udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. augusztus 18.

Vargyason Árpád-kori leletet találtak egy mészgödör ásásakor, egy rovásírásos kőoszlopot. A rovásírás megfejtésére Ferenczy Géza a helyszínre utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1996. június 6.

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1996. október 23.

Nagy érdeklődés kísérte okt. 23-án az RMDSZ vezetőinek Kovászna megyei útját. Vargyason, a lakossági fórumon Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legégetőbb helyi problémákról beszélt, a munkanélküliségről és az elvándorlás csökkentéséről. Baróton részt vettek az 1956-os forradalom 40. évfordulója alkalmából megrendezett millecentenáriumi emlékműavató ünnepségen. A keresztből és két kopjafából álló emlékmű egyaránt állít emléket a honalapítóknak, az 56-os forradalmároknak és a kommunista diktatúra áldozatául esett egykori katolikus temetőnek. Markó Béla hangsúlyozta "a mohi csata, a mohácsi vész, Világos vagy Trianon nem a kudarcot jelenti, hanem azt, hogy a magyarság 1100 éves történelme során mindig talpra tudott állni." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 894. sz./

1998. február 26.

Vargyason, a Dániel-kastélyban tartotta összejövetelét az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért tömörülés székelyföldi csoportja. Mintegy hetven résztvevő az RMDSZ kormányba lépése óta eltelt időszakot tekintette át. A jelen levő Király Károly kiemelte, hogy a romániai magyarság most sem rendelkezik a kívánt jogokkal. Az RMDSZ rendre visszalép korábban megfogalmazott céljaitól és elvtelen kompromisszumot köt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy nem az RMDSZ vezetése ellen akarnak dolgozni, hanem alternatívát kívánnak nyújtani. /Erdővidéki álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1998. április 21.

Jakabffy Attila nyilatkozott az általa szervezett Politikai Alternatívák kerekasztalról. Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszus idején, amelyre szerinte az erdélyi magyarságnak semmi szüksége nem volt, annál inkább a magyarországi választási kampány résztvevőinek, valamint a romániai hatalomnak, sokukban megfogant a gondolat, hogy át kellene hidalni a szakadékot, ami "az RMDSZ csúcsvezetése és a tagság között tátong." Politikai alternatívákat kereső kerekasztal-beszélgetésekre van szükség, vallja Jakabffy Attila. Iszák Balázzsal vállalta a szervezést. Kezdetben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében hívták össze a résztvevőket, de ebbe Katona Ádám nem egyezett bele. Azt kifogásolta, hogy Toró T. Tibort és társait is meghívták. Az első, 1997. nov. 22-én megtartott megbeszélésükön a meghívott ötven személyből mintegy negyvenen megjelentek. A parlamenti képviselők távol maradtak. Jakabffy Attila szerint ez Markó Béla személyes tiltásának tudható be. A találkozó sikeres volt, melyet idén januárban megismételtek. A szervező bizottság tagjai - rajta kívül - Krizbai Imre, Bardóczy Csaba és Izsák Balázs. Tőkés László püspök megértette, hogy ez nem ellenszerveződés, ezért úgy volt, hogy eljönnek hívei, de azóta ezt nem jelezték. Jakabffy Attila szerint az RMDSZ felső vezetése csak azt figyelte, hogy kik vesznek részt az ő találkozójukon. Az RMDSZ-vezetők azóta is csak pejoratívan beszélnek az ő megbeszéléseikről, holott azokon nem el egyetlen kijelentés sem az RMDSZ ellen, sem a kormányzati szerepvállalás ellen. Kimondták novemberi nyilatkozatukban, hogy az RMDSZ statútuma és a kolozsvári nyilatkozat szellemében akarnak politizálni. Összehívják Vargyasra a következő találkozót, mert meggyőződésük, hogy az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek egy olyan középosztályra, amely a receptor szerepét tölti be. /Szentgyörgyvölgyi László: Rosszul értelmezett alternatívák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Az RMDSZ V. kongresszusa: Marosvásárhely, 1997. okt. 3-4.

1999. július 9.

Több mint két milliárdos kár keletkezett Szentegyházán a július 3-i vihar után. A nagy esőzés következtében kilépett medréből a Vargyas és a Homoród patak. Rövid idő alatt 200 lakóházban és ugyanennyi háztáji gazdaságban keletkezett kár. /Vihar okozta károk Szentegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1999. október 7.

Homoródszentmártonban okt. 3-án tanácskozásra gyűltek össze a két Homoród menti települések képviselői, a megyei tanács szakemberei és a politikusok. Jelen voltak két, megyénkkel szomszédos falu, a Kovászna megyei Vargyas és a Brassó megyei Székelyzsombor küldöttei is. Megállapodtak abban, hogy a következő lépés az alakuló településszövetség alapszabályának kidolgozása lesz. - Ismert tény, hogy a két Homoród mentén a települések társadalmi, gazdasági sajátosságai jelentős mértékben különböznek, következésképpen problémáik is lényegesen eltérőek lehetnek. - Szükséges, hogy a célok meghatározásában a vidék lakosságának is minél szélesebb körű részvételi lehetősége legyen, enélkül kevés esélye lehet az önerős, összefogáson alapuló térségfejlesztésnek. /Településszövetségek alakulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

1999. október 23.

Okt. 23-án Kézdivásárhelyen az RMDSZ választmánya a református temetõben az 1956-os magyar forradalom 43. évfordulója alkalmából a mártíroknak állított kopjafánál megemlékezést szervezett. A kopjafán tíz kivégzett erdélyi vértanú neve olvasható, 1994-ben Lõrincz Károly vargyasi volt politikai fogoly kezdeményezésére állították fel. Németh Csaba szenátor az '56-os magyarországi történteket, Lõrincz Károly az erdélyi eseményeket, a Szoboszlay-csoport tevékenységét, a kirakatpert, a megtorlást, a kivégzett mártírok emlékét elevenítette fel. (Dévai) Szombaton Kézdivásárhelyen. Az '56-os mártírokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

1999. október 25.

Okt. 24-én Torján, az altorjai római katolikus templomkertben, az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére Szörtsey Eleknek, az '56-os forradalom és szabadságharc egyik erdélyi áldozatának emlékére állítottak kopjafát. A kopjafát Lõrincz Károly vargyasi és Farkas Pál torjai egykori politikai fogoly leplezte le. Lõrincz Károly a Szoboszlay-csoport tevékenységérõl, az '56-os magyar forradalom jelentõségérõl szólt. Az egykori bajtárs mementóként a felsõháromszéki bebörtönzöttek és kivégzettek nevét is felolvasta. Az RMDSZ-szervezet elnöke és alelnöke az Ábrahám Árpád (1915-1958) torjai mártírpap emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta. A magyar himnusz közös eléneklése után Bokor Béla alpolgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a kopjafa felállításához, illetve az ünnepség megszervezéséhez hozzájárultak. /(Iochom): Kopjafaavatás Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

1999. november 30.

1903-ban ülésezett utoljára Vargyason az unitárius zsinat. Nov. 27-én ismét a fafaragásáról és festett bútorairól híres erdővidéki unitárius falu adott otthont a legfőbb egyházi törvényhozó testületnek. A zsinaton 120 unitárius egyházi és világi küldött jelent meg. Két olyan döntés született a tanácskozáson, amely fontos mind az unitárius egyház, mind az ökuménia szempontjából: a miatyánk ökumenikus szövegének a bevezetése az unitárius liturgiába, valamint a szertartásoknak és az istentiszteletek rendjének egységesítése. A zsinaton 19 fiatal lelkészt szenteltek fel. Azokat, akik az 1996-os székelykeresztúri zsinat óta léptek az egyház szolgálatába. /Erdélyben is egységes a miatyánk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2000. március 20.

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2000. június 16.

Vargyas katolikus gyülekezetének 1999 óta van saját temploma. A templomot 1999. okt. 24-én szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Az alig félszáz lelkes gyülekezet rendszeresen látogatja templomát. /Élő egyház Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2000. augusztus 23.

A kereszténység és a magyarság hármas ünnepének jegyében tartja évi konferenciáját augusztus 24-27-én a megalakulásának centenáriumát ünneplő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). Meghívott előadók: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke (Nemzeti öntudatunk és erdélyi magyar jövőképünk), Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke (Ezeréves államiságunk tapasztalatairól), dr. Horváth János magyar országgyűlési képviselő (Politikai és gazdasági helyzet az anyaországban), dr. Szabó Árpád unitárius püspök (A Kárpát-medence unitáriussága és a magyarság). A megbeszéléseket Tamás Sándor parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke vezeti. Ez alkalommal megjelentetik a Kévekötők c. kötetet az ODFIE százéves történetéről, az Ifjúsági Daloskönyvet, valamint az Unitárius Falufüzetek 7. számát, a Vargyas című kiadványt. Műsorszámmal lép fel Budai Ilona népdalénekes és Gryllus Dániel a kolozsvári Mínium együttes kíséretével. /Unitárius fiatalok Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. szeptember 13.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) aug. 27-én Vargyason tartott küldöttgyűlésén megvitatta a külhoni magyar állampolgárság kérdéskörét. A MIT úgy véli, hogy az erdélyi magyarság számára a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése, a szülőföldön maradás, a magyar nemzet összefogásának, valamint a pozitív jövőkép kialakításának alapvető feltételét képezi. A MIT elfogadta a Magyarok Világszövetsége által elkészített törvénytervezetet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról. A MIT felkérte a Szövetségi Képviselők Tanácsát, valamint az RMDSZ Szövetségi Elnökét arra, hogy a MÁÉRT soron következő ülésén kérje a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozását. /Az Ifjúsági Tanács is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. szeptember 29.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Vargyas múltját, történelmét, jelentős szülöttjeit bemutató kis kötet. Kisgyörgy Zoltán a vargyasi kistáj földrajzi viszonyairól ír a kiadványban, Farkas Ferenc Vargyas múltjába kalauzolja el olvasóit. Andorkó Ferenc a vargyasi unitásius egyházközség történetét eleveníti fel. Molnár E. Zsuzsa a vargyasi Borbárt Károly Általános Iskola történetét mutatja be, egyúttal a névadó Borbárt Károly (1931-1980) történész életútját is ismerteti. Ilkei Ferenc Vargyas mai helyzetét vázolta föl A kis kötet függelékeke a Vargyassal foglalkozó válogatott bibliográfia, mely Kisgyörgy Zoltán helytörténeti tudását dicséri. Sorozatában a székelyudvarhelyi kiadó a továbbiakban Énlaka, Fiatfalva, Siménfalva, Városfalva, Székelyszentmihály, Magyarsáros településeket kívánja bemutatni. /A Falufüzetek újabb kiadványa: Vargyas. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2001. február 23.

Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 11.

Megjelent Vargyas Antal földrajztanár könyve, a Székelyföld (útikalauz) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. Ugyanennél a kiadónál látott napvilágot Komán János Maroshévízen élő költő második verseskötete: Kalózok hajóján (versek). /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2001. április 12.

Ápr. 8-13-a között immár negyedik alkalommal szervezett bútorfestő tábort a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Haáz Sándor zenetanár elmondta, főleg Hargita megye iskoláinak pedagógusai és tanulói vesznek részt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bútorfestő táborban. Eljöttek a csernátoni Haszman-lányok is, mint oktatók. Az első csoport tanulói a vargyasi és az almási népi festett bútorok technológiájával ismerkednek, a többiek a háromszéki bútorok tanulmányozásával töltik idejüket. /Bútorfestő tábor negyedszer Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2001. május 8.

Baróton megalakult az Erdővidék Egyesület. Egyed István tanár, az egyesület elnöke tájékoztatott: a bírósági bejegyeztetés előtt álló egyesület Erdővidék művelődési, hagyományápoló, oktatási, információs fejlesztése, a faluturizmus meghonosítása terén kíván munkálkodni. Hasonló kisebb tömörülések korábban Szárazajtán, Olaszteleken, Erdőfülén és Vargyason is létrejöttek. Valamennyit bejegyeztetik, s valamennyinek a településfejlesztés a célja. /Összefognak az erdővidékiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2001. május 11.

Egyre több falu monográfiája jelenik meg. A monográfusoknak segítséget nyújt Veress Péter székelyudvarhelyi muzeológus csupa-kérdés dolgozata: egy híján kétszázötven kérdés kutatását, illetve megválaszolását javasolta. Van sok jó példa. Egy nyugdíjas iskolaigazgató, Deák Ferenc eddig megírt két kötetet: Zetelaka. 1. Táj és ember. 2. Népélet, gazdasági élet. Bálint Rozália szülőfaluját, Ülkét mutatta be. Szécsi Antal székelyudvarhelyi tanár több írásban emlékezett egykori nagyhírű tanártársára, Borbáth Károly történészre, tudományos kutatóra, aki huszonegy évvel ezelőtt tragikus körülmények között halt meg szülőfalujában, Vargyason. Borbáth Károly évtizedekig dolgozott a szülőföld monográfiáján. /Oláh István: Tahiti és a csatamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2001. június 2.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az idén június 7-től 11-ig rendezi meg a magyarországi, valamint a határon túli magyar könyves műhelyek találkozóját: az Ünnepi könyvhetet. A hivatalos listára 83 kiadó 196 kötete került fel. A kiadványok közül 52 készült határon túli könyvműhely gondozásában. Idén a Vörösmarty téren állítják fel az összes pavilont. A Bolyai-Gauss levelezés /Better-Püski Kiadó/ számíthat kiemelt figyelemre. Cselényi László Sokágú síp című gyűjteményét a Lilium Aurum adta ki. A közönség elé kerül Nagy Miklós Kund Múzsák fellegvára című marosvásárhelyi kötete, Láng Gusztáv Dsida Jenő költészete című Kriterion-kiadványa, Pomogáts Béla Kuncz Aladár-monográfiája (Kriterion). Fontos kiadvány még Domokos Pál Péter A moldvai magyarság (Fekete Sas), Tánczos Vilmos Nyiss kaput, angyal! című néprajzi munkája (Püski), Vargyas Antal Székelyföld (Pallas-Akadémia). Kányádi Sándor gyermekkönyvvel jelentkezik. A Virágon vett vitézt a Holnap adta ki. Orbán Balázs meséit Kelet tündérvilága címmel gyűjtötte egybe a csíkszeredai Pallas-Akadémia. /72. Ünnepi könyvhét. Sátrak a Vörösmarty téren. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2001. július 3.

A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2001. november 2.

Az 1956-os forradalom budapesti eseményeinek gyergyószentmiklósi résztvevője, az 1999-ben az 56-os Lovagrend Vitézévé avatott Salamon László, aki 1956 után börtönbüntetést szenvedett, idén október 13-án újabb kitüntetést vett át az 56-os Vitézi Lovagrendtől: a Nagykeresztet Csillaggal, ami Erdély főkapitányává avatja. A kitüntetést a lipótvárosi római katolikus templomban vette át az országos főkapitánytól azon az ünnepségen, amely újabb 28 erdélyi 56-os meghurcoltat avatott az 56-os Vitézi Lovagrend Vitézévé. Salamon László tudomása szerint eddig ő az egyetlen kitüntetett Erdélyből a Nagykereszt Csillaggal, és a vele járó törzskapitányi címmel, amelyekkel együtt felhatalmazást kapott a lovagrendtől, hogy vitézzé avassa Németh Zsoltot Székelyudvarhelyről, Kacsó Tibort Mezőfeléről, Lakatos Pált Alsórákosról, Bordás Attilát Székelyudvarehelyről és Lőrincz Károlyt Vargyasról. A kitüntetésnek kizárólag erkölcsi értéke van, anyagi adomány nem társul hozzá, tájékoztatott Salamon László, aki a forradalom október 21-én tartott gyergyószentmiklósi megemlékezésén megvonta a magyar szabadságharc eseményeinek mérlegét. A megemlékezés után a gyergyószentmiklósi temetőben, az 56-os áldozatok emlékművénél Páll Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Pest megyei önkormányzat alpolgármestere és a történelmi egyházak képviselői is méltatták a forradalom üzenetét. /(gál): Salamon László, Erdély főkapitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2002. augusztus 2.

A napilap a következő számokban megszólaltatja Kolozsvár körzeti RMDSZ-elnökeit. A Bulgária telepen Vargyasi László elnök szerint legnagyobb gondjuk az, hogy nincs székházuk. Ez általános probléma, mivel csak a két monostori szervezet és a pata-györgyfalvi rendelkezik saját székházzal. Egyelőre az Aradi utcai református templomban szokták megtartani a gyűléseiket. Hétszáz körül van a taglétszám. Inkább a gazdaság érdekli az ittenieket, a Hóstáton élőket. Nehéz összefogni a tagságot, mivel a tömbházlakók és a hóstátiak között nagy különbségek vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a magyarság? Körzeti megmaradás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2002. október 24.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi választmányának szervezésében okt. 23-án a református temetőben az 1995-ben felállított kopjafánál a magyar forradalomra emlékeztek. Az ünnepséget Bokor Tibor RMDSZ-elnök nyitotta meg, majd egy diák Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Lőrincz Károly Vargyason élő volt 1956-os politikai fogoly, az '56-os Vitézi Lovagrend kitüntetettje, akit huszonkilenc éves korában huszonöt év kényszermunkára ítéltek, a magyar forradalom jelentőségét méltatta, a Szoboszlay-féle csoport kirakatperéről és annak áldozatairól is megemlékezve. /Kézdivásárhely. Harcolunk jogainkért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2002. október 24.

Lőrincz Károly /sz. Torja, 1928. dec. 12./ részt vett az 1956-os háromszéki eseményekben, az ún. Szoboszlay-per egyik elítéltje. Huszonöt év kényszermunkára ítélték, közel hét évet töltött börtönben, tbc-s betegként, 1964-ben szabadult. Jelenleg Vargyason él. Szoboszlay Aladár aradi plébános elhatározta a romániai magyarságot is képviselő politikai formáció, a Keresztény Munkapárt létrehozását. Szoboszlay Torján meglátogatta Ábrahám Árpád plébánost, itt találkozott Lőrincz Károllyal is. 1957-ben, az ún. Szoboszlay-perben 56 személyt tartóztattak le, köztük Lőrincz Károlyt. A vád: fegyveres felkelés, területi kérdések megoldására irányuló összeesküvés. A Szoboszlay-per 56 vádlottja közül tizenegyet halálra ítélnek, 1958-ban tízet közülük kivégeznek. Temesváron Gajdó Tibor temesi hadbíró, Lőrincz egykori iskolatársa kimondta a súlyos ítéletet a perben. Lőrincz Károly megjárta a börtönöket: Temesvár, Arad, Zsilava, Galac, Botosani, Szamosújvár. Galacon két évet töltött, szörnyű körülmények között. Sétálni tíznaponként vagy kéthetenként vittek ki őket. A kosz miatt állandósult a fertőzéses gyomormenés, sokan meghaltak. A galaci börtönt nyugati nyomásra számolták fel. Botosani-ban harminchatukat zsúfoltak be egy 6 X 6-os cellába. Nyáron iszonyú meleg volt, az egyetlen ablaknyíláson is zsalu volt, az emberi pára lecsapódott a cementen, rossz rongyainkkal merték a vizet a padlóról, tele voltak kiütésekkel, a bőrük felsebzett. Forró ételt kaptak, amit gyorsan el kellett fogyasztani, hogy az edényekből mások is ehessenek. Lőrincz Károly visszaemlékezéseket ír, feljegyzéseket gyűjt, kutat, emléket állít, megemlékezéseken vesz részt, gyűjti az 1956-tal kapcsolatos anyagot. Elégedettséggel tölti el az, hogy sikerült kopjafát állítani a kézdivásárhelyi református temetőben, emlékművet a kivégzetteknek Budapesten, a 301-es parcellában. /Kocsis Cecília: Emberközelben Lőrincz Sándor Károly, volt politikai fogoly. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./

2002. október 30.

A földtörvények alkalmazása nem halad a kért ütemben, a prefektus teljesíteni készül ígéretét s a kormánypárt Kovászna megyei szervezetének kérését: leváltja a helyi földosztó bizottságok éléről azokat a polgármestereket, akik nem mutatnak fel eredményt. Horia Grama meg is nevezte a helységeket: Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon. A prefektus visszautasította "az RMDSZ vádaskodásait", hogy a prefektúrán kérhető számon a földvisszaadás késlekedése. Grama képtelenségnek nevezte egyes RMDSZ-vezetők kijelentését, miszerint a prefektúra vagy annak főtitkára arra ösztönözné a helyi bizottságokat, hogy a tényleges visszaszolgáltatás helyett kárpótlási listára vezessék fel a kérvényezőket. /(Szekeres): Késnek a birtoklevelek. Elmozdíthatnak tíz polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2002. november 4.

Megjelent Pomjánek Béla - Vargyas Antal - Zsigmond Enikő: Hargita megye /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, 1998-ban napvilágot látott kötetének javított, bővített kiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998