összetartozás jegyében ünnepelt: évek óta először az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös rendezvényen emlékezett az 1848-as forradalom kitörésére. A biharpüspöki emlékparkban kopjafát avattak, majd a rogériuszi református templom sírkertjében a szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg. Az ünneplő sereg a városi temetőbe vonult, ahol névadója, Rulikowszky Kázmér emlékművénél is koszorúztak. Itt az RMDSZ megyei elöljárói, a magyar történelmi egyházak és a civil szerveztek képviselői mellett Petru Filip polgármester, illetve több román párt képviselője is elhelyezte koszorúját, majd románok és magyarok együtt koszorúzták meg Balcescu szobrát. A váradolaszi református templomban tartott ökumenikus ima után a megemlékezés Szacsvay Imre, a debreceni kormány jegyzőjének szobránál folytatódott. Biró Rozália alpolgármester és Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. A bazilikában ünnepi hangversenyt hallgathattak az ünneplők. /Pap Melinda: Egységben emlékeztek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2006. április 30.

Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

2006. szeptember 4.

Szeptember 3-án Nagyváradon, a várad-olaszi református templomban Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor, volt erdélyi püspök-helyettest kilencvenedik esztendejének betöltése alkalmából Pro Ecclesia díjjal tüntették ki, s A Második Helvét Hitvallás magyarázata című könyvének második kiadását is ebből az alkalomból mutatták be. A professzor az említett zsoltár négyszeres üzenetét tolmácsolta. Az igében négyszer hangzik el az Úr neve. Az ünnepelt fia, Tőkés László református püspök beszámolt a jelenlévőknek az elmúlt napok egyházi történéseiről. Csűry István püspök-helyettes ismertette egykori tanárának könyvét. A jelenlévők megismerhették Tőkés István termékeny életútját, könyveit, tanulmányait, az üldöztetést és a kényszernyugdíjaztatást. A múlt rendszerben az igehirdetéstől is eltiltott professzor rehabilitációjára egyébként máig nem került sor. Kristófi János és Tolnay Tibor váradi festőművészek egy-egy munkájukkal ajándékozták meg az ünnepeltet. /Fried Noémi Lujza: Tőkés István professzort köszöntötték. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998